Szerinted igazi nő vagy AI modell szerepel a képen? Egyáltalán: különbséget tudsz tenni a két világ között?

Nem csoda, hogy a hirdetést többen is kritizálták, hiszen rengeteg kérdést vet fel arra vonatkozóan, mit jelent ez a modellek számárra, akik már évek óta küzdenek a sokszínűségért. Különösen a fiatalabb korosztályról szólnak az aggódó kommentek, akik eleget küzdenek azért, hogy szebbek és jobbak legyenek az elrugaszkodott szépségideálok és a rengeteg plasztikai beavatkozás világában. Bár a Vogue szerint az AI-modell nem szerkesztői döntés eredménye volt, ez az első alkalom, hogy egy mesterséges intelligencia által generált személy szerepelt a magazinban.

Tudatos döntés volt a mesterséges intelligencia használata

A Seraphinne Vallora az a cég, amely a Guess vitatott hirdetése mögött áll. Az alapítók, Valentina Gonzalez és Andreea Petrescu a BBC-nek számoltak be arról, hogy Paul Marciano, a Guess társalapítója kereste meg őket az Instagramon, és arra kérte őket, hogy hozzanak létre egy AI-modellt a márka nyári kampányához.

„10 vázlatmodellt készítettünk, és ő kiválasztott egy barna és egy szőke nőt, akiket aztán tovább fejlesztettünk.” – magyarázza Gonzalez. Az egyik készítő azt is elmondta, hogy amíg a mesterséges intelligenciával készült képek generálása sokak számára egyszerű dolognak tűnik, valójában egy rendkívül összetett, több hétig tartó folyamatról van szó.

8 alkalom, amikor Palvin Barbara ruhája nem sokat hagyott a képzeletre

Gonzales és Petrescu cégének öt alkalmazottja van, akik AI-modelleket készítenek, és az ötlettől a kész termékig akár egy hónap is eltelhet. A páros elmondása szerint egy olyan ügyfél esetében, mint a Guess, akár egy alacsonynak számító, hat számjegyű összeget (dollárban) is elkérnek.

Vége a sokszínűségnek?

A divatvilág már régóta küzd a sokszínűség hiányával, szinte minden területen. Eleinte minden modell túl fiatal és túl vékony volt, ezért korhatárhoz szabták a szakmát. A túl vékony, csontos modellek még mindig sok problémát idéztek elő, hatásukra rengeteg volt a testképzavaros fiatal, így orvosi igazoláshoz kötötték a modellkedést, hogy egészséges nők és férfiak jelenjenek meg a kifutón és a fotókon. A társadalom viszont ezután is több „igazi” emberre vágyott, akikkel valóban tudnak azonosulni, így egyre több különböző etnikumú és bőrszínű modellt láttunk a magazinokban és a divatheteken is.

A 2010-es években valódi előrelépésnek voltunk szemtanúi az inkluzivitás felé: ebben az évtizedben Valentina Sampaio lett az első nyíltan transznemű modell, aki a Victoria's Secret kifutóján vonult, Halima Aden volt az első hidzsábot viselő modell a globális kampányokban, és olyan márkák, mint a Savage x Fenty, plus-size modelleket is szerepeltettek a kifutón.

Azóta még jobban kinyílt a világ és testi fogyatékkal élő, kerekesszékes modellek is megjelentek a kifutón, valamint Down-szindrómás modell is szerepelt a világ vezető divatmárkáinak kampányában. És az olyan kis lépésekről, mint a tökéletlen fogsor, bozontos szemöldök, rozáceás bőr megjelenítése a smink-és szépségápolási márkák kampányaiban még több ember szimpátiáját érdemelte ki.

91 évesen elhunyt a divatszakma ikonikus alakja, Giorgio Armani

A sokszínűségnek az AI modellek megjelenésével semmi esetre sincs vége, inkább érdemes rájuk úgy tekinteni, mint a fent említett újdonságokra. A majdnem tökéletes megjelenésük viszont kérdéseket vet fel.

A készítők nem értenek egyet

Gonzalez és Petrescu határozottan állítják, hogy nem erősítik a szűk szépségideálokat. „Nem hozunk létre elérhetetlen külsőket, valójában a Guess számára készült AI-modell meglehetősen élethű.” – mondja Petrescu. „Alapvetően minden hirdetés úgy készül, hogy tökéletesnek tűnjön, és általában szupermodellek szerepelnek bennük, így amit mi csinálunk, az nem különbözik ettől.”

8 arcpirító ruha a Velencei Filmfesztivál vörös szőnyegéről, ami egyszerre bátor és gyönyörű

A páros elismeri, hogy cégük Instagram-oldalán az AI-képek nem elég sokszínűek, és valóságtól elrugaszkodott szépségideálokat sugallnak. Azt mondják, próbáltak inkluzívabbak lenni, de a felhasználók nem nagyon reagálnak ezekre a posztokra. „Különböző bőrtónusú nők AI-képeit tettük közzé, de az emberek nem reagálnak rájuk, nem kapunk semmiféle interakciót vagy lájkot.” – mondja Gonzalez a BBC-nek adott interjúban.

A cégvezetők azt is elmondták, hogy mivel ők egy üzlet, akik az Instagramot használják a bővülésre és az ügyfelek elérésére, ezért olyan posztokat hoznak létre, amelyek beszélgetést generálnak. Amikor a plus-size modellek létrehozásáról kérdezték őket, akkor elmondták, hogy a technológia még nem elég fejlett ehhez.

Idő kérdése volt az AI modell

A mesterséges intelligencia veszélyeire felhívó kampányok, posztok, cikkek már számtalanszor megjelentek, de nem lehet pontosan meghatározni, ki mennyire vette komolyan ezeket, mert korábban nem volt példa rá, hogy ilyen kampány készüljön. Ráadásul időközben egyre többen kutatják a mesterséges intelligenciát, és annak előnyeit és biztonságos és okos használatát.

Ez a 10 legmerészebb szett, amit Jennifer Lopez valaha bevállalt: arcpirítóan bátor fotók jönnek

A Dove 2024-es hirdetési kampánya a mesterséges intelligenciában rejlő előítéletekre kívánta ráirányítani a figyelmet. A hirdetésben arra kérnek egy képalkotó programot, hogy hozza létre a világ legszebb nőjét, és olyan nőket generál, akik fiatalok, vékonyak, fehérek, szőke hajjal, kék szemmel, és gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek egymástól. (Csendben jegyezzük meg, hogy a létrehozott képeken szereplő nők nagyon hasonlóak a Guess AI-modelljéhez.)

Amíg a kampányt fel lehet fogni úgy is, mint egy forradalmi újítást a marketing és a divat világában, addig többen inkább a szépségideálok körüli aggodalom miatt kritizálják azt. A szépségideálok és azok káros hatásai nem újkeletűk, de amíg eddig a hagyományos retusálás és a filterek okozták a problémákat, addig az AI modellek digitálisan jönnek létre, és már alapból emberi hibáktól mentesek, tökéletesek, viszont ezzel együtt semmi egyediség nincs bennük, ami jól bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia sosem lesz jobb az embernél.