Amit senki nem mond el a külföldről hazaköltözésről, amikor a haza már nem jelent automatikusan otthont

Hazatérni egy másik ország után egyszerre lehet öröm és kihívás, váratlanul intenzív érzelmekkel. A külföldi élet során kialakított szabadság, önállóság és új identitás részei a személyiségünknek, és visszatérve sokszor szembesülünk azzal, hogy az otthon, amit ismertünk, már nem ugyanaz. Mi maradt belőlünk, mi változott, és hogyan találunk újra otthonra? A hazaköltözés nem csupán földrajzi áthelyezés, hanem komplex belső folyamat, amelyben a gyökerek, kapcsolatok és énkép újraépítése zajlik.

A pszichológus és szakértő, Sonkoly Zsuzsanna, aki a témában most megjelent könyvében, és weboldalán is részletesen ír a hazaköltözés pszichológiájáról, szerint a hazatérés lehetőséget ad az identitás gazdagítására, miközben szembesít a veszteség és a változás élményével.

A hazatérés kettős arca

A külföldön töltött hónapok vagy évek mélyen formálják identitásunkat, és hazatérve gyakran tapasztaljuk, hogy sem a régi otthon, sem mi magunk nem vagyunk már ugyanazok. A hazatérés olykor nemcsak megérkezés, hanem újrakezdés: kilépés a külföldi élet szerepeiből, és belépés egy ismerős, mégis idegen közegbe.

Ezt a jelenséget reverse culture shocknak, azaz fordított kultúrsokknak hívják. Míg külföldön számítunk az alkalmazkodásra, itthon az érzelmi és identitásbeli kihívások gyakran váratlanul érnek minket. Fizikai és lelki gyökereink ilyenkor átalakulnak: a stabilitást, biztonságérzetet és identitásunkat adó kapcsolatok, terek és szokások újraépítést igényelnek. Sonkoly Zsuzsanna, aki könyvében a hazatérés pszichológiai aspektusait is részletezi, hangsúlyozza: „Hazatérni nem csupán hazaérkezés; ez a folyamat a gyökerek újraértelmezése, a kapcsolatok és az énkép újjáépítése.”

A hygge nem lakberendezési trend, hanem a dánok életfelfogása, amit mindenkinek meg kellene tanulnia

Külföldi én, hazai valóság

Külföldön a személyiségünk egy része új kontextusban fejlődik: más nyelven kommunikálunk, más társas szerepekben élünk, más problémákkal küzdünk, és új szabadságfokokban tapasztaljuk a mindennapokat. Hazatérve ezek a tapasztalatok gyakran nem illeszkednek automatikusan a régi keretekhez.

A régi otthonba való visszatérés során felmerül a kérdés: „Ki vagyok most ebben az ismerős, mégis idegen rendszerben?” A hazatérés nemcsak az ország, hanem a régi kapcsolatok és az életstílus visszanyerését is jelenti, de ezek átalakult formában várnak ránk. A szakértő szerint „a kettős identitás integrálódásának időszaka ez, amikor a külföldi tapasztalatokból felépült én és a hazai közegben élő én lassan összehangolódik.” Könyvében részletesen bemutatja, hogyan lehet ezt a folyamatot tudatosan támogatni.

A „két világ között” élmény

A külföldön szerzett tapasztalatok kettős perspektívát adnak: egyszerre látjuk a hazai működést kívülről, miközben a külföldi élményekből épült énünk is jelen van. Ez az állapot gyakran okoz szorongást, de ugyanakkor lehetőséget a személyiség gazdagítására. A visszatérő ember egyszerre otthonos a régi közegben és idegen a megszokott helyeken, hiszen mind ő, mind a környezete megváltozott.

A hazatérés nem csupán a fizikai helyváltoztatásról szól, hanem arról, hogy újra megtanuljuk az itthoni kapcsolódásokat és az önazonosságot. A barátok és családtagok is változtak; a kapcsolati minták lazulhatnak, vagy újra kell csiszolni őket. A régi kapcsolatok új keretekkel való újraépítése elengedhetetlen a stabil hazai élethez.

Az életed minden területe sikeresebb lesz, ha naponta sakkozol egy kicsit, mint Polgár Judit

Hogyan lehet újra otthon lenni?

Hazatérni öröm és gyász egyszerre. Hiányozhatnak a külföldi szokások, barátok, életstílus, és a személyiség egy része, amely ott épült fel. Sonkoly Zsuzsanna szerint az első lépés a gyász elfogadása és a veszteség megélésének megengedése.

A következő fontos lépés a változás elismerése: a szakértő, Sonkoly Zsuzsanna szerint a hazatérés során gyakran a legnagyobb kihívás, ha valaki próbál visszabújni egy régi identitásba, ami már nem illik hozzá. A cél nem az, hogy ugyanúgy éljünk, mint régen, hanem hogy az új személyiségünkkel önmagunk legyünk – ezt a könyvében is részletesen kifejti.