„Soha többé nem fogok tangát hordani, és azt is elmondom, miért”
Szponzorált tartalom
„Egy álomszép fehérnemű, egy csábító pillanat – és egy kijózanító emlék. Miért nem engedtem a kísértésnek, és miért érzem magam most erősebbnek, mint valaha?” Olvasónk írta meg gondolatait és történetét az önszeretetről és a Valentin-napi készülődésről.
Ezeket láttad már?
Valentin-napra készülve majdnem megvettem egy igazi kis ékszernek való tangát. Egy csillogó, bársonyból készült csodát, amely tökéletes lett volna egy romantikus estéhez. Aztán eszembe jutott, miért dobtam ki pár évvel ezelőtt az összes ilyen darabomat. Nem szerelmi csalódás vagy önértékelési probléma volt az oka – épp ellenkezőleg. Akkor láttam be végérvényesen, hogy először mindig a saját jóllétemre kell figyelnem.
Amikor egy aprócska fehérnemű nagy gondot okoz
Pár évvel ezelőtt ugyanis hosszú köröket futottam a nőgyógyásznál, és próbáltam megszabadulni a bakteriális vaginózistól. Ez az a nőgyógyászati probléma, amiről sokan még mindig félve beszélnek, mint valami titkolni való dologról, pedig rengeteg nőt érint. A kellemetlen szagú, bőséges folyással járó bakteriális hüvelyfertőzés nemcsak a magabiztosságot rombolja, hanem kezeletlenül komoly szövődményekhez is vezethet: visszatérő felfázások, felszálló fertőzések, kismedencei gyulladás – és igen, akár meddőség is lehet a következménye.
A tanga és a női egészség: ez az összefüggés
A sokadik konzultáción az orvosom egy olyan összefüggésre világított rá, amire addig sosem gondoltam: a tangák is szerepet játszhattak a visszatérő fertőzéseimben. A vékony textilcsík ugyanis tökéletes „hidat” képezhet a végbélnyílás és a hüvelybemenet között, így segítve a kórokozók átsodródását. Ha a hüvely pH-ja valamiért lúgosabbá válik – mondjuk túl sok lúgos kémhatású intimmosakodót használunk –, a hüvelybe sodródott baktériumok szinte akadálytalanul elszaporodhatnak.
Bevallom, addig sosem gondoltam úgy a tangára, mint ami veszélyt jelenthet az egészségemre. Kijózanító felismerés volt. Az orvostól hazafelé menet vettem egy nagy levegőt, és otthon kidobtam az összes tangámat. Ennek már sok-sok éve.
A csábításnak nem kell kényelmetlennek lennie
Mégis, azon a bizonyos napon ott álltam a boltban, kezemben egy álomszép tangával, és nem a fertőzésre gondoltam, hanem arra, milyen lenne látni a párom arcát, amikor meglát benne. Túl vagyunk a harmincon, mindketten egy elrontott házasság után találtunk egymásra, és mégis olyan szerelmesek vagyunk, mint a huszonévesek. És igen, a szex is pont olyan szenvedélyes.
De aztán visszatértem a józanságomhoz. Ha valami nem jó a testemnek, akkor nem fogok olyan alsót hordani, ami veszélyezteti az egészségemet – bármit is mondjon a fogyasztói társadalom, meg a szépségideál. Végül egy gyönyörű szatén köntössel léptem ki az üzletből – és biztos vagyok benne, hogy a párom ugyanazzal az elragadtatott pillantással fog rám nézni, mintha azt a csábító kis tangát választottam volna.
