A saját lakás sok magyar fiatal számára továbbra is fontos életcél, ám az odavezető út az elmúlt években jelentősen megváltozott. Miközben Magyarországon európai viszonylatban továbbra is rendkívül magas a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya, a lakásvásárlás gyakran egyre komolyabb pénzügyi kihívást jelent.
Ezeket láttad már?
A friss adatok szerint különösen a legfiatalabb lakásvásárlók számolnak egyre nagyobb összegű hitellel. A változás nemcsak a számokban látványos: jól mutatja azt is, mennyivel nehezebb lehet ma elindulni a saját lakás megszerzésének útján.
33 millió forintos hitellel kalkulálnak a 25 év alattiak
A Zenga Ingatlan Radar legfrissebb adatai szerint egy év alatt több mint kétszeresére nőtt az az átlagos hitelösszeg, amellyel a 25 év alattiak lakásvásárlás esetén kalkuláltak. Míg 2025 júliusában átlagosan 16 millió forintos hitellel számoltak, 2026 júliusára ez az összeg már 33 millió forintra emelkedett. Ez egyetlen év alatt 105 százalékos növekedést jelent.
A változás nemcsak a legfiatalabbakat érinti. A 25-29 éves korosztálynál 44, a 30-34 éveseknél 59, míg a 35-39 évesek körében 55 százalékkal nőtt az átlagosan kalkulált hitelösszeg az előző évhez képest. Ráadásul az adatok nem azt mutatják, hogy egyetlen kiugró hónap okozta volna a változást. 2026 januárja és júliusa között minden hónapban 45-55 százalékkal magasabb átlagos hitelösszegekkel kalkuláltak a fiatalok, mint az előző év azonos időszakában.
Sokan élnek Magyarországon saját lakásban
A magyar lakhatási helyzet első ránézésre ellentmondásosnak tűnhet. Miközben egyre nehezebb saját ingatlanhoz jutni, Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas a tulajdonosok aránya. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a magyar lakosság 92 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt. Ezzel Magyarország a harmadik helyen állt az Európai Unióban; az uniós átlag 68 százalék volt.
1 euróért lehet házad Szicíliában, ezzel a módszerrel juthatsz hozzá
Vagyis a saját lakás Magyarországon továbbra is sokkal inkább meghatározó lakhatási forma, mint számos más európai országban. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fiatalabb generáció számára is ugyanolyan könnyű elérni a saját ingatlanhoz jutást. A lakásvásárlás gyakran egyre több megtakarítást és nagyobb finanszírozási hátteret igényel, miközben az önállósodás későbbre tolódik.
Később költöznek el otthonról a magyar fiatalok
Az Európai Unióban a fiatalok átlagosan 26,2 éves korukban költöznek el a szülői házból. Magyarországon ez valamivel később, átlagosan 27,1 éves korban történik meg. Az európai különbségek jelentősek: a skandináv országokban jellemzően már 21-22 éves kor körül megkezdődik az önálló élet.
A költözés időpontját ugyanakkor nem kizárólag a lakásárak határozzák meg. A jövedelmek, a bérlakáspiac helyzete, annak szabályozása és az adott ország lakhatási szokásai egyaránt számítanak. Magyarországon viszont a magas lakástulajdoni arány miatt a saját ingatlan megszerzése sokak számára továbbra is fontos mérföldkő. Ha pedig ehhez egyre nagyobb hitelösszegre van szükség, az első lakás megvásárlása hosszabb pénzügyi felkészülést jelenthet.
EU-s rekordot döntött a magyar lakásárak emelkedése
2013 és 2024 között 265 százalékkal emelkedtek nominálisan a magyar lakásárak, ami a legnagyobb növekedés volt az Európai Unióban. A lakásárak és a jövedelmek aránya szintén kedvezőtlenebb lett. Ugyanebben az időszakban Magyarországon 16,7 százalékkal romlott ez az arány, miközben az uniós átlag 5,6 százalékos romlást mutatott.
Ez azért fontos, mert a lakásárak önmagukban nem mutatják meg, mennyire megfizethető a lakhatás. Ehhez azt is figyelembe kell venni, hogyan aránylanak az ingatlanárak a lakosság jövedelméhez. Ha az ingatlanok gyorsabban drágulnak, mint amennyivel a keresetek emelkednek, ugyanaz a lakás egyre nagyobb anyagi terhet jelenthet a vásárlóknak.
Nem csak a lakás ára számít
Egy első lakás megvásárlásánál ma már nem elég azt kiszámolni, hogy mennyibe kerül a kiszemelt ingatlan. A rendelkezésre álló önerő, az igénybe vehető hitel összege és a havi törlesztőrészlet együtt határozza meg, hogy egy adott lakás valóban elérhető-e. A Zenga adatai alapján a fiatalok egyre nagyobb hitelösszegekkel kalkulálnak, ami jól jelzi, hogy a finanszírozás egyre fontosabb része lett a lakásvásárlási döntésnek.
Három hónap alatt eladtunk két lakást és vettünk egy házat, ezt az 5 dolgot tanultam meg, ami neked is segíthet
A kutatás szerint ráadásul a megkérdezettek közel 90 százaléka úgy látja, hogy ma nehéz vagy nagyon nehéz saját ingatlant vásárolni. A megfelelő pénzügyi keretek felmérése ezért már a lakáskeresés elején fontos lehet. Más lehet ugyanis az a lakás, amely papíron tetszik és belefér az elképzeléseinkbe, mint az, amelynek a finanszírozása hosszú távon is vállalható.
Egyre fontosabb előre kiszámolni, mire elég a keret
A lakáspiac jelenlegi helyzetében a vásárlóknak több tényezőt kell egyszerre mérlegelniük. Nemcsak az ingatlan ára számít, hanem az önerő nagysága, a felvehető hitel, a havi törlesztés és az is, hogy mindez hogyan illeszkedik a háztartás hosszabb távú költségvetésébe. A Zenga ügyvezetője, Lipták Zsuzsa szerint ezért érdemes már a lakáskeresés kezdetén áttekinteni a finanszírozási lehetőségeket. A friss számok mindenesetre egyértelmű trendet mutatnak: a fiatalok ma jóval nagyobb hitelösszeggel kalkulálnak saját lakás vásárlásakor, mint egy évvel korábban.