Hogyan lett a kötögetésből aktivizmus, vagyis a lázadás eszköze egy hagyományos női elfoglaltságból? Elmeséljük!

Vajon mit csinál egy feminista a szabadidejében? Ha napjaikra a többség előtt világossá is vált, hogy nem leláncolt férfiakat kínoz a háza alagsorában, akkor is kevesen tippelnének arra, hogy köt vagy éppen hímez. Pedig ez egyáltalán nem ritka - sőt, furcsamód még felforgató tevékenység is válhat belőle.

Hogyan lett a kötögetésből aktivizmus, vagyis a lázadás eszköze egy hagyományos női elfoglaltságból? Elmeséljük!
Fotó: Shutterstock/Getty Images/GLAMOUR

Emlékszel még a 2017-es Nők Menetére, ahol a résztvevők tízezerszám rózsaszín puncisapkát viseltek? Az ominózus fejfedő a frissen megválasztott Donald Trumpra utalt, aki - mint ahogy az előkerült felvétel is tanúsította - korábban azzal hencegett, hogy híres emberként bármit megtehet a nőkkel, és a nemi szervüknél fogva ragadhatja meg őket. Mivel az angol „pussy” kifejezés puncit és cicát egyaránt jelent, Krista Suh és Jayna Zweiman kitalálták a macskafüleket formázó kiegészítőt. Hamarosan szerte az USA-ban csattogtak a kötőtűk, és az egységes jelkép világszerte emlékezetessé tette a (más országokban, így hazánkban is megtartott) tüntetést. Így lett a kötögetésből aktivizmus.

Fotó: Ira L. Black - Corbis /Getty Images

Könnyed elfoglaltságnak indult, szimbólum lett belőle

A kézimunkázás politikai célú felhasználása azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Ártalmatlannak tűnő tevékenység, mely lefoglalja a nőket, akik addig is nyugodtan üldögélnek és nem kevernek bajt - legalábbis látszólag. Kifinomult, aprólékos mozdulatokat, koncentrációt és nyugodt, egyhelyben ülést kíván – így tökéletesen alkalmasnak vélték a türelem és az engedelmesség „női” erényeinek kifejlesztésére. Napjainkban (nemtől függetlenül) gyakran méltatják a kézimunkázás stresszoldó funkcióját, a lányiskolák tananyagában azonban elsősorban fegyelmező funkciója miatt szerepelt - hiába ostorozták a reformpedagógia hívei (nálunk például Fáy András) a „szemrontó hímzést”, és láttak volna szívesen helyette több tudományos tárgyat.

Mindezt a gyanútlanságot használta ki az amerikai függetlenségi háború idején Molly Rinker – vagy, ahogy inkább emlegetik, Rinker mama –, aki egy sziklán üldögélve kötögetett. Látszólag csak élvezte a kellemes erdei levegőt, valójában azonban a fogadójában esténként kihallgatott hadászati értesüléseket fonalgombolyagba rejtett üzenetekben dobálta le Washington elhaladó katonáinak. Soha nem bukott le, még csak fel sem merült, hogy az apró termetű idős hölgy lehet a titokzatos informátor.

A huszadik század elején a szüfrazsettek - akkor még nem a filctollal kartonlapra írt üzenetek dívtak - gyönyörűen hímzett, színes transzparenseken követeltek szavazati jogot a nőknek. Ezek a művész tagok tervezték a mozgalom számára és látványosan lobogtak a szélben a tömegrendezvényeken - mára pedig a múzeumokban őrzik készítőik hősiességét.

Fotó: Buyenlarge/Getty Images

5 éve megrengette a világot - De hozott valamilyen változást a #metoo?

A nőiesség sokszínű

Később azonban háttérbe szorult a kézimunka. A második hullám feministái a hatvanas-hetvenes években az USA-ban és Nyugat-Európában a nőktől addig elzárt területekre akartak inkább merészkedni, és sokszor – a felismerés okozta örömükben, hogy nem csak egyféleképpen lehet nőnek lenni – kifejezetten berzenkedtek a tradicionálisan nőiesnek számító tevékenységektől.

A kilencvenes években útjára indult harmadik hullám azonban a DIY (do it yourself, azaz csináld magad) különböző formáit a nagyvállalatokkal való szembenállásként értékelte. 2004-ben jelent meg Debbie Stoller Stich n’ Bitch című könyve - a szerző ugyanis megelégelte, hogy csak a hagyományosan maszkulin tevékenységek elsajátítása számít menőnek feminista körökben - joggal mutatott rá, hogy a feminin nem egyenlő az antifeministával. Úgy döntött, hogy (ahogy a harmadik hullám tette a nem túl hízelgő bitch vagy slut szitokszavakkal), ő visszaigényli a kézimunkázást a feminizmus számára. A kötőklubok illetve hímzőkörök ugyanis meglátása szerint összehozzák a nőket, és alkalmat teremtenek a tapasztalataik megosztására.

