Humorodnál vagy? Ha igen, akkor nem csak azért vagy szerencsés, mert vidám életed van, hanem azért is, mert nagy valószínűséggel testileg és lelkileg is egészséges vagy.
Ezeket láttad már?
Ha csak két-három dolgot sorolhatnánk fel egy párkereső oldalon a jövőbeni partner legfontosabb vonásai tekintetében, a jó humor biztosan szerepelne a listán. Ez a tulajdonság olyannyira fontos, hogy míg vannak, akik becsülettel elismerik, ha nem túl szépek vagy csekély a műveltségük, azt, hogy rossz humora van, senki sem mondaná magáról. S bár a kutatások azt mutatják, hogy míg a nők jó humorú férfinak azt tekintik, aki vicces és szórakoztató, addig a férfiak azt a nőt tartják jó humorúnak, aki az ő vicceiken tud nevetni – mindkét nemnek elengedhetetlenül fontos, hogy a másik jó humorral rendelkezzen. Vajon mi lehet a humor evolúciós szerepe, és mi köze lehet a lelki és testi egészségünkhöz?
A Duchenne-mosoly
Guillaume Duchenne francia orvos az arcizmok tanulmányozása során ismerte fel, hogy az őszinte mosolyt a szem körüli ráncokból ismerhetjük fel. Ha ugyanis igazán őszintén mosolyodunk el, akkor nemcsak a szájunk szélei ívelnek felfelé, hanem a szem körüli izmaink is összehúzódnak. Duchenne szerint ezt erőltetni nem igen tudjuk, így megkülönböztethető az őszinte, szívből jövő mosoly és az illedelmes vagy megjátszott mosoly – ezt nevezzük ma Duchenne-mosolynak. Egy kutatás szerint azok, akik középiskolai tablóképükön ilyen őszintén mosolyogtak, későbbi életük során boldogabbak voltak és kielégítőbb emberi kapcsolatokat ápoltak, mint nem mosolygó társaik.
Csökkenti a stresszt
„A humorérzék a szociális intelligencia egyik fontos fokmérője, fontos szerepe van személyközi kapcsolatokban. A jó humorú embereknek nagyobb a társas kompetenciája, vonzóbbnak tűnnek mások szemében és több kielégítő társas kapcsolatot ápolnak, mint humortalan társaik – mondja Szondy Máté klinikai szakpszichológus, A boldogság tudománya című könyv szerzője. A szakértő szerint a humor egészségvédő szerepe sem elhanyagolható.
Stresszlevezetéshez és pihenéshez is ideális terápia a nevetőjóga
„A humornak bizonyítottan stressz-csökkentő hatása van, ez már rövidtávon is kimutatható, a pozitív érzelmi állapot pedig immunválasz fokozó, fájdalomcsillapító hatású, és csökkenti a negatív érzelmek szív-és érrendszerre ható romboló hatását. Nagyon érdekes, hogy bizonyos pozitív hatások már magánál a nevetésnél is kimutathatók, akár humor hiányában is. Ezt igazolja, hogy a nevető jógának (amikor a gyakorlatok végzése közben nevetni kell) is mérhető pozitív hatása van a szív-és érrendszerre, fokozza a vér oxigénszállító-képességét, csökkenti a kortizol-szintet és emeli a boldogsághormonként aposztrofált endorfin-szintet is.”
Nem minden humor jó
Már Freud is tanulmányozta a humort, egy egész könyvet szentelt viccek elemzésének, hiszen elképzelése szerint a viccek is a tudattalan megnyilvánulásai lehetnek. Lánya, Anna Freud, aki továbbfejlesztette apja elfojtás-elméletét, a humort egy érett, azaz hasznos elhárító mechanizmusnak tartotta, amellyel sikeresen oldhatjuk szorongásunkat, a vonáselméletek egyik fő elméletalkotója, Gordon Allport pedig az érett személyiség egyik fontos elemének tartotta azt, ha valaki képes saját magán nevetni. Nem mindenfajta humor előnyös azonban az egészségünk és társas kapcsolataink szempontjából.
„Fontos különbséget tenni a társas szempontból pozitív humor és az agresszív, illetve önostorozó humor között. A született viccelődők, akiknek elsősorban az a célja, hogy másokat fölvidítsanak, általában nyitottabbak és szociábilisabbak társaiknál, míg a másokat ugrató, leértékelő, támadó humorral operálók neurotikusabbak, ellenségesebbek és kevésbé elégedettek emberi kapcsolataikkal. Az önmaguk leértékeléséből viccet csinálók szintén neurotikusabbak és kevésbé elégedettek társas kapcsolataikkal, önértékelésük pedig általában alacsony.”
Kuponok - GLAMOUR 
