Több mint huszonegy éve dolgozik az IKEA-nál. Kreatív-vezetőként nem csak a globális trendeket csatornázza tárgyakba művészek bevonásával, de azt is tökéletesen képes átadni, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet az életterünkből.
Ezeket láttad már?
Karin Gustavssonnal Stockholmban találkozunk, az IKEA Konstrunda nevű kollekciójának exkluzív bemutatóján. Határozott elképzelése van a stílusos, jól kihasznált terekről, hiszen egykor maga is lakberendezőként kezdte karrierjét, kreatív-vezetőként pedig pontosan tudja, mekkora szerepe van a művészi szabadságnak.
A két és fél évig készülő új kollekció pont ezért az öröm és a bátorság jegyében született meg izgalmas kontrasztok és vibráló színpárok mentén. Amikor arról kérdezem, gondolta-e volna a pályája elején, hogy valaha vezető pozícióban dolgozik majd, ráadásul nőként, a dizájn legendásan férfias területén, szerényen így válaszol: „eltartott egy darabig, mire összegyűjtöttem a szükséges készségeket.”
Vezetőként hisz a tervezés és az egyértelmű keretek erejében, és még egy olyan kreatív területen is elengedhetetlennek tartja, mint amilyen a dizájn. „Mindenki azt hiszi, hogy a kreatívvezetés csak a jó ízlésről szól, pedig sokkal inkább azon van a fókusz, hogyan menedzseled az embereket. Meg kell őket ismerned ahhoz, hogy a lehető legjobb feladatokat találd meg számukra.” A Konstrunda – svéd kifejezés, magyarul művészeti körutat jelent – nevű kollekció kapcsán például az volt számára az egyik legfontosabb szempont, hogy a felkért művészek a lehető legnagyobb biztonságban érezzék magukat alkotás közben. A végeredmény épp ezért lett olyan végtelenül felszabadult, vidám és játékos.
Az IKEA idén ősszel piacra dobja az eddigi legmenőbb kollekcióját
Halmozás helyett harmónia
Kíváncsian faggatom, milyen tipikus és gyakori hibákat lát az otthonok elrendezésében, mire Karin határozottan a túlzsúfoltságot jelöli meg a legnagyobb problémaként. „A lakberendezés a rendrakásról, a szelektálásról szól – szögezi le gyorsan. – Hajlamosak vagyunk felhalmozni a dolgokat, gyűjtögetünk, és nincs időnk szelektálni. Pedig néha egyszerűen csak tiszta lappal kell kezdeni.” Pont ezért azokban az időkben, amikor még lakberendezőként dolgozott, azzal kezdte a munkálatokat, hogy minden egyes darabot kipakolt az adott térből, majd egyesével rákérdezett a tárgyakra, valóban szüksége van-e rájuk a tulajdonosoknak. És ki is tudná jobban a skandinávoknál, hogyan kell hangulatosan bánni a fénnyel, anélkül, hogy túlságosan földhözragadtan vagy direkt módon közelítenénk hozzá.
„Alapvetően elég néhány jó lámpa. Lehetnek kicsik vagy elhelyezhetjük őket alacsonyan is. Sok helyen látom, hogy csak egyetlen lámpa van a mennyezet közepén, ez pedig nagyon unalmas – kell egy kis drámai hatás, használhatsz fényerő-szabályozókat is, játszhatsz a fénnyel és az árnyékkal, vagy kialakíthatsz egy kicsit hangulatosabb, hűvösebb sarkot is.”
Kezdj el kísérletezni, és kérdezd meg magadtól, mi esik jól! Amíg nyitott és kíváncsi vagy, nincs rossz válasz!
A kevesebb mindig több
Karin nem győzi hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az otthonunk kialakítása, újragondolása során tartsuk magunkat egy bizonyos stílushoz. „Nem lehet rózsaszín, végletekig romantikus szobád, mellette pedig egy zöld könyvtárad, ez már túl sok lenne. Kell egy vezérvonal, persze nem szabad túlzásba esni sem, és túlságosan mereven koordinálni a dolgokat. Jó ötlet például becsempészni egy-egy fekete vagy narancssárga tárgyat, esetleg egy jó poént, váratlan dolgot elhelyezni a térben.”
És ha már tárgyak, Karin elárulja a kedvenc lakberendezési trükkjét. Észrevette, hogy sokan „elaprózzák” az otthonaikban a dísztárgyakat, melyek így elvesznek a térben. „Szerintem sokkal nagyobb dekorációs elemeket kellene vásárolni, mint amilyeneket az emberek általában beszereznek. Válassz egy-két nagyobb, hangsúlyosabb darabot. Elég néhány látványos elem, és már csak arra kell figyelned, hogy tartsd letisztultan a környezetét.”
Christiano Ronaldo esti szokása a legjobb dolog, ami az idegrendszereddel történhet
Tudatos dizájn, tágasabb tér
Arra is van stratégiája, hogyan teremthetünk vizuálisan nagyobb belső tereket a kisebb otthonokban. „Az emberek azt hiszik, minden bútort a fal mellé kell tolniuk, ez azonban egyáltalán nem működik. Jobb, ha elmozdítjuk őket onnan. Ha körbe lehet járni a bútorokat, a tér is sokkal szellősebbnek tűnik. Told el a kanapét mondjuk hetven centiméterre a faltól, mögötte pedig még mindig elhelyezhetsz egy festményt. Ráadásul ma már az emberek nem úgy használják a tévét, mint régen. Úgyhogy el is hagyhatjuk a tévéállványokat, és kialakíthatunk inkább egy kényelmes pihenősarkot. A kisebb bútorokat könnyebben lehet mozgatni, vagyis nem kell feltétlenül ragaszkodnunk egy robusztus dohányzóasztalhoz, rajta nagy albumokkal, helyette nyugodtan használhatunk akár két kisebb asztalkát is.”
Karin az olyan finom pasztellárnyalatokat ajánlja, mint amilyen a pisztácia, az őszibarack vagy egy leheletfinom világoskék, ha viszont a nagy klasszikusok és az időtlenség hívei vagyunk, a fekete-fehér kombinációjával vagy azok árnyalataival biztosan nem lőhetünk mellé. Ahogyan azzal sem, ha a fa dominál egy adott térben, mint például a tölgy. „A fa igazi klasszikus!”
