Az egészséges öregedéssel kapcsolatban egyre több kutatás világít rá arra, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan étkezünk. Egy friss vizsgálat most egy olyan, viszonylag egyszerű tényezőt helyezett a középpontba, amely eddig kevésbé kapott figyelmet.
Ezeket láttad már?
A Rutgers Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy az étkezések időzítése összefügghet-e az idősebb nők kognitív teljesítményével. Az eredmények érdekes kapcsolatot mutattak a rövidebb étkezési időablak és bizonyos gondolkodási, tanulási és memóriafunkciók között.
Nemcsak az számíthat, mit eszünk
A táplálkozás és az agy egészsége közötti kapcsolat régóta a kutatások fókuszában áll. Az utóbbi időben azonban arra is egyre nagyobb figyelem irányul, hogy nemcsak az számíthat, mit eszünk, hanem az is, mikor. A Rutgers Egyetem friss vizsgálata szerint az étkezések időzítése bizonyos kognitív képességekkel is összefügghet.
A 2026 júliusában a Current Developments in Nutrition című szaklapban megjelent kutatásban 47, 50 és 79 év közötti, túlsúlyos vagy elhízott nő vett részt. Mindannyian napi körülbelül 500 kalóriával csökkentették energiabevitelüket, de az étkezéseik időtartama eltérő volt – írja a The Healthy.
Az étkezések időzítése is fontos lehet
A résztvevők egyik csoportja úgynevezett időben korlátozott étkezést követett: a napi táplálékot kilenc óránál rövidebb időablakban fogyasztották el. A legtöbben nagyjából délelőtt 10 és este 6 óra között étkeztek. A másik csoport ennél hosszabb, 12 órás időablakban fogyasztotta el a napi ételeit. A kutatás hat hónapig tartott, és mindkét csoportban jelentős fogyás következett be: átlagosan körülbelül 15 fonttal, azaz közel 7 kilogrammal lett kisebb a testsúlyuk.
Ez az 5 dolog döntő lehet a demencia megelőzésében az orvosok szerint
A memória és a problémamegoldás terén is látszott különbség
Az érdekes eredmény nem önmagában a fogyás volt. A rövidebb étkezési időablakot követő csoport tagjai jobban teljesítettek bizonyos kognitív teszteken. A vizsgálat alapján az időben korlátozott étkezéshez jobb eredmények társultak többek között a memóriát, a tanulást, a térbeli tervezést és a problémamegoldást mérő feladatokban.
A kutatás vezetője, Dr. Sue Shapses, a Rutgers Egyetem táplálkozástudományi professzora szerint az eredmények arra utalnak, hogy a rövidebb étkezési időablak a fogyáson túl is összefügghet kedvező kognitív változásokkal. Dr. Shapses ugyanakkor hangsúlyozza: az eredmények alapján még nem lehet kijelenteni, hogy ez a módszer megelőzi a demenciát.
Mi állhat a háttérben?
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, mi magyarázza a különbséget. A következő vizsgálatokban ezért többek között azt szeretnék feltárni, hogy az alvás, a cirkadián ritmus, a gyulladásos folyamatok és a tápanyagok felszívódása hogyan kapcsolódhat az étkezések időzítéséhez és a kognitív működéshez.
Fontos az is, hogy ez egy kisméretű, mindössze 47 résztvevőt vizsgáló kutatás volt, ráadásul kizárólag túlsúlyos vagy elhízott, 50-79 év közötti nőket vontak be. Az eredményeket ezért nem lehet automatikusan minden korosztályra és minden emberre kiterjeszteni.
A memóriánkért már ma is tehetünk
A kutatás alapján tehát korai lenne azt mondani, hogy az időszakos böjt vagy egy meghatározott étkezési időablak önmagában megóv a demenciától. Az eredmények inkább arra utalnak, hogy az étkezés időzítése az egészséges életmód egyik olyan eleme lehet, amelyet érdemes tovább vizsgálni.
Dr. Shapses és kutatócsoportja nagyobb létszámú vizsgálatokkal szeretné ellenőrizni a mostani eredményeket, és azt is tisztázni, milyen biológiai folyamatok állhatnak a háttérben. De addig sem kell tétlenül várnunk: a memóriánkért és az agyunk egészségéért már ma is sokat tehetünk. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a szív- és érrendszerünk védelme mind olyan szokások, amelyek hosszú távon is a javunkra válhatnak.
