A gyapjú új élete – Temesi Apol textiltervezővel beszélgettünk
Az élet egyre több területén kerül előtérbe a fenntarthatóság fontossága, a lokalitás, az újrahasznosítás, a természetes alapanyagok alkalmazása. Temesi Apol textiltervező munkájában is visszaköszönnek ezek az irányelvek, gyapjú újrahasznosítással készít akusztikai paneleket. Tárgyai a funkcionalitás mellett dekoratívak, harmonikus színkombinációk, izgalmas felületek és geometrikus formák jellemzik őket. A dizájnert munkáiról, fenntarthatóságról és alkotófolyamatáról kérdeztük.
Ezeket láttad már?
Mesélj kérlek kicsit a hátteredről, hogy lett belőled textiltervező?
Természetközeli, anyagközeli gyerekkorom volt, mindig bogarásztam valamivel hol indiánként, hol felfedezőként. Amikor a bölcsészkaron művészettörténetet tanultam, éreztem, hogy nagyon izgalmas az elmélet, de nekem dolgoznom is kell az anyaggal! S akkor úgy döntöttem, hogy az Egyetem mellett kitanulok egy szakmát, hogy a kezemben legyen. Így lettem női szabó, és apránként megtaláltam a saját viszonyulásomat a nyersanyagon keresztüli kommunikációhoz. A textil lett a kiindulási pontom, minden ebből bontakozott ki. Ezután kezdtem el a MOMÉ-n tanulni, ahol az első pillanattól otthon éreztem magam.
A textilipari hulladékból újrahasznosítással készített akusztikai paneljeid a Moholy-ösztöndíjat és klímainnovációs díjat is elnyerték. Mik ezek a tárgyak pontosan? Hogy születnek?
A mester diploma megszerzése után a MOME Doktori Iskolájában folytattam a tanulmányaimat, ahol a saját kutatási területemként a fenntartható tárgytervezés irányzatait vizsgálom. Az elméleti kutatást kiegészíti a gyakorlatban megvalósuló munkám, ahol a hazai textiliparban felhalmozódó gyapjú maradékok újraélesztésével foglalkozom.
Az általam kidolgozott új gyártástechnológia lehetővé teszi, hogy a tradicionális eljárással nem visszaforgatható maradékok mégis újra életre keljenek olyan funkció mentén, ahol előnyös tulajdonságaikat ismét kamatoztatni tudják. Így érhető el a cirkuláris nyersanyaghasználat, amely a fenntartható tárgytervezés egyik fontos alapja.
Az eljárás során a gyapjú többszörös halmazállapot váltáson megy keresztül, így végül képes olyan formát felvenni, ahol a benne rejlő akusztikai tulajdonságok a legelőnyösebben tudnak érvényesülni. A 100% gyapjú felhasználásával előállított akusztikai panelek funkcionális, belsőépítészeti burkolatként természetes, megújuló alternatívát kínálnak a felhasználók számára.
Honnan jött az ötlet? Mi inspirál?
Textiltervezőként az ipar és a nyersanyag kapcsolata foglalkoztat. Az a megközelítés, ahol a design képes szerepet vállalni a jelen és a jövő alakításában, hozzájárulni a tárgyi kultúránk alakításához, a természet és az ember harmonikus kapcsolatának helyreállításához.
Ezeknek a design tárgyaknak a hangokhoz, zenéhez is erős kötődésük van. Van valamilyen személyes indíttatásod, ami miatt ezt a területet is érinted a munkáddal?
A nyersanyag-centrikus fejlesztés Moholy-Nagy László „anyag-forma-funkció” szemléletmódjából indult ki, amely az anyagban rejlő lehetőségre fókuszál. A gyapjú adottságai és a kortárs igények összeegyeztetése alakította alapvetően a fejlesztés funkcionális irányát, így kezdtem el belsőépítészeti akusztikai burkolatokkal foglalkozni. Ez olyan szakterületeket nyitott meg előttem is, ahol különösen izgalmas együttműködésekre van lehetőségem. Ennek mentén a zenéhez való alapvető kötődésem is egyre több szakmai és baráti kötelékkel egészült ki az elmúlt években.
Van olyan hely, ahol látni a tárgyaidat óriási örömet jelentene?
Érzésem szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a tudatos, felelős anyaghasználat hétköznapi igénnyé váljon. S ha ez így van, az építőipar számára is egyre fontosabbá válik az alternatív, megújuló termékpaletta figyelembevétele. A legnagyobb öröm egy ilyen palettán való jelenlét lenne.
Színek, formák, felületek - mind erősen jelen van a munkáidon. Mi mozgat meg alkotóként? Honnan indulsz tervezésnél?
A nyersanyag fizikai, kémiai, jelenlegi és elérhető tulajdonságait vizsgálom, az anyagban rejlő szépséget igyekszem feltárni.
Megosztanád a legfontosabb gondolataidat a klímaválsággal, környezettudatossággal kapcsolatban?
A harmonikus együttélés meglátásom szerint a figyelmes, alkalmazkodókész, önreflexív jelenléttel alakítható ki. Ahogy az emberi kapcsolatainkban, úgy a természeti környezetünkkel való viszonyunkban is ez köszön vissza. Ennyi tudásunk és tapasztalatunk talán sose volt még, hogy felülvizsgálhassuk és áthangoljuk a rendszereinket. Ezt a szükségszerű változtatást csak megközelítés kérdése, hogy veszteségként vagy lehetőségként éljük meg.
Min dolgozol mostanában?
A szemléletmód és a gyártástechnológia szerteágazó lehetőségeket biztosít, aminek a kibontása folyamatosan zajlik. A műhelyemben az alternatív festékanyagok felkutatását és a háromdimenziós felületek lehetőségeit kezdtem el vizsgálni, a szakmai partnerek bevonásával pedig a sokszorosítható gyártástechnológián kezdtünk el dolgozni.
Szerző: Dózsa Kamilla
„Örököljük a generációs félelmeket, amik megmutatkoznak az arcon” - beszélgetés dr. Dalmy Julianna arc- és testelemzővel