Vannak emberek, akik 80 felett is könnyedén felidézik egy régi nyaralás részleteit, emlékeznek évtizedekkel korábbi beszélgetésekre, és meglepően jól őrzik a személyes emlékeiket. Miközben az életkor előrehaladtával sokaknál egyre több apró feledékenység jelenik meg, náluk mintha egészen másképp zajlana az öregedés.
Ezeket láttad már?
Mi lehet a titkuk? A genetika, a szerencsés adottságok, az életmód vagy valami egészen más? A kutatók évek óta vizsgálják az úgynevezett szuperidőseket, vagyis azokat a 80 év feletti embereket, akiknek bizonyos memóriaképességei az 50-es, 60-as éveikben járó felnőttekéhez hasonlóan jól működnek. Egy friss kutatás most egy fontos feltételezést vizsgált meg, és az eredmény új irányt adhat annak megértéséhez, hogyan őrizhető meg az agyunk frissessége idősebb korban.
Nem feltétlenül a „jó gének” a titok
Ha egy családban már előfordult Alzheimer-kór, jogosan merül fel a kérdés: vajon a genetikai örökség jelentősen befolyásolja, milyen lesz a memóriánk később? A Chicagói Egyetem kutatói ezt is vizsgálták a szuperidősek körében. A 2026 júliusában az Alzheimer’s Research & Therapy című szaklapban megjelent tanulmány 142 szuperidős és 89 kontrollszemély adatait elemezte. A szuperidősek legalább 80 évesek voltak, és az úgynevezett epizodikus memóriájuk – vagyis a személyes események és élmények felidézésének képessége – a középkorú felnőttekéhez hasonlóan jól működött.
A kutatók az APOE gént és az Alzheimer-kór öröklött kockázatát is vizsgálták. Az eredmények szerint a kivételesen jó memória nem magyarázható egyszerűen alacsonyabb genetikai kockázattal: nem találtak olyan genetikai különbséget, amely önmagában megmagyarázná a szuperidősek rendkívüli memóriáját – írja a The Healthy.
Az Alzheimer-kockázat csak a történet egyik része
Dr. Ana Capuano, a Chicagói Egyetem biostatisztikusa és a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kivételes kognitív öregedést nem lehet pusztán az Alzheimer-kór kockázatának hiányával megmagyarázni. A szakember szerint az agy egészségét nemcsak a génjeink, hanem az életmódunk, a szokásaink és a kapcsolataink is befolyásolhatják. Ezért azt is fontos megérteni, mi segíthet abban, hogy az agy minél tovább jól működjön az életkor előrehaladtával.
Csak egy magas érzelmi intelligenciával bíró ember teszi ezt a 3 dolgot, miután hibázik
A társas kapcsolatok is számíthatnak
A korábbi szuperidőseket vizsgáló kutatásokban megfigyelték, hogy sokan közülük aktív társas életet élnek, és fontosnak tartják a kapcsolataikat. Dr. Emily Rogalski, a Chicagói Egyetem neurológusa és a szuperidős kutatási program egyik vezető szakértője szerint ezek az emberek gyakran elégedettebbek a kapcsolataikkal, és erősebb társas kötődésekről számolnak be. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a társasági élet megakadályozza a memória romlását.
A társas kapcsolatok ugyanakkor szellemi és érzelmi szempontból is aktívan tarthatnak bennünket: egy beszélgetés során figyelünk, felidézünk, értelmezünk és reagálunk.
Nincs egyetlen titkos életmódrecept
A szuperidősek nem egyformán élnek, nincs olyan étrend, mozgásforma vagy napi rutin, amely mindannyiukra jellemző lenne. A kivételes memória valószínűleg több tényező együttes eredménye lehet. A genetikai háttér, az agy biológiája, az egészségi állapot, a környezet, a társas kapcsolatok és az élet során szerzett tapasztalatok egyaránt szerepet játszhatnak benne.
Fogorvos árulta el a tartósan hófehér mosoly igazi titkát
Nem kell megvárni a 80. születésnapunkat
A kutatók még nem tudják pontosan, mi teszi lehetővé, hogy egyesek ilyen jól megőrizzék memóriájukat. Az azonban már most látszik, hogy az egészséges agyi öregedés nem egyetlen gén vagy életmódbeli szokás eredménye. Ezért is érdemes már jóval 80 előtt figyelmet fordítani az agyunk egészségére – nem egyetlen „csodamódszert” keresve, hanem aktív, kíváncsi és társas életre törekedve.
