Pápai Joci a Sztárboxról: „Leginkább magam előtt fogok vizsgázni”

A népszerű énekes, zeneszerző egy ideje műsorvezetőként is jól veszi az akadályokat, nemsokára pedig kiderül, hogy az ütésekkel hogy áll. Pápai Joci telepi srácként nőtt fel, akkor megszokta, hogy bandába verődve sok mindent megoldanak, ezúttal viszont egyedül szeretne bizonyítani.

Mennyit gondolkodtál a felkérésen?

Igazából nem sokat, mert nálam ez rajta volt a bakancslistán. Nem tudtam pontosan, hogy mikor és miképp, de azt igen, hogy egyszer az életben meg akarom méretni magam. Kíváncsi voltam, hogy milyen az, amikor csak magad vagy, csak magadra számíthatsz. Telepi srác voltam, mindig minden csoportban történt körülöttem, ha valami balhé volt, a két banda állt ki egymás ellen. De az azért más szituáció, amikor gyerekfejjel meggondolatlanul vagánykodsz, és különösebb tétje egyébként nincsen. Most, hogy ismert vagyok, és egy ország előtt méretem magam, azért nagyon nem ugyanaz a kiindulási helyzet. Ez most egy egészen más kávéház.

Tudott valaki a bakancslistádról, vagy teljesen véletlenül találtak meg?

Nem, nem tudták, egyszerűen csak megkérdezték, hogy lenne-e ehhez kedvem. Biztos több résztvevő úgy volt vele, amikor felkérték, hogy na, majd egyszer lefogyok, na, majd egyszer összeszedem magam, csak közben eltelt tíz év, és egyre rosszabb lett a helyzet. Ezért most egy kicsit az volt bennem, hogy oké, akkor összekapom magam, talán még időben vagyok, talán még tudok jól kinézni. Néha az orromat elirányítják másfele, de valahol ennek is van sportértéke.

Mennyiben változtatta meg az életedet az intenzív felkészülés, hogyan tudod a mindennapi feladatokkal a bokszot összeegyeztetni?

Sehogy. Érdre járok Tatáról edzésre, ezért nekem a hasznos időn túl az utat is hozzá kell számolnom, ami nyáron eléggé kiszámíthatatlan. A napi két edzéssel teljesen olyan lett az életem, mintha főállású sportoló lennék. Heti négy-öt edzéssel kezdtem, most már nyolc-kilenc van, muszáj volt emelni a téten, ahogy haladunk előre az időben.

Így készül a Sztárboxra Kulcsár Edina: „Nagyon ott kell lenni fejben”

Ezzel kalkuláltál előre?

Képzeld nem, mert valahogy ezt nem tudja addig fejben összerakni az ember, amíg nincs benne ennyire intenzíven. Menet közben jössz rá, hogy vagy így csinálod, és mindent alárendelsz, vagy bevállalod, hogy esetleg szétvernek.

Most, hogy már egy ideje nyilvános a Sztárbox névsora, hogy viszonyulnak a részvételedhez a rajongóid?

Úgy érzékelem, hogy a box is kicsit olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, otthonról, a fotelből mindenki nagyon tudja, hogy mit kell(ene) csinálni a ringben. De ezért nem hibáztatok senkit, mert én magam is így gondoltam korábban, hogy értek hozzá, az észt mindig könnyű osztani. Most már van némi tapasztalatom, ezért nyugodtan mondhatom, hogy teljesen más nézni és próbálni megérteni egy-egy szituációt, mint azt testtel érezni. Nekem egyelőre annyi jön le, hogy várják az emberek, sokan mondják is, hogy majd szurkolnak nekem.

Pápai Joci Kocsis Dénessel csap össze a Sztárbox idei évadában

Fotó: RTL Sajtóklub

Kellett már valaha, valamibe ennyi munkát, energiát tenned?

Soha, semmibe nem kellett, emiatt is nagyon különleges ez a helyzet. Mert nyilván fontos, hogy mit mutatok majd kifelé, de tulajdonképpen, és ez a legfontosabb: most leginkább magam előtt vizsgázok. Voltam már ennyire elszánt, de azért itt mindig egy újabb lapáttal kell rátennem. Szerencsére úgy érzem, hogy ennyi még van bennem, hogy amikor azt hiszem, hogy kész, nem bírom tovább, mindig van honnan erőt merítenem.

Fogalmaztál meg magadnak valamilyen célt, hogy mi az elvárásod? Meddig szeretnél jutni?

