Állandóan a legrosszabbra gondolsz? Ez a gondolkodási hiba áll a háttérben

A katasztrofizálás folyamatos készenléti állapotban tartja az elmét
Fotó: Deagreez/Getty Images
2026. november 7.
Szerkesztő:
Siklósi-Sarkadi Nikolett
Online szerkesztő
Szöveg:
Majoros Mirtill
Újságíró
MegosztásKüldés Messengeren

Nem válaszol azonnal az üzenetedre? Biztosan haragszik rád. Furcsán nézett a főnököd a megbeszélésen? Valószínűleg elégedetlen a munkáddal. Valami szokatlan dolgot fedezel fel a testeden? Tuti, hogy máris a legsúlyosabb betegségeket diagnosztizálod magadon!

Ha ismerős ez a gondolatmenet, könnyen lehet, hogy a katasztrofizálás nevű gondolkodási torzítás működik benned. Ez az egyik leggyakoribb pszichológiai jelenség, amely elképesztően megnehezíti a mindennapokat, miközben folyamatos készenléti állapotban tartja az elmét.

Amikor az agyad már előre megírja a legrosszabb forgatókönyvet

A katasztrofizálás során, az ember egy bizonytalan vagy kellemetlen helyzetből, automatikusan a lehető legrosszabb következtetésre jut. Nem egyszerűen arra gondol, hogy valami esetleg nem sikerül, hanem szinte biztosra veszi, hogy a dolgok katasztrofális fordulatot vesznek.

Például: történik egy apró kellemetlenség a munkahelyen, de te máris biztos vagy benne, hogy ki fognak rúgni, hogy a főnöködnek nem csak rossz napja van, hanem személyesen téged utál. Meg sem várod, hogy fény derüljön a tényekre, te máris biztosra veszed, hogy számodra vége van a karrierednek. Ezek a gondolatok pedig olyan ütemben, olyan gyorsan követik egymást, hogy egyik katasztrófából a másikba csapódsz, és már észre sem veszed, hogy mi a valóság, és mi az, amit csak beképzelsz magadnak. Hogy melyik szituáció az, ami tényleges beavatkozást igényel, ami fenyegeti a jóléted vagy a megélhetésed, és melyik, amelyiket csak túlreagálod, így szép lassan elválik a valóság a képzeletedtől.

A legfontosabb különbség, hogy a katasztrofizálás nem tudatos pesszimizmus. Az elszenvedő sokszor valóban úgy érzi, hogy egyszerűen csak felkészül a lehetséges veszélyekre. Valójában azonban, az elméje túlbecsüli a negatív események bekövetkezésének valószínűségét, és alábecsüli azt a képességét, hogy egy nehéz helyzettel is meg tudna birkózni.

Miért van az, hogy valaki sosem kér bocsánatot? Ezt árulja el róla a pszichológia

Miért van az, hogy valaki sosem kér bocsánatot? Ezt árulja el róla a pszichológia

Miért mindig a legrosszabb jut eszünkbe?

Az emberi agy alapvetően úgy működik, hogy kiemelt figyelmet fordít a veszélyekre. Evolúciós szempontból ez rendkívül hasznos tulajdonság volt: azok az őseink, akik gyorsan észrevették a lehetséges fenyegetéseket, nagyobb eséllyel kerülhették el a veszélyes helyzeteket.

A modern életben azonban ez a védekező mechanizmus időnként túlműködhet. Egy bizonytalan munkahelyi helyzet, egy megváltozott párkapcsolati dinamika vagy akár egy egészségügyi aggodalom is beindíthatja a vészjelző rendszert. Az agy megpróbál magyarázatot találni arra, amit nem tud biztosan, és gyakran a legijesztőbb lehetőséget választja.

A katasztrofizálás hátterében több tényező is állhat. A tartós stressz, a korábbi negatív tapasztalatok, a bizonytalanságtól való félelem és az alacsony önbizalom egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki hajlamosabb legyen erre a gondolkodásmódra. Azoknál is gyakrabban megjelenhet, akik hosszabb ideje élnek fokozott érzelmi terhelés alatt.

Így ismerheted fel, ha te is katasztrofizálsz

A jelenség egyik legárulkodóbb jele a gondolatok gyors eszkalációja. Egyetlen apró eseményből rövid idő alatt egy teljes negatív jövőkép alakul ki.

Például nem kapsz választ egy fontos üzenetre. Először csak arra gondolsz, hogy talán elfoglalt a másik, néhány perc múlva azonban már azt feltételezed, hogy valami rosszat tettél. Később megjelenik az a gondolat is, hogy biztosan megváltoztak az érzései, és hamarosan véget vet a kapcsolatnak.

A katasztrofizálás gyakori jellemzője a folyamatos megnyugtatáskeresés is. Az érintett újra és újra ellenőrzi az üzeneteit, másoktól kér visszajelzést, utánanéz a tüneteinek, vagy megpróbál minden lehetséges forgatókönyvre felkészülni. A megnyugvás azonban gyakran csak rövid ideig tart, mert az elme hamar talál egy újabb okot az aggodalomra.

Sikertelen randik, kudarcba fulladt kapcsolatok: ez az oka a pszichológus szerint, hogy nem találunk társat

Sikertelen randik, kudarcba fulladt kapcsolatok: ez az oka a pszichológus szerint, hogy nem találunk társat

A legrosszabb forgatókönyv még nem egyenlő a valósággal

A katasztrofizálás egyik legnagyobb csapdája, hogy a gondolatainkat könnyen tényként kezeljük. Ha valamit elég sokszor elképzelünk, az érzelmileg egyre valóságosabbnak tűnhet, még akkor is, ha nincs rá megfelelő bizonyítékunk. Éppen ezért az egyik leghasznosabb módszer, ha megtanuljuk különválasztani a tényeket a feltételezésektől.

Mit tehetsz, ha folyton túlgondolod a dolgokat?

Az első lépés nem az, hogy megpróbálod teljesen megszüntetni a negatív gondolataidat. Ez sokszor csak még nagyobb feszültséget eredményez. Sokkal célravezetőbb, ha megtanulod felismerni őket, és nem tekinted automatikusan igaznak mindazt, ami az eszedbe jut.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) például kifejezetten foglalkozik az ilyen automatikus gondolatok felismerésével és átstrukturálásával. A módszer segítségével az ember megtanulhatja megvizsgálni a saját következtetéseit, felismerni a gondolkodási torzításokat, és reálisabb értelmezéseket kialakítani.

Egy pszichológus módszere: így válhatsz a legérdekesebb emberré a teremben

Egy pszichológus módszere: így válhatsz a legérdekesebb emberré a teremben

Hasznos lehet az is, ha leírod, mi miatt aggódsz. Amikor a gondolatok kikerülnek a fejedből egy papírra, gyakran könnyebb felismerni, mennyi feltételezés épül egyetlen bizonytalan helyzet köré. Emellett a rendszeres alvás, a megfelelő pihenés, a mozgás és a stressz csökkentése is támogathatja az érzelmi egyensúlyt. Ha pedig a negatív gondolatok tartósan jelen vannak, akadályozzák a mindennapjaidat, vagy jelentős szorongással járnak, érdemes pszichológus segítségét kérni.

Glamour Napok Banner
MegosztásKüldés Messengeren
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az glamour.hu cikkeit
negatív érzelmekpszichológiaéletmód
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!