Április 12-e után úgy érezted, hogy már a napi ingázást is buszon zötyögés helyett felhőn lebegve teszed meg? Mindent kicsivel jobb színben láttál, kevésbé szürkének (és khm, kéknek)?
Ezeket láttad már?
- Ezek a filmek segíthetnek visszanyerni a reményt a mindennapokban.
De azóta szépen lassan újra kezdenek bemászni az agyadba és a lelkedbe a mindennapok bosszantó problémái, és a pihe-puha felhődön is elkezdted érezni a busz rázkódását? Segítünk visszakapaszkodni arra a reményhullámra, amin eddig szörföztél – csupán választanod kell az alábbi filmek közül!
A remény rabjai
Mi mással is kezdhetnénk a listát, mint a filmmel, melynek már a címében is szerepel a „remény”? Ez az a mű, ami nem véletlenül szerepel már évtizedek óta kirobbanthatatlanul az IMDb 250 legjobb filmet összegyűjtő toplistájának első helyén. Stephen King egyik leglélekemelőbb alkotásának adaptációja a Remény rabjai, amely mindenki szívéig elér.
Megtanítja, hogy bármilyen élethelyzetben is vagyunk, a félelem foglyul ejt minket. Egy dolog azonban van, ami felszabadít, és ami csakis a miénk, és amit soha, senki nem vehet el tőlünk: ez pedig a remény. Ez az az érzés, ami átjárja Andy (Tim Robbins) és Red (Morgan Freeman) karaktereit, ez motiválja a bebörtönzött barátokat az életben maradásra, a kitartásra és ami táplálja az erejüket. És ez az, ami átjárja a filmet, befészkeli magát a néző lelkébe és a stáblista után is még sokáig velünk marad.
A Hail Mary-küldetés
Andy Weir könyveinek minden oldalából süt az optimizmus – pedig a legborzalmasabb szitukban kell főhőseinek helytállnia, mégis minden története hihetetlenül felemelő. És az a szerencsés helyzet állt elő, hogy eddig mindkét Weir-adaptáció hibátlanul képes volt közvetíteni azt a reményt, amit az író regényei sugároznak. Ilyen volt anno Matt Damonnel a Marson ragadt űrhajósról szóló Mentőexpedíció, de a nemrég debütált A Hail Mary-küldetés, ha lehet még több reményt közvetít. Ryan Gosling alakítja Ryland Grace-t, az űrhajóst, akinek egyszál magában kell megmentenie a Földet.
Merthogy az haldoklik. Grace azonban nem várt segítségre lel egy idegen naprendszerben több száz fényévnyire a miénktől, A Hail Mary-küldetés pedig ezáltal már nemcsak a Föld megmentéséről, hanem a barátságról, az életigenlésről és az élet értelmének megtalálásáról szól. Nehogy azt hidd, hogy indokolatlanul dobálózunk itt ezekkel a nagy szavakkal – A Hail Mary-küldetés benned is el fogja ültetni a megelégedés és az optimizmus magjait.
Volt értelme megbolygatni az első részt? Ilyen lett az Aki bújt 2: Jövök!
Időről időre
Újabb klisének hangozhat az, hogy örülnünk kell az élet apró örömeinek, mert valójában pontosan ezek rejtik a boldogság kulcsát. De a közhelyek azért születtek meg, mert van bennük némi igazság – vagy talán annál is több. Ezt bizonyítja Richard Curtis időutazós romantikus vígjátéka, a hétköznapok szépségét ünneplő Időről időre. Ugyanis Tim (Domhnall Gleeson) mikor 21 éves korában megtudja, hogy képes utazni az időben (a saját életének pillanatain belül), a képességét arra használja, hogy becsajozzon. Érthető.
Később azonban, már családapaként felfedezi erejének valódi hatalmát: az időutazás segít neki abban, hogy minden napot a lehető legteljesebben éljen meg. Észrevegye a kis dolgokat, értékelje a szeretteit és minden velük töltött percet, illetve úgy általában maximális kiélvezze az életet. A stáblista – és néhány könnycsepp – legördülése után pedig Curtis alkotása minket is arra motivál, hogy beépítsük Tim filozófiáját az életünkbe.
Kisasszonyok
Számtalanszor vitték már vászonra Louisa May Alcott felnövéstörténetét, a Kisasszonyokat, de még egyetlen adaptációban sem írtak olyan monológot Jo Marchnak, ami annyira megragadta volna a női lét esszenciáját, mint Greta Gerwig filmjében. Jo (a zseniális Saoirse Ronan) kifakadásában elmondja, mennyire mindenre vagyunk hivatottak nőként, mennyi értékünk van és milyen fontos mindezt látni, tudatosítani.
Miközben beismerjük, hogy igen, emellett vágyhatunk a szerelemre, társra, házasságra. Mert a nők nem kétdimenziós lények, hanem komplex, színes és sokrétű személyiségek. A Kisasszonyok pedig számos női vágyat, sorsot mutat meg és ünnepli a sokszínűségünket. És amikor Jo boldogan rohan a kinyomtatott könyvével, vele szárnyalunk.
Életrevalók
A tiszta, hamisítatlan öröm filmje az Életrevalók. Árad belőle a jókedv, az élet felhőtlen élvezete. Olivier Nakache és Éric Toledano alkotásának üzenete pedig azért annyira átható és intenzív, mert egy olyan ember sorsán keresztül kommunikálja, akiben már csak pislákol az életöröm. Phillipe (François Cluzet) korábban habzsolta az életet, ő volt a „két végén égeti a gyertyát” megtestesülése – azonban siklóernyőzés közben balesetet szenvedett és nyaktól lefelé lebénult. Mi oka lehetne a vidámságra ezek után?!
Drissnek (Omar Sy) szintén nincs oka arra, hogy hurráoptimizmussal vesse bele magát a mindennapokba, hiszen meglehetősen rosszak az életkörülményei. Ennek ellenére mégis árad belőle a derű, s mikor ápolóként Phillipe-hez szegődik, megfertőzi vele a férfit (na meg minket, nézőket) és visszaadja az életbe vetett hitét. Az Életrevalók nem véletlenül vált világsikerré: olyan boldogságlöketet ad, amire időről időre mindannyiunknak szüksége van.
