Az egyik legnagyobb félelem, amikor a mesterséges intelligencia szóba kerül, hogy elveszi a munkánkat. Olyan korszakba léptünk, ahol a technikai tudásnál sokkal többet ér a szándék, a kritikai szemlélet és az a fajta mély empátia, amelyet eddig sokszor hátránynak hittünk a vállalati világban.
Ezeket láttad már?
Az elmúlt évtizedek a hatékonyságról és a racionalitásról szóltak, most az empátia, a mélyebb kapcsolódás vagy a kritikus gondolkodás sokkal fontosabb szerephez jut. Hogy milyen irányban érdemes erősítenünk, és milyen hatással van a munkánkra a mesterséges intelligencia, arról Szabó Edit Ditte digitális marketing szakemberrel beszélgettünk.
Kritikus gondolkodás
„A közhiedelemmel ellentétben pont a technikai fókuszú állások alakulnak át leggyorsabban. Az emberközpontú, kreatív és kritikai gondolkodást igénylő területeken az MI nem fenyegetés, hanem hatékony kiegészítő erő, amely felszabadítja az emberi potenciált" – oszlatja el az egyik legismertebb tévhitet Ditte.
A másik gyakori tévhit, hogy a fiatalok alapból tudják, mit jelent a kritikus gondolkodás, hiszen beleszülettek a digitális világba. „Pont ők azok, akik a digitális világgal szocializálódtak, emiatt kevésbé veszik észre a hallucinációkat, tévedéseket, vagy hogy a nagy nyelvi modellek úgy készültek, hogy gyakran azt válaszolják, amit szerintük hallani szeretnénk, mert nagyon meg akarnak felelni.
Emiatt fontos megtanítani a kritikus gondolkodást számukra is. Az algoritmusok egyik legnagyobb gyengesége a megfelelési kényszer és a kontextus hiánya. Az MI nem érti az iróniát, a kulturális finomságokat, és gyakran csak azt visszhangozza, amit hallani akarunk. Itt jön képbe az emberi szűrő. A kritikus gondolkodás ma már nemcsak egy készség, hanem védelmi vonal. Szükségünk van a jó értelemben vett szkepticizmusra és arra a lokális tudásra, amit egy globális algoritmus sosem fog átlátni" – mondja Ditte.
Itt a pontos lista, hol élnek a kevésbé okos emberek a mesterséges intelligencia szerint
A bizalom
„A vállalatok egyre inkább hajlandóak fizetni azért, hogy egy hús-vér szakértő hitelesítse a gép munkáját, mert a felelősségvállalás nem delegálható algoritmusoknak. A bizalom olyan biológiai és társas alapú érték, amelyet egy gép nem képes felépíteni. Egyre többre értékeljük azt a szakembert, aki a szemünkbe néz, és emberi szavahihetőségével garanciát vállal az elvégzett munkáért. A technológia elvégezheti a feladatot, ma a bizalmat továbbra is emberek adják egymásnak."
Alkalmazkodás és EQ
Az élethosszig tartó tanulás volt eddig a jelmondat, azonban a tanulás már nemcsak egy diploma megszerzését jelenti, hanem állandó kísérletezési kedvet. „Az élethosszig tartó tanulást felváltja az élethosszig tartó alkalmazkodás. Aki ragaszkodik a »tavaly még így működött« elvhez, az lemarad. Már nem az a kérdés, mit tanultunk meg, hanem az, mennyire vagyunk agilisak abban, hogy felülírjuk a korábbi meggyőződéseinket, és rugalmasan beépítsük az új eszközöket a mindennapjainkba."
Az érzelmi intelligencia (EQ) fontos szűrővé válik. Az MI udvarias, de nem érett. Az ember feladata, hogy megőrizze az értéket és az őszinteséget. „Azok az emberek fognak érvényesülni, akik dolgoznak a saját EQ-jukon, és képesek érzelmileg érett módon kezelni a különbözőségeket, ahelyett, hogy a gépi bólogatást választanák" – foglalja össze Szabó Edit Ditte.
