Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás

2021.május.25.

A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti- és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni.

Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás
Fotó: GettyImages, Montázs: Glamour

Május 21. világszerte az egyik legkedveltebb ital, a tea világnapja. A tea az egyik legnagyobb mértékben fogyasztott ital világszerte – sok országban valóságos teakultúra alakult ki, hagyományokkal övezve (például ötórai tea Nagy-Britanniában, kungfu csa ceremónia Kínában, csanoju szertartás Japánban, darje szertartás Koreában). Magyarországon is nagyon szeretjük a teát.

A magyar lakosság 44%-a minden nap iszik legalább egy csésze teát.

A KSH adatai szerint az évi átlagos teafogyasztás 18,6 dkg/fő volt az 1980–2019-es időszakban Magyarországon. A hazai teafogyasztás éven belüli eloszlása nem egyenletes: elsősorban a téli félévben iszunk belőle többet, amikor hidegebb az idő. A legtöbb háztartásban megtalálható alap termékről van szó: tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát.

Fotó: KSH

A tea kedvező az emberi egészség számára, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld- és fehér teának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre. Ugyanakkor agyserkentő is – talán nem véletlen, hogy Miss Marple közel 150 csésze teát fogyasztott el a nyomozásairól szóló történetek során.

Gazdasági szempontból szintén fontos tényező, hiszen sok ember számára a megélhetést jelenti (az ültetvények gondozásától kezdve a porcelán teáskészletek előállításáig). Kenyában a GDP 4%-a köthető a teatermesztéshez, Sri Lankán a népesség tizedének, Indiában pedig becslések szerint 3,5 millió embernek biztosít munkát a teaipar. A világ legjelentősebb teaexportőr országai Kína, India, Kenya és Sri Lanka.

Fotó: Our World in Data

A klímaváltozás a teatermelést sem kíméli

A teacserjék szubtrópusi éghajlaton teremnek a legjobban. Az ültetvények számára az optimális hőmérséklet a 18–32 °C közötti tartományban van. A csapadékmennyiség évi átlagos összege meghaladja az 1000 mm-t a teatermelő területeken, de az ideális havi csapadékmennyiség és annak eloszlása a különböző régiókban eltérő lehet (kb. 223-417 mm/hónap). Fontos a talaj minősége, telítettsége is – ha vízhiányban szenved, az a tea termésátlagában is változékonyságot eredményez. A tengerszint feletti magasság is lényeges szempont a termesztés szempontjából: a legkedvezőbb a 2000 m-es magasság, ahol nem túl magas a hőmérséklet és kevesebb a napfény, mint az alacsonyabb térszíneken, ugyanis az erős napfénynek való kitettséget nem szereti a teacserje.

A klímaváltozás következtében várhatóan csökkenni fog a tea terméshozama, a módosult éghajlati körülmények hatása már napjainkban is érezhető.

A legnagyobb problémát a csapadék eloszlásának megváltozása jelenti – egyes helyeken már öntözni kell az ültetvényeket, ami igen költséges, ráadásul a száraz időszakok következtében elszaporodó kártevők miatt több növényvédő szert használnak, ami szintén növeli a gazdák kiadásait. Pedig az ültetvényeken vagy a saját parcellájukon dolgozó munkások anyagi körülményei a pluszkiadások nélkül sem tekinthetőek rózsásnak. Annak érdekében, hogy jobb megélhetési- és munkakörülmények, tanulási lehetőségek adódjanak számukra, a Fair Trade nyújt segítséget.

India egyik legjelentősebb teatermelő területén, Assamban emelkedik az évi átlagos hőmérséklet, csökken az átlagos csapadékmennyiség, ugyanakkor a monszunesők sokszor hevesebbek a korábban megszokottaknál. A tea mennyiségi és minőségi romlást mutat, mely az éghajlati körülmények megváltozásával, a kórokozók és kártevők elszaporodásával hozható összefüggésbe. Egy 2018-as felmérés alapján az assami ültetvények gazdáinak 88%-a és a kisbirtokosok 97%-a szerint a kedvezőtlen éghajlati feltételek határozottan veszélyeztették a teatermesztést.