Ez persze még kevés a felforgatáshoz - azonban a kreativitást, kézügyességet feminista célok szolgálatába lehet állítani, és a hagyományosan nőies, ártalmatlan csatorna csak fokozza a meghökkentő hatást. Erre a tiltakozási módra találta ki 2003-ban Betsy Greer a „craftivism” kifejezést (melynek lehetséges magyar változata, a „kézimunkaktivizmus”, lássuk be, kevésbé frappáns).

A férfiakról sem szabad megfeledkezni

A Snatchel Project aktivistái például helyes kis női reproduktív szerveket kötöttek (illetve horgoltak), melyeket az abortuszt betiltani akaró konzervatív politikusoknak küldtek a következő szöveg kíséretében: „El a kezekkel a méhemtől! Tessék, itt a sajátod, ezt kedvedre kontrollálhatod!”

Shannen Dowley – akinek munkáit a badasscrossstich Insta-oldalon találod –, feldühödve Harvey Weinstein napvilágra került üzelmein, hímzés formájában értelmezte át a népszerű mondást miszerint „a fiúk már csak ilyenek” (boys will be boys). Az ő verziója a mentegető szöveget feketével áthúzza, és kijavítja: „a fiúkat felelősségre vonjuk az elb**tt tetteikért” (boys will be held accountable for their fucking actions). Dowley nem viccel: a fent említett Women’s Marchon a következő felirattal jelent meg: „Olyan dühös vagyok, hogy ezt hímeztem, hogy 3000-szer beleszúrhassak valamibe.”

Thomas Daley, a brit olimpia csapat műugrója kötöget a 10 méteres férfi döntő előtt a Tokyo Aquatics Centerben 2021. augusztus 7-én, Tokióban, Japánban
Fotó: Clive Rose/Getty Images

Ha lazítani akarunk a nemi sztereotípiákon, akkor nem csak a nőiességet, de a férfiasságot is újra kell értelmeznünk - ha a férfias elfoglaltságokat elérhetővé tesszük a nők számára, akkor ennek fordítva is meg kell történnie. Ezt képviselte a sokoldalú, sportoló, színész, később politikus afro-amerikai (és heteroszexuális) férfi, Rosey Gier, aki nemcsak titokban hímzett és makramézott, de könyveket is kiadott hasonló érdeklődésű férfiak számára, már a hetvenes években.

Házassága mérgező, élete hányattatott, halála pedig tragikus - De ki volt Sylvia Plath a tragédiákon túl?

Ki mondta, hogy a kötögető nagymamák nem állhatnak ki a számukra fontos társadalmi ügyekért?
Fotó: David Paul Morris/Getty Images

És végezetül, ne becsüljük alá azokat a nőket sem, akiknek a kézimunkái hagyományosak. Ők is a fogdán végezhetik, mint 2015-ben az akkor 92 éves Shirley Morrison. Pedig ő csak születendő kilencedik dédunokája számára kötött egy kezeslábast. Igaz, közben hintaszékestől összeláncolta magát a többi Seattle-i Dühöngő Nagymamával a helyi kikötőben, hogy megakadályozzák a Shell egyik fúróállványának kihajózását. Ezek után ki ne akarna sokáig élni és kötőtűt ragadni?

Ha szívesen olvasnál még inspiráló nőkről:

Ez is érdekelhet

Az aszexuálisok sohasem szexelnek, és még 3 tévhit az aszexualitással kapcsolatban

Az aszexuálisok sohasem szexelnek, és még 3 tévhit az aszexualitással kapcsolatban

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

PR

Tengerparti nyaralás: minden, amit tudni kell a biztosításról (x)

Tengerparti nyaralás: minden, amit tudni kell a biztosításról (x)

PR

Kiderült, hogy hatásosabbá tehetők a "jó" baktériumok! Ezek a készítmények tartalmazzák (x)

Kiderült, hogy hatásosabbá tehetők a "jó" baktériumok! Ezek a készítmények tartalmazzák (x)

PR

Mit tegyünk, ha pozitív lett a HPV teszt eredménye? (x)

Mit tegyünk, ha pozitív lett a HPV teszt eredménye? (x)

PR

Strandszoknya, túranaci vagy capri short - ezt viseld idén nyáron! (x)

Strandszoknya, túranaci vagy capri short - ezt viseld idén nyáron! (x)