előfizetésem
Hírlevél
Ha idén utazni tervezel külföldre, fontos változásokkal kell számolnod
Az elmúlt években a globalizáció csúcsidőszaka elhozta a kánaánt azok számára, akik megtehetik, hogy utaznak. Manapság azonban az utazás több szervezést igényel, mint eddig bármikor. Hogy miért? Nem, nem a világ lett hirtelen veszélyesebb – inkább láthatóbbá váltak, közelebb kerültek hozzánk bizonyos töréspontok. Fegyveres konfliktusok, geopolitikai feszültségek, légtérzárak, üzemanyagár-ingadozás, infláció: mindezek szinte egyszerre formálják jelenünk utazási szokásait. Következésképp a kérdés ma már nem az, hogy fogunk-e utazni a jövőben, hanem az, hogy hogyan?
A UNWTO jelentése szerint a globális turizmus 2024–2025-re közel beérte, sőt bizonyos régiókban meg is haladta a pandémia előtti szintet. Az IATA adatai alapján a légi közlekedés is stabilan növekedést mutat, még úgy is, hogy bizonyos útvonalak meghosszabbodtak vagy átszerveződtek. Mindezek alapján elmondható, hogy az utazás nem „szűnt meg”, hanem átalakult, pontosabban komplexebbé vált.
Ezzel párhuzamosan erősödik egy másik tendencia is: az általános bizonytalanságérzet. A hírfogyasztás felgyorsult, a social media dübörög, a politikai-közéleti szereplők egy része elvesztette hitelességét, az AI-nak is köszönhetően pedig egyre nehezebb kiszűrni, hogy a mi a valóság és mi nem. A percről-percre tudósítások miatt egyes feszültségek minden eddiginél „testközelebbivé” váltak. Mindez óhatatlanul beszivárog az utazással kapcsolatos választásainkba is.
De vajon valódi kockázatról beszélhetünk, vagy inkább egy felerősített, sokszor torzított valóságérzékelés alakítja a döntéseinket?
Mindig kell B-terv
A fenti kérdésre Bognár Csilla, a GoBeyond utazási iroda értékesítési vezetője válaszol: szerinte a helyzet sokkal árnyaltabb annál, mint amit a hírek sugallnak, de azt ő is aláhúzza, hogy ma már nem lehetőség, hanem elvárás az, hogy legyen B-tervünk az utazások során. Ezt jól szemlélteti az az eset, amikor az iráni háború kitörésekor a különleges kalandtúrákra specializálódott cég tanzániai motoros túráján résztvevők egy része Zanzibáron ragadt, és erre gyorsan megoldást kellett találni.
Ez az a forgatókönyv, amitől talán a legtöbb utazó tart ilyenkor – és ami sokakkal megesett ebben az időszakban a világ számos pontján. Több száz utas dupla vagy tripla áron, több napos, vagy akár több hetes csúszással tudott csak hazajutni. Bognár Csilla elmondása szerint a tanzániai csoport egyes tagjai végül alternatív útvonalon, Etiópián keresztül jutott haza, mások pedig meghosszabbították utazásukat. Nekik a potenciális krízishelyzet végül egyfajta váratlan kitérő lett, ami ugyan kompromisszumos megoldás, mégis mutatja, hogy a költséghatékony alternatív opciók megléte ilyenkor fontosabb, mint gondolnánk.
A közel-keleti légtér részleges korlátozása valóban hatással van a globális légi közlekedésre, de nem úgy, ahogy azt sokan elképzelik. A mobilitás adott, viszont egyes útvonalak átrajzolódtak.
Így adott leckét a lelassulásról Kelet-Szicília
Valóban drágulnak a repjegyek?
Az egyik leggyakrabban hangoztatott dilemma a repülőjegyek drágulásához és az esetleges utólagos költségek megjelenéséhez kapcsolódik a rövid és hosszú járatok esetében is. De vajon reális ez a félelem? A GoBeyond értékesítési vezetőjének elmondása szerint ők felvették a kapcsolatot többek között a Finnairrel, és a légitársaság egyértelműen közölte, hogy nem terveznek pótdíjat bevezetni.
