Mainstream lett a használtruha piac: már a legismertebb márkák is beszálltak
Zöldülő márkák, hamis ígéretek és nem működő innovációk hozták el a vintage és secondhand piac aranykorát az online térben. A jelenség szinte már kötelező a legismertebb márkák körében is.
Ezeket láttad már?
A világjárvány alatt beelőzték a fast fashion márkákat az olyan, ultragyors divatot diktáló olcsó márkák, mint a Boohoo, a Fashion Nova vagy a lábát hazánkban is megvető Shein. Utóbbi akár 500 új terméket is képes piacra dobni naponta és körülbelül fele annyit kér egy ruháért, mint a Zara. Ennek tudatában nem meglepő, hogy 18 millió követőt húzott be rekordsebességgel csak az Instagramon.
Az aggasztó jelenséggel párhuzamosan egyre többen gondolják úgy, hogy a túlfogyasztás helyett a fenntarthatóságra kellene koncentrálnia az iparágnak. A The Guardian számolt be nemrég arról, hogy egyre népszerűbbek a second-hand, pre-loved ruhák illetve a ruhakölcsönzés a divatrajongók körében. Az új glamour faktorra az olyan hírességek is ráerősítenek, mint Kim Kardashian vagy Livia Firth, akik többször jelentek már meg vintage estélyikben a vörös szőnyeges eseményeken. A trendet a világ leghíresebb lóversenye és találkozója, a Royal Ascot is követi. A programot idén a fenntarthatóság jegyében tartották meg, a szervezők kérésére a meghívottaknak a meglévő ruhatárukból vagy használt ruhaboltból kellett választaniuk ruhát az ökotudatossá vált eseményre.
A használt ruhák eladásával és összegyűjtésével foglalkozó amerikai thredUP nevű startup nők körében végzett tanulmánya szerint a second hand ruhák piaca mainstreammé válhat és tíz éven belül utoléri a fast fashion piacát, sőt 2028-ra túl is nőhet azon, gardróbunk 13%-át is kitehetik majd a használt ruhák. A fiatalabb, Z generációs vevők körében már prioritást élvez a környezettudatosság a ruha és lakberendezési termékek vásárlása során, egyre többen keresik a lehetséges alternatívákat a fast fashion térhódításával szemben.
Az eBay az elmúlt egy évben csak az Egyesült Királyságban több, mint 60 millió darab használt divat és háztartási cikket értékesített. Murray Lambell, a cég brit vezetője szerint határozottan megváltozott a 30 év alatti fogyasztók gondolkodásmódja. Míg a divattudatos tizenévesek a Depop-on vagy a Vinted-en kereskednek használt ruháikkal, addig az idősebb korcsoport a hagyományos adományboltok és az ismertebb üzletláncok használt ruha osztálya felé fordult az elmúlt években. A brit szupermarketlánc, az Asda nemrég jelentette be, hogy teszt jelleggel 50 üzletében forgalmaz használt ruhát, de az Ikea-nak és a John Lewis-nak is hasonló tervei vannak a jövőben.
Az Asos oldalán 92%-al nőttek a vintage ruha eladások az elmúlt évben. A Selfridges online outlet-et üzemeltet a vintage ruhákban erős Vestiaire Collective oldalán, a Mulberry használt, de felújított táskákat árul az online térben. Emily Salter, a GlobalData kiskereskedelmi elemzője szerint az Asda által tett lépések a vintage piacot illetően arra engednek következtetni, hogy a használtruhákra való kereslet akár mainstreammé is válhat. A szakértő úgy véli, hogy azért ez az ökotudatos szemlélet nem fogja átfordítani a vásárlók új termékekre való igényét, azonban mindenképpen meghatározó szerepet tölt majd be a fogyasztói szokásokban.
A litván online piactéren, a Vinted-en új vagy használt ruházati cikkeket és kiegészítőket lehet vásárolni, eladni és cserélni. A vállalat jelenleg 13 országban van jelen világszerte és több, mint 37 millió regisztrált tagot tud magáénak, amiből 1,2 felhasználó az Egyesült Királyságban él. Az oldalnak 16-17%-os növekedést hozott a karantén időszak az európai piacon. A jelenleg 1 milliárd dollárt érő cég a világjárvány okozta lezárásnak tudja be a fellendülést, amelynek hatására a fogyasztók az interneten kezdtek megválni megunt holmijaiktól, amiket nem tudtak leadni az adományboltokban. Úgy vélik, hogy a járvány megváltoztatta a prioritásokat és felgyorsította a tudatosabb vásárlásra való igényt.
A márkák meglátták a secondhandben rejlő kiskereskedelmi lehetőséget, mivel elkezdték elveszíteni a vásárlóikat, akik a használt termékek felé fordultak. Ha nem vennének részt a piaci változásokban, hogyan pótolnák a kieső bevételüket?
– jegyzi meg Tracy Diane Cassidy, a Huddersfield Egyetem divattextil szakértője, aki szerint az emberek pénzügyi helyzete és ízlésének változása is szerepet játszik a használt ruházati termékek népszerűségében. A lezárások miatt többen váltak munkanélkülivé, ők az internetes eladásokkal próbáltak bevételhez jutni. Ezzel párhuzamosan a vintage dizájn termékekre is megnőtt a kereslet, egyre többen keresik az egyedibbet a tömeggyártott termékekkel szemben. De a közösségi oldalakon is megszaporodtak a különféle újrahasznosítási ötleteket propagáló videók.
Az elmúlt időszakban a legtöbb divatmárka elkötelezett lett a felelősségteljesebb, etikus működés iránt. Az iparág tisztában van azzal, hogy a globális gazdaságnak 10 éve van elkerülni az éghajlatváltozással járó katasztrófákat, de emellett egyre sürgetőbbé vált a munkakörülmények javítása is. A Business of Fashion idei felmérése azonban rámutat, hogy annak ellenére, hogy a divatcégeknél mennyi szó esik a fenntarthatóságról és a károsanyag kibocsátás csökkentéséről, ez a való életben egyelőre megrekedt a tervek és kommunikáció szintjén.
Mivel továbbra sincs 100%-ban fenntartható anyag, csak kevésbé káros, ezért elengedhetetlen a fenntarthatósági kultúra megteremtése. Hasonló véleményen van az ENSZ Környezetvédelmi Program és az Ellen MacArthur Alapítvány által közzétett jelentés is, miszerint a divatipar felelős az éves globális szén-dioxid kibocsátás 10%-ért, ami több, mint az összes nemzetközi légi-és tengeri közlekedés kibocsátása együttvéve. A dokumentum azt jósolja, hogy a divatipar üvegházhatású gáz kibocsátása több, mint 50%-al emelkedhet 2030-ra.
Az olyan cégek, mint az Asda, az Asos, a Marks & Spencer, a Boohoo vagy a Tesco többek között azért is próbálják egyre zöldebbnek mutatni magukat, mert mindannyian aláírták a Textiles 2030 elnevezésű kezdeményezést. Ezzel elkötelezték magukat a termékeik újrafelhasználására, a hulladék minimalizálására valamint a minőség és újrahasznosíthatóság javítására, a körforgásos gazdaság ágazaton belüli kialakítására. De az Ikea is vállalta, hogy 2030-ig átáll a 100%-ban fenntartható anyagok használatára.
Szerző: Adamek Alma
