Egypercben egymásról - Az Örkény Színház társulata
Bíró Kriszta, Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Kerekes Éva, Kerekes Viktória, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Pogány Judit, Polgár Csaba, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Znamenák István – az Örkény Színház társulatának színészei.
Ezeket láttad már?
Száraz évszámok és adatok helyett most egymást mutatják be Önöknek.
Találkozhatnak velük az Örkény Színházban, a Madách téren.
Látogassanak el a www.orkenyszinhaz.hu oldalra!
Kerekes Viktória Bíró Krisztáról
Ha az a dolgunk a világban, hogy minél többet megismerjünk belőle, és ezt tovább adni is képesek legyünk, akkor Kriszta nagyon gazdag életet él. Huszonöt éve, mikor megismertem, volt egy pici lány, aki nagyon nem látta magát szépnek, súlyosan szemüveges volt, a fél fülére süket, de azt érezte, hogy MUSZÁJ színésznek lennie. Úgy gondolta, hogy neki ezerszer annyit kell bizonyítania, mint másnak. Rengeteg időre és tapasztalásra volt szüksége, amíg vágya az elismerésre, szeretetre, visszaigazolásra kíváncsisággá, nyitottsággá és sokfajta alkotókedvvé szelídült. Hitelesen és nagy kedvvel játszik, egyre izgalmasabbakat, ír, zenél, csodásan főz, gyűjti-gyűjti az embereket, akiket szerethet és egyre jobban tud FIGYELNI. Azt hiszem, a hallgatást is tudja már értékelni. Szeretek vele beszélgetni, játszani, swinget énekelni, mellette öltözni. Szóval öröm a közelében lenni…
Debreczeny Csaba Csuja Imréről
Csuja az Csuja. Van egy játékunk: nagyon tud kiváló, de baromi fárasztó poénokat mondani. Főleg akkor, amikor ott vagyok, mert figyeli az arcomat. A legnagyobb reakcióm, amikor egyáltalán nem akarom meghallani ezeket az aljasságokat. Megvárja, hogy én is ott legyek, akkor elsüti a poént, az emberek 90%-a röhög, és nézik az arcomat, ahogy azt mondom: "Na, Imi, ezt neee…". Együtt is öltözünk, kifejezetten bírjuk egymást, hasonló a habitusunk. Én talán szangvinikusabb, indulatosabb vagyok. Szerintem ő a legjobb lelkű-szívű ember a társulatban, egy rendes, nagy gyerek, ötven éves aggyal.
Csuja Imre Debreczeny Csabáról
Vele játszom és vele veszekszem a legtöbbet. Inspiráljuk, húzzuk, visszük előre egymást, mint két jó úszó egy versenyen. Aprólékos, igényes ízlésű pasi, örökké vitatkozik, mindig a végére jár a dolgoknak, ez nagyon szimpatikus. Két pici gyereke van, sok energiát fordít rájuk, nagyon szereti őket. A legrosszabb tulajdonsága az, hogy szándékosan nem nevet a favicceimen.
Mácsai Pál Epres Attiláról
A főiskolán alattam járt két évvel. Amikor végeztünk, az osztályunk elment a tengerhez. Ő is velünk jött. Ő volt az egyetlen, aki tudott szörfözni. És motorozni. Ennek lassan harminc éve. Máig van egy sereg dolog, amit csak ő tud. Minden növénynek tudja a latin nevét, mert eredetileg erdész, és már virtuóz méhész is. Irigylem ezt a sok tudást. És pompás színész is, aki tartogat még meglepetéseket. Talán elég, ha annyit mondok, hogy a Tótékban rá osztottam az Őrnagy szerepét. Olyan ember, aki nem veszne el a világban színészet nélkül. Ezt irigylem.
Máthé Zsolt Ficza Istvánról
Ő is Máté Gábornál végzett, mint én, így alapból egy kicsit több közöm van hozzá. Szép szál, mutatós legény, nagy hangja, nagy szíve van, hatalmas a kedélye, általában vidám, ritkán szokott hallgatni, szomorkodni, keseregni. Férfiban, fiúban elég ritka az ilyen. Ez nem megjátszott hangoskodás az ő részéről, ő ilyen fazon. Kezdő színész, de olyan alkat, hogy sokfélét játszhat, lehet akár hős is, de van benne sok groteszk és furcsaság. Amikor megjelenik, jobb lesz a kedvem.
Hámori Gabi Für Anikóról
Anikó nagyon szexi. Ebbe beletartozik minden, ami eszembe jut róla: a humor, a különleges intelligencia, a kifinomult, egyben határozott életszemlélet. Mozgatói a temperamentum, az energia, az elpusztíthatatlanság, a gyengédség, mint őselemek. Az Üvegcipőben és a NőNyugatban is együtt játszottunk, folyton belefeledkeztem, megríkat vagy röhögőgörcsöm lesz. Talán rá gondoltam a legtöbbet, amióta keveset játszom a színházban, csak elképzelem őt, máris galvanizálódom. Egészen különleges ember.
Epres Attila Gálffi Lászlóról
Főiskolás gyakornokként sok apró szerepet játszottam olyan előadásokban, amelyekben ő volt a főszereplő. Csodálatra méltó, éteri embernek láttam, aki komolyan veszi a munkáját, remek színész. Most még érdekesebb látni, hogy milyen közvetlen. Jó a közelében lenni, érdemes rá figyelni. Ha kell, szigorú. Az iróniája pedig metsző.
Szandtner Anna Hámori Gabrielláról
Gabi egy elragadó szépség. Báj és finomság… Első látásra… Sokak nem is látnak belőle többet, pedig a rejtett vonásaitól izgalmas a személyisége. Engem leginkább a kíváncsisága és nyitottsága fogott meg, az a bátorság, amivel nekivág a nagyvilágnak, járatlan utakon indul el és végig is járja azokat. Tud hatni az emberekre, és ezzel tisztában van. Ezt jó lenne tőle megtanulni. A szépsége mögött vadság is van, roppant törékenység és sok önmarcangolás. Az idei évadban végre együtt játszhatunk a Stuart Máriában. Kíváncsian várom.
Pogány Judit Kerekes Éváról
Sok évvel ezelőtt, a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszottuk Molnár Ferenc Liliom című darabját. Egyszer az egyik előadásba beugrott Julika kislányának, Lujzácskának a szerepébe egy szőke, kicsi, törékeny, csodálatosan szép diáklány. Kerekes Évának hívták. Az az előadás nagyon fontos volt nekem, nagyon szerettem, és benne a beugró kislányomat, Lujzácskát is. Ez a kislány azóta nem sokat változott, pedig sok idő eltelt, és nagyon nagy utat járt be a pályáján, és az egész életében. Ezelőtt kb. tíz évvel végre újra egy színpadra kerülhettünk, azóta is szeretem, csodálom, drukkolok neki.
Für Anikó Kerekes Viktóriáról
Elragadóan őrült, nagy adag életigenlés és vibrálás. Egy ciklon. Nagyon tud szeretni, de tud szelektálni, hogy kit hogyan. Mert nagyon fontos jól szeretni valakit. Gyönyörűséges a mosolya, a szeme, elragadó jelenség. Vonzza a szélsőséges helyzeteket, de ahogy egy héber közmondás mondja: ha már az Isten terhet adott, akkor vállat is ad hozzá. Úgy kezeli ezeket a földindulásokat, mint aki erre van kitalálva. Csak nézek és tanulok. Szeretem őt, nagyon.
Polgár Csaba Mácsai Pálról
Színészként nagyon sokat tud az emberi kapcsolatok működéséről, érzékeny ezekre, de nem él vissza vele. Nagyon rugalmas, roppant teherbíró. És figyelmes ember, ami nagyon fontos. Infantilis is tud lenni, amit nagyon szeretek. És mint egy rendes színész, időnként hisztis.
Vajda Milán Máthé Zsoltról
Régóta ismerem őt, hiszen osztálytársak voltunk a főiskolán. Állandóan új ötletei vannak, mindig dolgozik valamin, rendez vagy dalszöveget ír. Egy befelé figyelő, végtelenül nyugodt, ám robbanásra kész ember, aki így szemléli a környezetét is. Mindent elraktároz, hogy aztán ezek a tapasztalatok, megfigyelések beépüljenek egy következő munkába.