„Hogy a Ryanair vagy a Wizz Air mit lép ebben a helyzetben, azt egyelőre nem lehet pontosan látni, de ez a kérdés egyébként már korábban is felmerült hasonló konfliktusok idején, tehát nem újkeletű dilemma.” A nemzetközi gyakorlat alapján a fuel surcharge valóban létezik, de jelenleg nem általános, és ha alkalmazzák is a légitársaságok, jellemzően kisebb, 10 euró körüli tételt fog jelenteni utasonként. A tapasztalatok alapján ennél nagyobb hatása van az utazói döntésekre többek között az általános inflációnak.
Valójában a repülőjegyek ára ma sokkal inkább egy összetett egyensúly eredménye, mintsem egyetlen tényező következménye. Ez azt jelenti, hogy nem egy egységes drágulási trenddel lehet számolni, hanem inkább hullámzó árakkal: bizonyos időszakokban és útvonalakon emelkedés, máshol kifejezetten kedvező ajánlatok jelenhetnek majd meg.
Európa újrafelfedezése
A hosszú, távoli úti célok mellett manapság előtérbe kerültek a rövidebb, könnyebben megközelíthető európai desztinációk. Bognár Csilla szerint a norvég Lofoten-szigetek, Izland, az Azori-szigetek vagy a Balkán nemcsak biztonságosabbnak érződnek, hanem sok esetben mélyebb, lassabb utazási élményt is kínálnak. Az European Travel Commission jelentése szerint a kereslet továbbra is stabil, még a geopolitikai és a gazdasági bizonytalanság mellett is, vagy éppen ezért – egyre többen fordulnak az ár-érték arányos, egyszerűbben szervezhető utak felé.
Ezzel párhuzamosan a trendek között megjelenik az autós utazás erősödése, az ingadozó üzemanyagárak ellenére is, amihez a bérléspiac növekedése is illeszkedik. Európában a car rental szektor bevétele várhatóan 18 milliárd dollárra nő 2026-ra, ez pedig kifejezetten a szabadidős utazásokhoz kapcsolódik. A 2026-os előrejelzések szerint a technológiai fejlődés és a személyre szabott, „csendesebb” élmények iránti igény is irányt ad az utazási szokások alakulásának.
A döntési „fáradtság” hatására egyre népszerűbbek a kurált, egyedileg tervezett utak is, ahol az utazók a szervezés terhe nélkül élhetik át a felfedezés élményét. Az ultraperszonalizált utazás trendje is kiteljesedik, miközben egyre többen fordulnak az „off-grid”, vagyis a kevésbé ismert, tömegektől távol eső helyszínek felé – Európában is.
Magyarországon sosem éreztem magam igazán otthon, Ázsiában viszont végre önmagam lehetek
Mit jelent ma a tudatos utazás?
A GoBeyond munkatársa szerint „háborúk mindig is voltak – sajnos nem lehet arra számítani, hogy nem lesznek, így ehhez kell alkalmazkodnunk”. A tudatos utazásszervezés ma már nemcsak az élmények kimaxolása miatt lényeges kérdés, de a biztonság és a kríziskezelés szempontjából is. Manapság az egyéni és kollektív traumák „ellenszereként”, egyfajta terápiaként is funkcionálnak az utazások, éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mit élünk meg ilyenkor és „mit hozunk haza” magunkkal.
Továbbá a tudatos utazás nemcsak arról szól, hogy hogyan választunk úti célt és hogyan viszonyulunk a helyiekhez vagy az élővilághoz, hanem arról is, hogy tudunk-e nyitottak, rugalmasak, alkalmazkodóak lenni. Tudatosan utazni ebben a helyzetben azt is jelenti, hogy nem a tökéletes útvonalhoz ragaszkodunk, hanem a működőhöz. Hogy elfogadjuk: lehetnek kerülők, csúszások, váratlan helyzetek, és ezek nem feltétlenül nullázzák le az élményt – na meg a pénztárcánkat.
Úgy tűnik tehát, hogy az utazás egyre kevésbé a kontroll, sokkal inkább az éber jelenlét terepe. Tükröt tart arról, hogy mennyire tudunk mozgásban lenni és fejlődni egy olyan világban, ami folyamatosan változik.
