Ha a mellrák jeleire gondolunk, legtöbbünknek először a kitapintható csomó jut eszébe. A betegség azonban más változásokkal is jelentkezhet, amelyeket könnyű figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha nem járnak fájdalommal.
Ezeket láttad már?
Milyen mellrákra utaló jelekre érdemes figyelni, és mikor nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot? Dr. Marton Fruzsina háziorvost, akit sokan @veganorvos néven ismernek, kérdeztük arról, milyen kevésbé ismert mellel kapcsolatos elváltozások jelezhetnek problémát, és miért fontos a rendszeres emlőszűrés akkor is, ha nincs panaszunk.
Nem csak a csomó lehet figyelmeztető jel
A mell önellenőrzésekor nemcsak a kitapintható csomókra, hanem a látható változásokra is érdemes figyelni. Az egyik mell alakjának vagy méretének szokatlan megváltozása, a bőr behúzódása, megvastagodása vagy narancshéjszerűvé válása egyaránt figyelmeztető jel lehet. „Sokan a csomókereséssel azonosítják a mellük ellenőrzését, pedig a látható változások is fontosak.”
A hónaljban észlelt új csomót vagy duzzanatot is érdemes megmutatni orvosnak, akkor is, ha magában a mellben nem tapintunk eltérést. A doktornő szerint a két mell közötti, régóta fennálló enyhe különbség gyakori, természetes jelenség, az újonnan kialakuló aszimmetriát azonban érdemes kivizsgáltatni.
A mellbimbó változásait sem szabad figyelmen kívül hagyni
Az újonnan befelé forduló mellbimbó, a spontán váladékozás, illetve a tartós hámlás, pörkösödés vagy kisebesedés szintén figyelmeztető jel lehet. Különösen fontos az egyoldali, nem gyógyuló, ekcémára emlékeztető elváltozás, amely mögött ritkán az emlőrák egyik speciális formája, a Paget-kór is állhat. A spontán, vagyis nyomás nélkül jelentkező váladékozást mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, főleg, ha egyoldali, véres vagy víztiszta.
Túléltem a mellrákot és ezeket a dolgokat azóta másképp csinálom az életemben
Milyen tünetekkel ne várjunk az orvosi vizsgálatig?
Új csomó, bőrbehúzódás, újonnan beforduló mellbimbó, szokatlan váladékozás vagy a mell gyors méretváltozása esetén mielőbb kérjünk orvosi vizsgálatot. A tartós, egyoldali mellbimbó-elváltozást, a kiterjedt bőrpírt és a narancshéjszerű bőrt sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy a vörös, meleg, fájdalmas és duzzadt mell hátterében gyulladás állhat. Ha láz, hidegrázás vagy rossz közérzet társul hozzá, még aznap indokolt orvosi segítséget kérni. A kezelésre nem javuló, gyulladásosnak tűnő elváltozást ismét meg kell vizsgálni, mert ritkán gyulladásos emlőrák is okozhat hasonló tüneteket, akár kitapintható csomó nélkül. Fontos, hogy ne várjunk a következő szűrésig, ha új tünetet észlelünk. A közelmúltban kapott negatív szűrési eredmény sem helyettesíti egy később kialakult változás kivizsgálását.
A fájdalom hiánya nem zárja ki a mellrákot
„A fájdalom hiánya nem zárja ki az emlőrákot. A korai emlődaganat gyakran fájdalmatlan, sőt olyan kicsi is lehet, hogy sem tapintással, sem a tükörben nem észlelhető.” A mellfájdalom ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy rosszindulatú betegség áll a háttérben. Gyakran hormonális változások okozzák, például a menstruációs ciklus során. Az újonnan jelentkező, tartós, egy helyre összpontosuló fájdalomról azonban érdemes orvossal beszélni, különösen, ha más tünet is társul hozzá.
Nem minden elváltozás jelent rosszindulatú betegséget
A mellben észlelt elváltozások többsége jóindulatú. A csomók hátterében például ciszta vagy fibroadenóma is állhat, a hormonális változások pedig a mell érzékenységét és tapintatát is befolyásolhatják. Dr. Marton Fruzsina szerint ugyanakkor az életkor, az előzmények és a konkrét tünet is befolyásolja a kockázatot, ezért egy új elváltozásról nem lehet pusztán tapintás alapján eldönteni, hogy ártalmatlan-e.
„Teljesen érthető, ha valaki megijed, amikor szokatlan eltérést vesz észre. Ilyenkor azt érdemes észben tartani, hogy egy tünet még nem diagnózis.” A kivizsgálás során az orvosi vizsgálatot szükség szerint képalkotás, esetenként mintavétel egészítheti ki. A további vizsgálat kérése önmagában nem jelenti azt, hogy rosszindulatú elváltozást találtak: sokszor éppen a bizonytalanság tisztázásához van rájuk szükség.
Miért fontos az emlőszűrés akkor is, ha nincs panaszunk?
Az emlőszűrés célja, hogy a betegséget még a tünetek megjelenése előtt vagy korai szakaszban felismerjék. A mammográfia olyan apró eltéréseket is kimutathat, amelyek még nem tapinthatók. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés keretében a 45-65 éves, szűrésre jogosult nők kétévente kapnak meghívást mammográfiás vizsgálatra.
A családomban senki nem volt rákos, nekem viszont az önvizsgálat az életemet mentette meg
Egyéni kockázati tényezők, például bizonyos öröklött géneltérések vagy halmozott családi előfordulás esetén ettől eltérő, korábban kezdődő vagy gyakoribb ellenőrzés is indokolt lehet. A családi emlő- és petefészekrákos megbetegedéseket apai ágon is fontos figyelembe venni. Az ultrahang bizonyos esetekben hasznos kiegészítő vizsgálat, de nem helyettesíti általánosan a mammográfiás szűrést. A mell rendszeres megfigyelése sem váltja ki az ajánlott képalkotó vizsgálatokat.
Ahogy a doktornő hangsúlyozza, a szűrés és a tünetek miatti kivizsgálás nem ugyanaz: „A legfontosabb különbség: a szűrés panaszmentes emberek vizsgálata. Ha már tünetünk van, célzott kivizsgálásra van szükségünk, életkortól és a legutóbbi szűrés időpontjától függetlenül.” Ha új vagy szokatlan változást észlelünk a mellünkön, nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnunk, de nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot. A rendszeres emlőszűrés és a tünetek időben történő kivizsgálása egyaránt fontos a korai felismerésben.
