Ezek a női mozgalmak felrobbantották az internetet
A 2020-as évben a legakutabb és legfontosabb közéleti téma szerte a világban minden bizonnyal a koronavírus, és annak következményei. Egy ilyen mértékű világszintű probléma mellett az egyéb szociális kérdések hajlamosak eltörpülni, és az ilyen környezet nem kedvez az egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatos aktivizmusoknak sem.
Ezeket láttad már?
Akadnak olyan aktivizmusok, melyek mégis elképesztő hatékonysággal működtek az online térben. Ilyen a #WomenSupportingWomen kampány. A hashtag az elmúlt 2 évben létezett, aktívan használták a közösségi média résztvevői, és már idén márciusban mutatkozott egy nagyobb kiugrás a használatában nőnapkor. Nyáron viszont valami radikálisabb történt, ami nemcsak a hashtag használatának gyakoriságát növelte, de sosem látott, mintegy 110 milliós elérést is generált, továbbá több, mélyebb mögöttes tartalmat is kapott a hashtag megosztása. Az üzenet végtelenül egyszerű: egy fekete-fehér képpel bizonyítják a posztolók a női testvériséget, a nők egymással kapcsolatos szolidaritását, egymás támogatását. De mi történhetett nyáron?
A hashtag hirtelen felfutása egyértelműen az influencerek/hírességek felhívásainak köszönhető. Amerikától kezdve Indiáig elképesztő követőbázisú sportolók, színészek, tv-s személyiségek hívták ki egymást, követőiket a képek megosztására, így nem csoda, hogy tömegével születtek tartalmak.
Idén júliusban igen előkelő promotereket kapott a kampány (Top20 szerző):
A listának az amerikai és indiai hírességeken kívül magyar vonatkozása is van Hosszú Katinka személyében, aki a következő posztjával 1.160.000 alkalommal jutott el a felhasználókhoz a magas felhasználói aktivitásról nem is beszélve.
De miért is kellene fekete-fehér képekkel támogatni a nőket?
A kritikus hangok szerint a kihívás pusztán céltalan magamutogatás, de ennek ellentmond, hogy súlyos, nőket érintő társadalmi és közéleti témák is megjelennek a #WomenSupportingWomen hashtag mögött.
Ezek egyike a törökországi femicídum egyre aggasztóbb mértéke, a nők bántalmazásának kérdése, és ezekhez kapcsolódóan az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, betart(at)ása. A hashtag kapcsolatba került ezen kívül még Breonna Taylor meggyilkolásán keresztül a BLM (Black Lives Matter) mozgalommal, valamint Alexandria Ocasio-Cortez beszédével is, melyben az amerikai képviselőnő a nőket érintő verbális inzultust, annak fehér házi megjelenését tette szóvá.
Ahogy már a szerzőkből is látszik, a kampány nem maradt meg az észak-amerikai kontinensen, a weben eljutott a világ legtávolabbi pontjaira is. Elmondható, hogy míg Észak-Amerika, Európa és India a legszorgalmasabb hashtag-használó, addig Törökország is jelentősen kiveszi a részét a használatban.
Utánajártunk annak a kérdésnek, hogy vajon a magyar nőjogi mozgalmak, aktivizmusok hogyan használják ki az online közösségben rejlő lehetőségeket, ha kampányolásról, figyelemfelhívásról van szó. A legnagyobb hazai nőjogi szervezetek/platformok (többek közt: Patent Egyesület, Nőkért Egyesület, NANE, Üvegplafon blog) social media csatornáit elemezve a következő top hashtageket találtuk:
Ugyan itt is megjelenik a nők elleni erőszak kérdése (#biztonságotanőknek), ugyanakkor nincs tömeges megosztást elérő hívószó. A #nőkaművészetben hashtaget a Nőkért Egyesület hozta létre egy kampány megnevezéseként, melynek keretén belül az egyesület havi rendszerességgel oszt meg magyar és külföldi művésznőkről tartalmakat. Az eddigi tartalmak összesen mintegy 120.000 alkalommal jutottak el a netezőkhöz.
Az adatok közt szemezgetve találtunk rá egy offline és online is működő aktivizmusra, melyet a Dorko márka hívott életre (és amelyhez 2020-ban a NANE is csatlakozott): a "Nő, erő, jövő" kampányra.
A márka "nő, erő, jövő" kollekcióját szintén a nők összetartásának/szolidaritásának szellemisége inspirálta, melyhez 2020-ban az a plusz is csatlakozott, hogy a kollekció eladott darabjai után a Dorko a NANE "Biztonságot a Nőknek" misszióját támogatja, amelynek célja segítséget nyújtani a bántalmazott nőknek, gyermekeknek. A #biztonságotanőknek hashtag is e misszióhoz kapcsolódik.
A kampány online jelenlétre is törekedett: elindította a #nőerőjövő hashtaget, melyet a kampány nevével együtt közel 1 800 alkalommal említettek az online térben, az üzenet pedig 7,5 millió alkalommal jutott el a felhasználókhoz az elmúlt 3 évben.
A kampány olyan influencereket tudott magának megnyerni - természetesen a Dorko és a NANE mellett - , mint Hódi Pamela, Metzker Viktória, vagy Tóth Andi.
A kampány a nemzetközi nőnaphoz köthető, ezért megvizsgáltuk, hogyan teljesített az online térben az elmúlt 3 évben március 8-án. Az influencerek nagy része 2020 nőnapján kapcsolódott be a kampányba (Metzker Viktória a 2018-as kampányhoz csatlakozott), és ez látványos elérésbeli megugrást is okozott idén az előző évekhez képest:
A kampány legfontosabb színtere a Facebook, melyet az Instagram követett, mely meglátszik a felhasználói aktivitás mértékében is:
A nőjogi/nőkkel kapcsolatos aktivizmusok esetén, csakúgy mint bármilyen más témában érdemes és hasznos online tevékenységekkel tarkítani az offline munkát, vagy kizárólag az online térre fókuszálni azt, hiszen gyors és hatékony módja ez nagy tömegek elérésének. Itthon még gyerekcipőben jár ez a fajta aktivizmus a női jogok területén, és amint a nemzetközi példa bizonyítja, bőven van még hova fejlődni. A fontos női témák felhozatala kiapadhatatlan, a feladat jó üzeneteket, hívószavakat, valamint egyértelmű, egyedi hashtageket találni, és olyan influencereket, akik hitelesen és hatékonyan tudják a kezdeményezések hírét vinni.
Módszertan:
A SentiOne kutatócsapata által készített kutatás azokat az elmúlt 3 évben publikusan közzétett magyar és angol nyelvű tartalmakat elemezte kvantitatív és kvalitatív módszerrel, melyekben a nőkkel és női egyenjogúsággal kapcsolatos keresőszavak, hashtagek megjelennek.