Ez nagyon ingadozik bennem. Van, hogy úgy érzem, úgy gondolom, hogy egy művészember vagyok, nem szégyen, ha kikapok. Én egész életemben a gitárommal gyakoroltam, nem a bokszkesztyűvel, ez egy teljesen új terep számomra. Bár ráálltam most erre az elképesztő útra, még csak az elején topogok. Úgy állok hozzá, hogy mindent megteszek, ami tőlem telhető, de nyilván van egy fizikai határ, amit lehetetlen átlépni. Emiatt akkor sem lesz dráma, ha nem győztesen jövök ki a ringből, én tanuló vagyok ebben a történetben. Benne van a pakliban, hogy kikapok, a boksz egyébként is az a sport, ahol a profik között sem mindig a jobbnak áll a zászló. Láttunk már olyan profi bunyót, ahol a sokkal jobb bokszoló simán belenézett egy olyan pofonba, ami eldöntötte a meccs sorsát. A felkészülésen túl rengeteg olyan pillanatnyi helyzet adódhat, ami kihat az egész meccsre, s mivel nem voltam még soha ilyen helyzetben, nem tudom, hogy élesben hogyan fogok reagálni. Bárhogy lesz, jó lesz, de nyilván az alap elképzelésem az, hogy nyerni szeretnék.

A fizikai edzések mellett fejben mennyire trenírozod magad?

Nem foglalkozok még ezzel, mert ezt a részét még nem érzem. Szerintem, ahogy majd közeledik a nyilvános megmérettetés, akkor kell fejben is átállnom, most a fizikai felkészülésre koncentrálok. Amikor Dobrády Zsolt, az edzőm, azt mondja egy edzésen, hogy ez most jó volt, azt én nem érzem. Illetve még nincs viszonyításom, hogy mihez képest volt jó, vagy jobb, ehhez kell még nekem idő. Talán annyi a „könnyebbség”, hogy a kezdetek óta partnerrel edzek és nem bokszzsákkal, így van visszajelzés, de még kavarog bennem a sok új érzés.

Ambrus Attila: „A legnagyobb baj ebben az országban a kirekesztés”

Az étkezési szokásaidon kellett változtatnod?

Az elején nem sokat. Március óta edzem, 91 kilóval kezdtem, de nem méregettem magam naponta, nem akartam ezen stresszelni. Sokáig igyekeztem nem foglalkozni ezzel, de mivel lassan a célegyenesbe érek, muszáj erre is figyelni. Kicseréltem a főétkezéseket, több salátát eszek, erre jól és viszonylag gyorsan reagál a szervezetem. Súlyban csak pár kiló mínusz a változás, de azt már látom, hogy alakulok át.

Mi a gyengéd, miről volt a legnehezebb lemondani?

Minden és semmi. Soha nem figyeltem erre, soha nem koplaltam, diétáztam, azt ettem, ami volt, vagy amit megkívántam. Ebből a szempontból óriási a változás, a büntetlen evés ideje lejárt. De ez egyben komoly inspirációforrás is, mert látom, ahogy hetek alatt változok, hogy milyen komoly befolyással tudok lenni a saját testemre.

Hogy telt, telik a nyár, kipihented magad?

Nem, a boksz most mindent átírt, emiatt felborult a logisztikám. Ha éppen nincs koncert, akkor otthon próbálok pihenni, összeszedni magam, és a családdal lenni. Az erőm nagy részét most az edzésekre összpontosítom.

Pápai Joci már alig várja, hogy a ringbe lépjen a Sztárboxban

Fotó: RTL Sajtóklub

Balogh Edina már most feladta a leckét a Sztárbox versenyzőinek: üzenetében rátapintott a lényegre

A családod mit szólt, mennyire támogatták ezt a szereplésedet?

A feleségem nem kultiválta, ő jelenleg is fenntartja, hogy el sem jön személyesen megnézni. Otthon marad, lehúzza a redőnyöket, bevesz egy természetes nyugtatót, aztán majd reggel elmondom neki, hogy mi történt. Annyira félt engem, hogy emiatt nem hajlandó ezt végignézni, és arra sem apellálhatok, hogy majd megenyhül idővel, mert ismerem, nem fog. A gyerekek lelkesebbek, ők támogatnak, biztatnak.

Az első ringbe lépésedkor lesz nagyjából egy éve, hogy az RTL-hez igazoltál. Jó döntés volt?

A legjobb! Nagyon jó érzés ehhez a csapathoz tartozni, sok új embert ismertem meg, és sok új barátság is köttetett. Bárhogy is alakul a ringben a bemutatkozásom, az átigazolást soha nem fogom megbánni!