Persze csak viccelek. A dolog ennél sokkal komolyabb, nevezetesen jön a divatforradalom, azaz tíz éven belül teljesen másképpen terveznek majd divatot, mint manapság. Ez nem science fiction, ez science fact. A 3D már dübörög.
Ezeket láttad már?
Majdnem végig tudtam vetíteni az előadásomat a 3D-ről szóló konferencián, amire a Leonar3do vezére, Simó György hívott meg. Aki kiváncsi volt a befejezésre, annak most leírom, szerintem mire is érdemes odafigyelni a 3 dimenziós nyomatatás kapcsán a divatban.
Mindenki technikai dolgokhoz köti a divatban is a forradalmat. Eszembe jutott a nemrégiben elhunyt legendás Central Saint Martins-os professzornő, Louise Wilson válasza, amit arra a kérdésemre adott, hogy szerinte mi a következő nagy durranás a divatban: "Az új textúrák iránti vágy leginkább abból fakad, hogy mindig újat és újat akarnak mutatni a dizájnerek úgy, hogy az emberi test jó ideje nem változott, tehát a sziluett ugyanaz".
Kicsit viccelgettem a test sziluettjének megváltoztatásával, de aztán egyenesbe hoztam a kilengést. A lényeg: ki lehetne jobb alap a 3D-s lehetőségek testen való bemutatására, mint "A test"-nek is nevezett sztriptíztáncosnő és burleszkkirálynő, Dita von Teese?
Michael Schmidt ruháján nem érezni az erőlködést, amit még sok 3D-s darabon látni lehet. A ruha úgy írja körül a testet, hogy elképesztően széppé teszi és közben lenyűgözi a szemlélőt. Fontosnak találtam, hogy Schmidt nem csak a technológiáról beszél, amivel ma már tulajdonképpen bárki élhet és nemsokára olyan lesz az irodákban, mint a normális nyomtató, hanem az aranymetszés szabályát hozza fel, ami magában hordozza a teremtés harmóniáját.
A 3D koronázatlan királynője vitathatatlanul Iris van Herpen. A 30 éves holland meglehetősen koncepciózus és elég határozott filozófiával rendelkezik. Mindenki az újítók közül, így ő is Alexander McQueen köppönyegéből bújik elő, nála volt gyakornok. 2011-ben még a sznob franciák is bevették, igaz, csak "vendégtagként" a neves Syndicale de la Haute Couture-be. Egy hollandot!
Iris tervezései minden esetben egyedi anyagokat, azok speciális kezelését, vagy teljesen újat igényelnek. Éppen ezért sokszor működik együtt más művészekkel, alkotókkal, szakemberekkel. Ez az experimentális alapállás nagyon fontos egyébként, mert így különböző területek hatnak egymásra, és van esély arra, hogy valami új szülessen. Érdemes megnézni Bart Hess vizuális művésszel, Nanine Lanning koreográfus-táncossal vagy Stephen Jones kalaptervezővel való együttműködésének eredményét. Björk például a 2011-es Biophilia című lemezének borítóján az ő kreációját viseli, és persze Lady Gaga is megjelent már a ruhájában.
Semmi kétség: Nancy Tilbury a következő példaképem. Ő a Studio XO kreatív igazgatója, aki már a 90-es évek elejétől foglalkozik a "divattechnológiával". Tíz éve a Philipsnek dolgozik intelligens textileken, anyagokon és a hordható technológián. Megfogalmazása szerint alapoznak, építkeznek. Volt már projektjük a Levi`s-szel, a Nike-val is.
Az egyik egyetemi vizsgáján elmesélése szerint korunk egyik legnagyobb dizájnerével vitatkozott, aki azt mondta, hogy a digitális divat nem létező fikció. Ő beleállt ebbe a konfliktusba és azt mondta: Nincs igaza. Egy nap majd kompjútereket hordunk a testünkön. Ha ma találkoznék vele, folytatnám a vitát, de miután az egész világ sokkal kiváncsiabb, hogy mi a következő lépés a divatdigitalizációban, egy picit talán más lenne a társalkodás.
A 3. perctől nézzétek a videót:
