A kozmetikai ipar végtelen kínálatában igazi kihívás eligazodni, hiszen még a legegyszerűbb bőrtisztító termékek kiválasztása is komoly fejtörést okozhat. Szakonyi Eszter kozmetikusmester, a Vintage Beauty alapítója most elárulja, hogy miért nem mindegy, mit engedünk a bőrünkkel érintkezni, miért kell óvatosnak lennünk a felesleges adalékanyagokkal, valamint azt is, hogy hogyan lehetünk igazán tudatosak mindezzel kapcsolatban a mindennapokban.
Ezeket láttad már?
Egy-egy bőrtisztító készítmény még akkor is okozhat problémát vagy ártalmas hatást, ha mindössze néhány percig érintkezik a bőrünkkel. A Vintage Beauty alapítója, Szakonyi Eszter kozmetikusmester szerint ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kozmetikumokat használunk. A már elterjedt adalékanyaggal dúsított termékeken kívül szerencsére ma már léteznek olyan készítmények, amik kifejezetten jótékony hatással bírnak. Most kiderül, mivel tehetünk a legtöbbet bőrünkért.
Ókori titkok és a tudatos válogatás művészete
Szakonyi Eszter kozmetikusmester, a Vintage Beauty alapítója, 2013-ban megjelent Időtlen szépség című könyve alapján a szappanok használatának története több ezer évre nyúlik vissza. A rómaiak például a germánoktól vették át a készítés módját, akik bükkfahamuval és kecskefaggyúval dolgoztak. A hagyományos eljárás szerint állati zsiradék vagy növényi olaj, valamint nátrium-hidroxid összefőzésével készíthető szappan, míg a mai ipari gyakorlatban a zsírt magas hőmérsékleten, vízgőzzel hidrolizálják, majd lúggal vagy lúgosan hidrolizáló sóval alakítják át.
Bár a tisztálkodásra használt szappanok sok vitát váltottak ki és versenyben állnak a tusfürdőkkel, a jó minőségű termék kiválasztása kulcsfontosságú. A legolcsóbb lehetőségek gyakran a legtöbb irritáló tenzidet és segédanyagot tartalmazzák, miközben a megfelelő összetétel hiánya ártalmas lehet, a nem irritatív termékekre való váltás pedig önmagában is segíthet a bőr állapotának rendezésében.
Rejtett adalékok és a megtévesztés kultúrája
A szappanok tartósságáért és vonzóbbá tételéért számos olyan adalékanyagot alkalmaznak – mint az illatanyagok, festékek, tartósítószerek és állagjavítók –, amelyek valójában nem a tisztítást szolgálják, csupán a termék eladhatóságát és a gyártói profitot növelik. A felesleges „tuningolás” régi keletű probléma, hiszen Dr. Bród Miksa már az 1920-as években is kifejtette, hogy a tömeg szaporítására és a kívánatos szín elérésére keményítőt, lisztet, burgonyát, krétát vagy akár túlzott mennyiségű vizet tettek a szappanokba. Ezeket az idegen anyagokkal teli készítményeket „töltött” szappanoknak nevezik, amelyeket korábban kókuszvajból, cethal- vagy rozmárszalonnából is készítettek. A vásárlók a tetszetős csomagolás és a kellemes illat miatt sokszor örömmel megfizetik a magasabb árat, nem gondolva arra, hogy a szükségtelen adalékok hosszú távon kárt tehetnek az arcbőrben, és nagy árat követelnek a környezettől is.
A tiszta formula hatalma
Létezik a tisztálkodó szereknek egy új generációja, amely kíméletes tisztítóanyagok kombinálásával óvja a bőr normál víz/olaj egyensúlyát és megőrzi az ép bőrbarriert. Az ilyen modern, dermatológiailag tesztelt és lehetőleg natúr minősített termékek növényi kivonatokkal - például fügekaktusszal -, bőrbarát olajokkal - csak úgy, mint a feketekömény, kendermagolaj, és a jojobaolaj -, mézkivonattal és panthenollal vagy zabkivonattal fokozzák a bőr és a haj egészséges működését. Tudatos vásárlóként érdemes megvizsgálnia a márka által használt tisztító rendszert, a felhasználói előtte-utána fotókat, valamint a független minősítéseket, a hangzatos ígéretek helyett. A megfelelő választással, valamint az újrahasznosított vagy lebomló csomagolások preferálásával megelőzhetők a kellemetlen elváltozások, hiszen ahogy Szász Máté neurobiológus, kutató A szépségápolás sötét titkai című könyv szerzője fogalmazott:
Amit a bőrödre kensz, az a testedben köt ki - ezért nem mindegy, mit használsz.
Ezek a tisztálkodási szerek jó hatással lesznek a bőrödre:
Galéria