A változások nem csak Indiát érintik kedvezőtlenül. Kenyában sem volt túl stabil a termelés az időjárásnak köszönhetően az elmúlt években. Kína teatermesztő régióiban is több és intenzívebb a csapadék, ami károsíja a teát: Yunnanban kimutatták, hogy a monszun időszak alatti többleteső csökkenti a tea hozamát. A tavaszi hőmérséklet szintén meghatározó tényező a tea számára, és az utóbbi években a késő tavaszi fagyok komoly károkat okoztak a kínai gazdáknak. Az 1980–2011-es adatok alapján, ha később fejeződik be a monszunidőszak az általában megszokotthoz képest, akkor jó eséllyel alacsonyabb terméshozamokra lehet számítani.

Csökkenő és kiszámíthatatlan terméshozamok várhatóak világszerte

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hőmérséklet és az intenzív csapadék negatívan befolyásolja a tea hozamát. A heves esőzések következtében a talaj erodálódik és károkat okoz a gyökérfejlődésben. Ez a hozam csökkenését eredményezi, mert kevésbé lesz ellenálló a növény a szárazsággal szemben (ha kevésbé fejlett a gyökér, nem tud elég mélyre hatolni és nem éri el a mélyebb talajrétegekben levő vizet).

Az évszakok eltolódása, és a magasabb hőmérséklet következtében áttelelő kártevők sem kedveznek a növénynek. Utóbbi ellen növényvédő szerekkel ugyan lehet tenni, de ennek is megvannak az árnyoldalai, azon felül, hogy jelentős anyagi vonzattal járnak a gazdák szempontjából. Intenzív használat során hatással lehetnek a víz és a talaj minőségére, a biodiverzitásra, sőt, az emberi egészségre is, mivel maradékanyagként jelen lehetnek az élelmiszerekben.

A forróság, és a napfénynek való kitettség pedig nem csak a teának, de az ültetvényen dolgozó embereknek is komoly terhet jelent.

Elemzések szerint a havi csapadékmennyiség 100 mm-es csökkenése a tea termésátlagát 30-80 kg/ha-ral csökkentheti. A szén-dioxid szint emelkedése viszont visszabillentheti kicsit a mérleget: a szén-dioxid koncentráció 600 ppm-re való növekedése 33-37%-os hozamnövekedést eredményezhet. Persze ez csak akkor tud érvényesülni, ha a növényi fejlődéshez szükséges tápanyag- és vízszükséglet is rendelkezésre áll, hiszen ha a csapadék csökken és a talaj kimerül, a növény nem lesz képes nagyobb termelékenységre.

Kísérletek szerint a talaj szerves széntartalmának 1%-os növekedése az éves hozamban 400-500 kg/ha emelkedést hozott. A kevésbé jó talajadottsággal rendelkező ültetvényeken viszont több csapadék szükséges a magasabb termőképesség érdekében.

A hőmérsékleti értékek emelkedése és a csapadék szezonalitásának megváltozása miatt Kenyában valószínűsíthetően csökkenni fog a tea termesztésére alkalmas területek nagysága. 2050-re egyes régiókban 39%-kal is eshet a termelés és a hőmérséklet 2,5 °C-kal lehet magasabb a 2000-es átlagértékekhez képest. A partmenti területeken ráadásul a tengerszint emelkedése is problémát okozhat.

Sri Lanka is összességében kevésbé lesz ideális a teatermesztésre, de ez elsősorban a közepes és alacsony szinteken levő ültetvényekre igaz – a nagyobb tengerszintfeletti magasságú területeken a hozam még növekedhet is.

Becslések szerint Észak-kelet Indiában akár 40%-os hozamcsökkenés is bekövetkezhet 2050-re, mivel Assamban a klímaváltozás következtében a szélsőségek felé mozdul a csapadék. Azaz általánosan alacsonyabb évi átlagos csapadékösszeg valószínűsíthető, ugyanakkor intenzívebb esőzésekre és aszályokra lehet számítani.

