Ahol a kultúrák találkoznak: Magyarország a 2025-ös Oszakai Világkiállításon
A napokban mutatták be a 2025-ös oszakai világkiállításra készülő magyar pavilont, amely egyedülálló módon ötvözi a zene univerzális nyelvét és a két ország kulturális örökségét. A világkiállítást 2025. április 13-a és október 13-a között rendezik Oszakában, 161 ország és 9 nemzetközi szervezet részvételével. Az eseményre mintegy 30 millió látogatót várnak, elsősorban Japánból, valamint a tágabb kelet-ázsiai térségből, beleértve Dél-Koreát és Kínát is.
Ezeket láttad már?
A magyar pavilon egyik különlegessége az a gondosan megtervezett formaruhakollekció, amely nemcsak vizuálisan illeszkedik az épület arculatához, hanem a magyar és japán kultúra sajátos ötvözetét is tükrözi. A formaruhák megálmodására kiírt pályázatot Bódis Boglárka, az Elysian márka tervezője nyerte el, aki a fenntarthatóság, a funkcionalitás és az esztétikum egyensúlyára törekedett a tervezés során.
„Amikor formaruhát tervezek, teljesen más szempontokat kell figyelembe venni, ami izgalmassá és összetetté teszi a munkát” – meséli Bódis Boglárka. „A pavilon arculatához és hangulatához illő darabokat alkottunk, amelyekben a magyar népviselet elemei – mint a fehér ing, az ingruha, a rakott szoknya és a virágmotívumok – modern formában jelennek meg. Ugyanakkor a japán kultúra is inspirált, különösen a Zen-kertek koncentrikus körei és hullámzó vonalai, amelyek finoman beépültek a magyar virágmotívumok szirmaiba.”
Galéria
Gulyás Michelle olimpiai bajnok nyitotta meg Demeter Richárd bemutatóját a BCEFW divathéten
A világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése, amely Magyarország számára is kivételes lehetőséget kínál nemzetközi kapcsolatok építésére. A rendezvény nemcsak kulturális, hanem gazdasági szempontból is jelentős hatással bír. A magyar részvétel célja, hogy az országimázs építése mellett számos hazai vállalkozás számára is új üzleti lehetőségeket teremtsen.
A magyar pavilon tehát nem csupán építészetével és programjaival, hanem a formaruhák különleges designjával is egyfajta híd szerepét tölti be Japán és Magyarország között, megmutatva, hogyan találkozhat múlt és jövő, tradíció és innováció egy formabontó kiállításon.
