Egy év, ami megrengette a gyermekvédelmet – itt a 2024-es Gyermekjogi Jelentés
2024 olyan év volt, amely alapjaiban rengette meg a hazai gyermekvédelmi rendszert. A Hintalovon Alapítvány által most nyilvánosságra hozott Gyermekjogi Jelentés átfogó képet ad arról, milyen kihívásokkal néztek szembe a gyerekek, a szakemberek és a döntéshozók. A dokumentum rávilágít arra is, mennyire sürgető a rendszerszintű változás.
Ezeket láttad már?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb, 2024-es Gyermekjogi Jelentése részletesen bemutatja, hogyan alakultak a gyermekjogok hazánkban egy olyan év során, amely különösen nehéz próbák elé állította a gyermekvédelmet. A jelentés nemcsak az eseményeket, hanem a jogi, intézményi és társadalmi hatásokat is feldolgozza. A gyerekek véleményét is középpontba helyező anyag hiteles képet nyújt a valóságról.
Egy megrázó év a gyermekvédelemben
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közzétette a 2024-es év gyermekjogi eseményeit és folyamatait összefoglaló éves jelentését. Az immár kilencedik alkalommal elkészített szakmai anyag minden eddiginél élesebb képet rajzol a hazai gyermekvédelmi rendszer nehézségeiről, az adathiányokról, valamint a politikai döntések gyermekekre gyakorolt következményeiről.
A 2024-es év egyik legnagyobb társadalmi és politikai vihart kiváltó eseménye a „kegyelmi ügy” volt. Az eset rávilágított arra, mennyire sebezhetőek az állami gondoskodásban élő gyermekek, és mennyi hiányosság terheli a jelenlegi gyermekvédelmi rendszert. A közfelháborodás következtében több szigorító jogszabály is született, melyek érintették a gyermekvédelmi dolgozók alkalmassági vizsgálatát, a jelzőrendszer működését és a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségét.
„A lányom azt vigye magával az életben, hogy szerethető, és úgy jó, ahogy van” - Hallgass bele Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista és Szily Nóra beszélgetésébe
Intézményrendszer és gyerekjogok
A Hintalovon Alapítvány kiemelte, hogy a gyermekvédelem nem csupán intézményrendszert jelent, hanem mindenkitől – a szülőktől a döntéshozókig – aktív részvételt kíván a gyermekjogok érvényesítésében. Ehhez átlátható, adatvezérelt működésre és a gyerekek aktív bevonására van szükség.
A jelentés arra is rámutatott, hogy bár több jogszabályi változás történt, ezek túlnyomó része inkább a szankciókra, semmint a megelőzésre és a rendszer fejlesztésére koncentrált. Az országos szakemberhiány minden szektorban komoly gondot jelent, különösen azért, mert egyre több gyerek szorul fejlesztésre, támogatásra és segítségre.
A jelentés adatai szerint folyamatosan növekszik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya. 2024-ben az általános iskola 8. évfolyamában a tanulók 11%-a tartozott ebbe a kategóriába. Eközben a pszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, miközben a gondozottként nyilvántartott kiskorúak száma nő.
A gyerekkor írja a forgatókönyvet a szerelemhez?
Mentális egészség és bántalmazás
A lelkisegélyt keresők adatai alapján ötszörösére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik önsértéssel küzdenek, és 2,5-szeresére azoké, akik öngyilkossági gondolatokat fogalmaznak meg.
Minden bántalmazási formában növekedett a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma.
Ezekkel a kihívásokkal egy olyan rendszer néz szembe, amelyből jelenleg 16.000 pedagógus, több ezer pszichológus, gyermekpszichiáter, iskolaorvos, gyermekvédelmi és fejlesztő szakember hiányzik.
A jelentés külön fejezetben ad teret a gyerekek véleményének is. A Kiskorú Kollégák közreműködésével készült anyagban 13–17 éves fiatalok osztják meg tapasztalataikat a 2024-es év történéseiről – az infláció hatásaitól kezdve a bántalmazás különféle formáinak megéléséig. Többen elmondták, hogy a drágulás miatt a szabadidős tevékenységek elérhetősége is szűkült, így már nem az számít, mit szeretnének csinálni, hanem az, mire van lehetőségük.
A fiatalok tapasztalatai szerint a közösségekben gyakori a kortárs bántalmazás, amelyet sokan nem is ismernek fel sem áldozatként, sem elkövetőként.
Ilyen helyzetekben gyakran hiányzik az információ arról, mi lenne a helyes lépés, és sokszor félelem is él bennük, hogy ha szólnak, ők maguk válhatnak bántalmazottá. A gyerekek szerint az önbántalmazás is bántalmazási forma, amelynek felismerése szintén nehéz.
„A nőknek el kellene kezdeniük igazat mondani” – Susan Sontag öröksége ma is aktuális
A Hintalovon Alapítványról
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány célja, hogy a Magyarországon élő gyerekek jogai minden szinten érvényesüljenek. 2016 óta dolgoznak azért, hogy a gyerekek jól és biztonságban érezzék magukat. Támogatják a szülőket, intézményeket és szakembereket, hogy megfelelően tudjanak reagálni a gyerekek szükségleteire.
Tevékenységeik közé tartozik a biztonságos közösségek kialakítása a NEMECSEK Program révén, a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése, a digitális gyerekkor kihívásaira adott válaszok kidolgozása, valamint a gyerekjogok közérthetővé tétele szakmai anyagaikon keresztül. A Hintalovon Akadémián keresztül képzéseket biztosítanak a felnőttek számára, és kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek aktív részvételére. A szülők és szakemberek gyermekjogi kérdésekkel a fogadónapjukon is fordulhatnak hozzájuk.
Ha támogatnád munkájukat, adód 1%-át 2025. május 21-éig ajánlhatod fel:
Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, adószám: 18752836-2-41
trueGaléria
