Stella McCartney: „A gombák változtatják meg a divatipart”
A műanyag feltalálása, 1862 óta a világ leginkább a mesterségesen előállított alapanyagok bódulatában élt, és emellett fenntartotta a megörökölt, természetes eredetű alapanyagok használatát. Sarah Scaturro a Fashion Theory 12. számában, 2008-ban leírja, hogy a huszadik század közepétől a technika kifejezetten meghatározó a divatban, és az olyan divattervezők mint Paco Rabanne, Pierre Cardin, Diana Dew moduláris, áramvonalas és űrkori ruhákat készítettek, miközben a divatmagazinok a futurisztikusnak kikiáltott műanyagszálakból készült ruhákat ünnepelték.
Ezeket láttad már?
Ma már nyilvánvaló, hogy a divatipar fenntarthatatlanságának egyik legfőbb okozói a termékek készítéséhez felhasznált alapanyagok. A műanyag, a pamuttermelés, a bőr, a selyem előállítása, mind-mind nagyon megterhelik a környezetünket. A designerek és a felhasználók számára is nyilvánvaló, hogy változásra, változtatásra van szükség, a jelenlegi alapanyagokat ki kell váltani olyan alapanyagokkal, melyek organikusak, lebomlók, kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és megszerzésük nem állatkínzás következménye. A nagy divatmárkák kicsit megkésve, de ma már komolyan pénzt invesztálnak olyan fejlesztésekbe, melyek csökkenthetik a divatipar környezetünkre gyakorolt negatív hatását, és ezáltal változtathatnak a kreatív iparág negatív megítélésén is.
Mesterségesen előállított alapanyagok
Egy olyan jövő rajzolódik ki, amiben a bőrt, a szőrmét, a selymet laboratóriumokban lehet termeszteni ahelyett, hogy elvennénk őket az élőlényektől. Az ember a paleolitikum óta megmunkálja a bőrt, és készít állati eredetű bőrből és szőrből cipőket, ruhákat, a fogyasztók pedig ma is évi több tízmilliárd dollárt költenek bőrből, szőrméből és selyemből készült ruházati termékekre. Fontos tehát megoldást találnunk erre az etikai és ökológiai problémára!
A divataktivisták munkájának – mint Katharine Hamnett, Vivienne Westwood, Stella McCartney – köszönhetően az állatoktól származó alapanyagok felhasználása egyre kevésbé divatos, és 2021-ben igazi áttörésnek számított a Kering bejelentése. Az egyik legnagyobb divatkonglomerátum, mely többek közt a Gucci, az Yves Saint Laurent, az Alexander McQueen és a Balenciaga tulajdonosa is, 2022 őszétől minden márkájánál betiltotta az állati szőrme használatát. A CNN Style-nak így nyilatkozott François-Henri Pinault, a cég ügyvezetője és elnöke: „Eljött az idő. A világ megváltozott, ahogy az ügyfeleink is, és ehhez a luxusdivatnak alkalmazkodnia kell.”
A Peta (People for Ethical Treatment of Animals) deklarációi szerint nincs szükség állati szőrmére ahhoz, hogy melegen tartsuk magunkat, ezért ők évtizedek óta azon dolgoznak, hogy a divatipar eljusson a mai, vegán forradalomhoz. Ma már igen hosszú az a lista, melyben azokat a divatcégeket sorolja fel az amerikai állatjogi szervezet, amik már egyáltalán nem használnak állati szőrmét. A vegán szőrmék, bőrök jelentik a jövőt, és ezt a reményt már tudományos eredmények is alátámasztják.
Ma már a bőr felhasználása is nagyon vitatott, hiszen a szarvasmarha tenyésztés jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és hatalmas mennyiségű földet és vizet igényel, és ezek a források évről évre szűkösebbek. Az állati bőr használatát egyre többen elhagyhatónak gondolják a divatban, hiszen az elmúlt években nagyon nagy fejlődés tapasztalható a bőralternatívák kutatása, előállítása terén. A laboratóriumban előállított bőr lehet a lycra után a legnagyobb innováció a divatiparban. A biotechnológia és a divat összefonódása egyre nyilvánvalóbb, és ez az egyik leggyorsabban fejlődő terület az iparágban. A Bolt Threads, a Modern Meadow vezeti a startup vállalkozások listáját, melyek biotechnológiát használnak a fenntartható és kegyetlenségmentes alapanyagok kifejlesztésére.
A Modern Meadow a New York külvárosában, egy vállalati campuson üzemelő startup, a csirkeleves színű és állagú folyadékot luxusbőrré alakítja, több tucat szabadalommal, és több mint ötvenmillió dolláros támogatással rendelkezik, ahogy azt a Business of Fashion cikkéből megtudhatjuk. A Bolt Threads, melynek székhelye a kaliforniai Emeryville-ben található, több mint kétszázmillió dollárt gyűjtött össze arra, hogy az élesztőt rávegyék a pókselyemfehérje előállítására, és idén szeptembertől már rendelhető náluk a gombagyökerekből, a micéliumból fejlesztett gombabőr. 2020-ban bejelentették a Mylo konzorcium megalapítását olyan divatcégek közreműködésével mint az adidas, a Kering, a lululemon, a Stella McCartney, hogy biztosítsák a cégek micélium alapú bőralternatívához való hozzáférését a jövőben.
