Milyen lenne, ha érezne a ruhád? Exkluzív interjú a magyar tervezővel, aki életre keltette kreációit

Mesélj kicsit a kezdetekről! Mikor érett meg benned az elhatározás, hogy ruhákat szeretnél tervezni?

Nagyon régóta foglalkoztatnak az önmeghatározás különböző módjai és azok időbeli változásai. Már a gimnáziumi féléves dolgozatomban is a divat történetével, a különböző irányzatok kialakulásával, azok átalakulásával foglalkoztam. Minden, amit magunkon viselünk, valamilyen jelentést hordoz, utal a döntéseinkre, amiket egy adott életszakaszban, évszakban, napszakban meghoztunk. Ezekkel a szimbólumokkal akarva-akaratlanul folyamatosan kommunikálunk a környezetünkkel, nagyon sokat elmondanak egy adott emberről.

Interknitting projektedben az ember és a gép közötti interakciókat valósítod meg. Miért éppen ezt a témát választottad? Hogyan született meg a kollekció ötlete?

Számomra fontos, hogy kortárs témákra reflektáljak, különösen most, hogy olyan korszakba léptünk, ahol a határok kezdenek elmosódni a fizikai, digitális és biológiai szférák között a különböző technológiák fúziójának következményeként.

A kollekció inspirációjának van családi háttere is, mivel nálunk a nők mindig is kockák voltak, nagymamám villamosmérnök, anyukám programozó matematikus, az én érdeklődésem is erősen science-fiction/tudományos-fantasztikus jellegű, így mindig napirendi pont volt a különböző innovációk megtárgyalása. Az is téma volt, hogy hogyan tudnék az öltözéknek új dimenziót adni azáltal, hogy elektronikai eszközöket építek bele, amely így interaktívvá válik, kibővítve a viselő jelkészletét. Ez nagyon megragadta a fantáziámat, szerettem volna absztrakt módon bemutatni azt, hogy a legalapvetőbb emberi interakciókat, kommunikációs formákkat hogyan tudjuk továbbgondolni egy, a testünket flexibilisen körülvevő új intelligens layer, az öltözék segítségével.

Másrészt az absztakción túl, ez egy nagyon experimentális terület, így komoly szakmai kihívás volt, hogy olyan matériát hozzak létre ami tényleg kényelmesen, akár napi szinten hordhatóvá teszik a különböző elektronikai eszközöket. Ennek kapcsán kifejlesztettem egy speciális kötési eljárást, ami lehetővé tette, hogy puha áramköröket hozzak létre úgy, hogy az az anyag szerves részévé vált.

A ruhákba szenzorokat építettél, amik – ha jól értelmezem – képesek reagálni az emberi mozgásra, érintésekre, hangokra. Hogyan kell elképzelni ezt a gyakorlatban?
Az emberi kommunikáció különböző lépéseit szerettem volna bemutatni az 5 kötött öltözékkel. Mindegyik ruha másra érzékeny, más szenzor van beleépítve. Olyan interakciók inspiráltak, mint például amikor meglátjuk egymást, ahogy meghalljuk a másikat, ahogy a másik testbeszédéből próbálunk olvasni, ahogy megérintjük egymást, vagy ahogy összeszinkronizálódunk a másikkal, ha sok időt töltünk el együtt. Ez alapján készítettem hangérzékeny, érintésérzékeny, mozgásérzékeny öltözéket, valamint az utolsó két ruha képes 'meglátni ' egymást és összekapcsolódni ha egymás közelségében vannak és ezeknek az eseményeknek a változásait az öltözékbe intergrált LED fény-effektjein keresztül követhetjük.

Noha még csak fél éve diplomáztam a MOME-n ezzel a kollekcióval, már azóta is rengeteg lehetőségem nyílt bemutatni a ruhákat különböző fontos rendezvényeken. Itt egyúttal teszteltük is őket, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, mind a gyakorlati felhasználását (pl. egészségügy), mind pedig az artisztikus, konceptuális továbbfejlesztését illetőleg.

Te is részt veszel a Highlights of Hungary versenyén. Mit vársz ettől a megpróbáltatástól?

Highlights of Hungary nagyon pozitív kezdeményezés, aminek célja, hogy ismerjük meg egymás alkotásait és örüljünk egymás sikereinek. Jelöltnek lenni olyan kiemelkedő művészek mellett mint Enyedi Ildikó, kedvenc tetováló művészem Dezső Marianna vagy a szintén smart-textilekkel foglalkozó EJTECH nagy megtiszteltetés, számomra már ezért is megérte.

Lévai Zsófi Facebook-oldala ITT érhető el.