Kerekes Éva Pogány Juditról
Színházban először a Pinokkióban láttam általános iskolás koromban. Személyesen pedig akkor találkoztunk, amikor 16 éves voltam, és együtt játszottunk a Liliom című Molnár Ferenc darabban Kaposváron, ő volt Julika. A nagy hullámvasúton találkoztunk, adott nekem húslevest és együtt bujkáltunk a takarásban, mielőtt bementünk a jelenetbe. Nagyon kedvesen beszélt hozzám és nagyon szépen nézett rám. Ha ő nevet, akkor hiába vagyok épp szomorú vagy rosszkedvű, akkor is jókedvű leszek, és én is nevetni kezdek. Ez nem egy sima rekeszmozgás, mert belőle valami olyan eredendő derű jön árad, hogy vele lehet szívből és a legnagyobbakat nevetni.
Ficza István Polgár Csabáról
Csodálom, hogy ennyi energiával, ilyen termékenyen dolgozik. Jó nézni, ahogy jelen van a próbákon, és ahogy előadásról-előadásra ugyanazt a magas színvonalat képviseli. Amellett, hogy jó színész, rendezőként is impulzív előadásokat hoz létre.
Takács Nóra Diána Szandtner Annáról
Szandtner Annát a barátomnak tartom, ezért nehéz beszélnem róla a nyilvánosságnak. Nagyon becsülöm, hogy a tökéletességre törekszik a színpadon, nem elégszik meg látszatmegoldásokkal. Önmagának akar megfelelni. Ez folyamatos munkát jelent, minden próbán és minden előadáson. Ettől élő a színészete, ha szabad ilyen nagy szavakat használni. Ez azt is hozza magával, hogy néha bátran mellé nyúl valaminek, de nem esik kétségbe, hanem tovább küzd a megoldásért. Ezért tartom kiváló színésznek, ebben sokat tanultam tőle. Azt el kell, hogy mondjam - erre engedélyt is adott nekem, hogy hajlamos a hisztériára, de ez mindig az ügyért van, sosem ellene. Ebben hasonlítunk is, azt hiszem.
Bíró Kriszta Takács Nóra Diánáról
Szeretem, hogy bátor – mint színésznő, és mint ember is. Szeretem, hogy vagány. Szeretem, hogy függetlenül attól, hogy kiről van szó, ha azt látja, hogy valakivel igazságtalanság történik, akinek nincs ereje megvédeni magát, akkor azonnal robban. Ezt nagyon szeretem benne. És hát persze baromi jó színésznő!
Gálffi László Vajda Milánról
Egy nagy mackó, csak nehezen mutatja ki az érzelmeit. Szerintem, ha valaki szán rá egy kis időt, akkor nagy értékeket talál. Kimondottan érdekes ember, szakmailag, művészileg is. Növendékem volt, sokat fejlődött, túl van azon, hogy az apjához hasonlítsák. Nehezen nyílik meg, de a színpadon ez megtörténik, tehát képes rá. Érdemes fölfedezni, javaslom a nőknek.
Mácsai Pál Znamenák Istvánról
A Megáll az idő filmszerepe óta (17 éves volt) csak érdekesnek láttam színpadon. Színészete nem hasonlít senkiére. Műfajtól függetlenül mindig önmagáról vall valamit. Társulati lélek, azzal a kisugárzással, ami mindig partnerei eszébe juttatja mesterségünk felelősségét. Egy fontos művész érkezése megbolygatja kicsit az együttesben beállt erőviszonyokat. Ezt is várom tőle.
Felső sor, balról jobbra: Mácsai Pál, Szandtner Anna, Csuja Imre, Ficza István, Hámori Gabriella, Takács Nóra Diána, Vajda Milán
Alsó sor, balról jobbra: Kerekes Viktória, Znamenák István, Bíró Kriszta, Gálffi László, Kerekes Éva, Debreczeny Csaba, Für Anikó, Pogány Judit, Polgár Csaba, Máthé Zsolt, Epres Attila
Fotók: Nagy Gergő