2021 nagy év volt a gombák számára, ahogy a cég írja Instagram-oldalán. A Stella McCartney bemutatta első, gombabőrből készült darabjait egy Vogue cikkben. Az adidas egy sokkal jobb jővőt vázolt fel az ikonikus Stan Smith Mylo cipő bemutatásával, a Bolt Threads ügyvezetője beszélt a COP26 konferencián Stella McCartney oldalán, aki bemutatta a világ vezetőinek a micéliumból készült bőralternatívát. És ez még csak a kezdet!
A mindent megváltoztató divatcikk: a Frayme táska
A Netflix dokumentumfilmje, a Fantastic Fungi (Fantasztikus gomba) inspirálta Stella McCartney-t a 2022-es tavaszi-nyári kollekciója tervezésekor, és a kollekció mögött ott rejlik a kérdés, lehet hogy a gomba a divat jövője? A filmből kiderültek a gombák transzformatív, transzcendentális képességei, melyek lenyűgözték a környezettudatos alkotót, ezért a divatbemutatója előtti narrációt Paul Stamets mikológus, a Netflix-dokumentumfilm főszereplője mondta el, és az amatőr tudós, zeneszerző és tiktoker MycoLyco és a gombák által közösen kreált szintetizátorzene adta az aláfestést. A zene bioszonifikáció segítségével készült, az elektromos ellenállás változásait az Eurorack moduláris szintetizátor vezérlőjeleivé alakította át a szerző, így egy műalkotás jött létre a gomba, az ember és a gép együttműködéséből.
A vegán Frayme táska az első micéliumból készült táska, melyet kifutón is bemutattak. A Bolt Threads innovációját, a fenntartható, állatbőrmentes gombabőrt, mint egyfajta úttörő megoldást mutatta be Stella McCartney a párizsi divathéten. A tervező 2017 óta dolgozik együtt a Bolt Threads céggel, azaz a kezdetek óta támogatja, hogy ez a sok mindent megváltoztató innováció minél hamarabb használható legyen divattermékek előállítására. A tudomány és a divat együttműködése megmutatja ezen az újgenerációs alapanyagon keresztül, hogy a környezettudatosság nem elérhetetlen. A Frayme egy új Stella McCartney-ikon, melyet a nagyon sikeres Falabella táska ihletett, így az ékszerként csillogó láncot most is megtaláljuk a táska oldalán, és ez természetesen újrahasznosított alumíniumból készült.
“Szemléletváltást kell népszerűsítenünk”- fogalmazta meg a divattervező a sajtónak tartott kerekasztal-beszélgetésen. “Annyira inspiráltak a gombák és a bolygónk megmentésében rejlő hihetetlen potenciáljuk, hogy számomra a Frayme Mylo a jövőbe vetett reményt testesíti meg. A Bolt Threads-szel osztozunk az anyaginnovációk utáni szenvedélyes kutatóvágyban, és a gombabőrből készült táska piacra dobása nem csak nekünk, de a világnak is mérföldkő. Amit ma a kifutón látsz, az a holnap tudatos divatipara.”- fogalmazza meg a tervező a sajtóanyagában. Ahogy Dan Widmaier, a Bolt Threads alapítója és vezérigazgatója fogalmaz: “Teljes joggal követelnek a vásárlók környezettudatos és jól kinéző, jó tapintású termékeket. A Stellával és csapatával való együttműködés lehetővé tette, hogy egy kompromisszumok nélküli, állatbőr alternatívát dolgozzunk ki. A Frayme Mylo táska egy mérföldkő a fenntartható divat történetében és jobb választást tesz lehetővé a vásárlók számára.”
Stella cége az első pillanattól kezdve nem használt bőrt, szőrmét, tollat. A Bolt Threads-szel együtt dolgozva, a fejlesztő cégnek folyamatosan visszajelezve fejlesztették ki az alternatív alapanyagot, melyből először a már nagyon népszerű Falabella táska készült el és debütált 2018-ban, majd 2021-ben piacra dobták az első gombabőrből készült ruhadarabokat is. A Mylo nagyon hasonlít az állati bőrre, de úgy tervezték, hogy előállítása kevesebb környezeti terheléssel járjon. Egy puha, masszív anyagot kell elképzelni, amely biotanusítvánnyal rendelkezik, vagyis túlnyomórészt a természetben bőségesen megtalálható, megújuló alapanyagokból készül. A micélium regeneratív és bőségesen képződik a vadonban, természetes anyagokkal táplálkozva. A Bolt Thread tudósai kitalálták, hogyan reprodukálják azt, ami az erdők avarrétege alatt történik, és olyan körülményt teremtettek, mint ami a talajtakaróban tapasztalható, ahol a gombák szépen végzik a dolgukat. Ezzel a tudósok egy teljesen új területet teremtettek az anyagtudományok területén.
Ezt a korszerű eljárást úgy tervezték, hogy napokig tart csak a gomba nevelése, nem évekig, mint a szarvasmarháé. Egy kilogramm állati bőr előállításához tizenhétezer liter vízre van szükség, és az állattenyésztés az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának tizennyolc százalékáért felelős, ami a létfontosságú ökoszisztámák pusztulásához vezet. Az Amazonas erdőírtott területeinek hetven-nyolcvan százalékát jelenleg is szarvasmarha tenyésztésre használják. A Mylo nem kőolajalapú, ellentétben a szintetikus bőrökkel, ami azt jelenti, hogy több fosszilis anyag maradhat a földben és kevesebb le nem bomló műanyag kerül a szemétlerakókba és az óceánokba. Reméljük, hogy ez a divat a lehető leggyorsabban elterjed majd.
„Örököljük a generációs félelmeket, amik megmutatkoznak az arcon” - beszélgetés dr. Dalmy Julianna arc- és testelemzővel