A szakmai közmegegyezés a legbensőségesebb műfajnak tartja. S bár a világ komolyzenei koncertéletében egyre gyakoribbak a több ezres publikum előtt tartott vonósnégyes-hangversenyek, a kvartett-irodalom művei ma is az olyan "hangzó ékszerdobozokban" érvényesülnek leginkább, mint a világ egyik legjobb akusztikájával megáldott zeneakadémiai Nagyterem. Az 1972-ben alakult, immár a kétezredik koncertjén is túl járó legendás Brodsky Quartet-et még a legvérmesebb kritikusok is a csupán tucatnyi formációból – köztük a magyar Keller Kvartettből – álló világelithez sorolják.
Ezeket láttad már?
Budapesti koncertjükön a töredékben maradt c-moll vonósnégyes különösen intenzíven érzékelteti a zeneszerzői stílus változását, érését, olyan műhelydarabnak tűnik, mely közvetlen kapcsolatban áll Schubert legnagyobb kvartettjeivel. Érdekes, hogy a c-moll vonósnégyes után Schubert évekig nem foglalkozott a műfajjal, s hogy újra érdeklődni kezdett iránta, feltehetőleg annak az Ignaz Schuppanzighnak köszönhető, aki Beethoven kvartettjeinek első számú előadója és híve volt. A kései vonósnégyes-termés a modern zene origójává vált, a 20. század elején olyan szerzőket inspirált, mint Schönberg, Bartók vagy Zemlinsky. Utóbbi komponista első vonósnégyesével még Brahms lelkesedését is kiváltotta, közel két évtizeddel később írt második vonósnégyesével viszont egyértelműen a bécsi modernizmus tábora mellett foglalt állást. A darabot barátjának és vejének, Arnold Schönbergnek dedikálta.
Brodsky Quartet, 2015. február 7. 19.00, Zeneakadémia Solti terem
