Az, ahogyan beszélünk, sokkal többet árulhat el rólunk, mint gondolnánk. A szavakkal, kifejezésekkel nemcsak üzeneteket közvetítünk, hanem valójában azt is eláruljuk másoknak, kik vagyunk, milyen intelligenciával rendelkezünk.
Ezeket láttad már?
- A beszédünk módja sokat elárul a személyiségünkről és intelligenciánkról.
A beszélgetések közben használt kifejezésmód segíthet abban, hogy felmérjük a másik fél intelligenciáját: az emberek tudat alatt apró nyomokat hagynak beszédükben. Vannak bizonyos kifejezések, amelyek gyakran elárulják a kritikus gondolkodás hiányát, még akkor is, ha az illető nem szándékosan teszi ezt.
„Nyilvánvalóan”
Néha az emberek nem akarnak vagy nem tudnak magyarázatot adni valamire, vagy képtelenek érvelni. Ha megpróbáljuk rávenni őket, hogy pontosítsák az állításaikat, előfordulhat, hogy elintézik annyival: „nyilvánvaló”. Lényegében ezzel arra utalnak, hogy véleményük szerintük annyira magától értetődő, hogy nincs szükség további magyarázatra. A gyakorlatban ez gyakran éppen az ellenkezőjét jelenti. Ha valaki ilyen kommunikációs stílusra támaszkodik, az érzelmi éretlenségre utalhat, mivel az illető inkább a kényelmetlenséget próbálja elkerülni, mintsem érvelni az álláspontja mellett.
„Tudod, mire gondolok”
Ezt a kifejezést is gyakran használják olyan esetekben, amikor valaki nem tudja világosan elmagyarázni a gondolatait. Peter Ditto szociálpszichológus rámutatott, hogy az emberek könnyebben fogadják el igazságként azt, ami megerősíti a meggyőződésüket. Pontosan ezért szolgálhat a „tudod, mire gondolok” kifejezés rövidítésként a magyarázat elkerülésére. Ahelyett, hogy tisztázná az illető, mire gondol, a személy a felelősséget a másikra hárítja, annak ellenére, hogy nem világos, mit is jelent ez a kifejezés valójában.
„Csak úgy mondom”
Ezt a kifejezést gyakran használják azok, akik nehezen kezelik a nézeteltéréseket. Amikor valaki vitába száll velük, védekező álláspontra helyezkednek, és a „csak úgy mondom” szavakkal próbálják lekicsinyelni azt, amit mondtak. Valójában azonban csupán nem akarnak felelősséget vállalni a saját szavaikért. Ez a fajta viselkedés gyakran bizonytalanságot és a konstruktív vitába való bekapcsolódás iránti hajlandóság hiányát árulja el.
Lehet, hogy téged is manipulálnak érzelmileg? Így szúrhatod ki a trükköt
„Ezt mindenki tudja”
Ez egy klasszikus példa a bizonyíték nélküli általánosításra. Az intelligens emberek hajlandóak megkérdőjelezni a saját meggyőződéseiket, míg mások inkább ragaszkodnak ahhoz, amit gondolnak. A „mindenki tudja ezt” kifejezés gyakran érvelés helyettesítőjeként szolgál. Ez egy kognitív torzítás, amelynek során az ember szűri az információkat, hogy megerősítse a saját véleményét, ahelyett, hogy más lehetőségeket is fontolóra venne.
„Ne vedd sértésnek, de...”
Ez a mondat szinte mindig valami sértőt előz meg. Az emberek azért használják, hogy enyhítsék azt, amit mondani készülnek, de a hatás gyakran éppen ellenkező. Ehelyett a bevezető nélküli, világos és udvarias kommunikáció sokkal hatékonyabb és őszintébb - írja az index.hr.
„Mindegy”
Ártalmatlannak tűnhet, ezt a szót gyakran használják egy beszélgetés lezárására. Akkor alkalmazzák, amikor valaki el akarja kerülni a konfliktust, vagy elfogytak az érvei. A probléma elkerülése viszont ritkán vezet megoldáshoz. A beszélgetésre való hajlandóság, még akkor is, ha kényelmetlen, az érettség jele.
„Ez van”
Ez a kifejezés passzivitást árul el. Akkor használják, amikor valamit kérdés nélkül elfogadnak, még akkor is, ha van lehetőség a változásra. Okosabb megközelítés megoldásokat keresni és nyitottnak lenni az új információkra, ahelyett, hogy beletörődve elfogadnánk a dolgokat.