Yunnanban várhatóan korábban fog kezdődni a monszunidőszak az éghajlatváltozás következtében, így rövidebb idő jut a száraz tavasznak – tehát az évszakok is eltolódni látszanak, amely szintén a terméshozam csökkenését eredményezheti, nemcsak Kínában, de Indiában is.

Amit meg tudunk termelni, annak is más lesz az íze

A monszunidőszak korábbi kezdete miatt romlik a tea minősége, mivel a levelek több vizet vesznek fel az extra csapadékmennyiségből – ez pedig érezhető a tea ízén.

A sok eső következtében ugyan nagyobbra nőhetnek a tealevelek, de a minőségük gyengül, ízetlenebbek lesznek.

Ha túl sok nedvesség éri a növényt, akkor csökken az aromáért felelős vegyületek termelése, és a már meglévőek is felhígulnak.

A tea antioxidáns tartalmát – amely csökkenti például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák előfordulását – befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék. Ez a két éghajlati paraméter pedig már most is növekedést, illetve időbeli eloszlás-módosulást mutat.

A magasabb térszíneken (ezáltal alacsonyabb hőmérsékleten) növesztett tea az egészség számára olyan hasznos összetevőket tartalmaz, amit az alacsonyabb térszíneken termesztettekben nem találtak (ugyanazon a helyen). Ebből következtetve valószínűsíthető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a tea el fog veszteni néhányat az egészségünk számára kedvező tulajdonságaiból.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a tea egészségre gyakorolt hatásának szempontjából fontos összetevői 50%-kal csökkentek, ha a leveleket nagy esőzések után takarították be.

A hozamcsökkenés mellett valószínűsíthetően a tea íze, aromája, pozitív egészségügyi hatása is változni fog.

Mit lehet tenni?

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítheti, ha monokultúrák helyett a teát egy erdőszerű területen termesztik, ahol a fák és a bokrok védelmet nyújtanak a szél ellen és biztosítják az árnyékolást. A talajerózió is megelőzhető ily módon, továbbá a növényzet párologtatása során vesztett nedvesség is csökken. Hüvelyesek telepítésével ráadásul a talaj tápanyagtartalma is növelhető a nitrogénmegkötő mikroorganizmusoknak köszönhetően (amelyek ezen növények gyökereiben élnek).

A túlzott esőzéssel szemben a vízelvezető rendszerek nyújthatnak megoldást: ezek elvezetik a tea számára felesleges vizet, így megelőzve, hogy a talaj felső szintje hosszabb időszakon keresztül vízben álljon. Továbbá a talajeróziót is csökkentik, és segítik, hogy a gyökerek mélyebb rétegekbe is lejussanak. Egy megfelelően kialakított csatornarendszer akár 40-50%-os hozamnövekedést eredményezhet.

Az árnyékolás biztosítása, mulcs használata (a talaj gyors kiszáradásának elkerülése érdekében), a kopár területek növényzettel való borítása, a vízmegtartás (például tavakkal, ami később öntözéshez is használható) és a kontúrművelés (lejtőkön átívelő barázdák, amelyek lehetővé teszik a víz fokozott beszivárgását, egyenletesebb elosztását, talajerózió megakadályozását) mind segítik a teatermesztést a megváltozott körülmények között is.

A már most tapasztalt káros hatásokhoz történő alkalmazkodáson kívül szükséges a globális éghajlatváltozás mérséklése. Ellenkező esetben csak találgatni tudunk, hogy milyen minőségben és mennyit fogunk teázni a 21. században és azon túl.

Szerző: Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Ez is érdekelhet

4 praktika 4 modelltől a szem alatti sötét karikák eltüntetésére

4 praktika 4 modelltől a szem alatti sötét karikák eltüntetésére

GLAMOUR Horoszkóp

Kockázatvállalással kihívhatod magad ellen a sorsot - Napi horoszkóp: július 29.

Kockázatvállalással kihívhatod magad ellen a sorsot - Napi horoszkóp: július 29.

Sztárhírek

Már attól hanyatt esel, ha csak ránézel Lady Gaga holdjáró cipőjére

Már attól hanyatt esel, ha csak ránézel Lady Gaga holdjáró cipőjére