Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba

2022.április.27.

Az elmúlt két évtizedben már több mint félmillió haláleset következett be a szélsőséges időjárási események miatt, de a jelenlegi trendek alapján 2050-ig évente negyedmillióan veszthetik el az életüket.

Fizikailag és mentálisan is belerokkanhatunk a klímaváltozásba
Fotó: Getty Images

A század végére már a globális népesség 50-75%-a lesz kitéve az emberi életet veszélyeztető éghajlati viszonyoknak az IPCC második munkacsoportjának legújabb jelentése szerint. A szélsőséges időjárási események mellett új fertőző betegségek üthetik fel a fejüket, már jelen lévők (pl. Lyme-kór) terjedhetnek intenzívebben és nagyobb területen, hosszabb és megterhelőbb allergiás időszakokra kell készülnünk, csökkenhet az élelmiszerbiztonság és a munkatermelékenység is. A direkt fizikai kockázatokon túlmenően egyre gyakrabban a mentális egészségre is káros hatással van a klímaváltozás, ami a poszttraumás stressztől a szorongáson és a bűntudaton át egészen az öngyilkosságig vezethet. A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer, ami maga is erősen kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, jelenleg nincs felkészülve ezekre a kockázatokra. Az Egészségügyi Világszervezet ezért átfogó keretrendszert dolgozott ki, ami segítheti a sikeres alkalmazkodást, párhuzamosan csökkentve a kitettséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket. A kérdés, hogy az adott országok mikor hajlandóak mozgósítani az ehhez szükséges erőforrásokat. A másfélfok.hu cikke.

Világszerte emberek millióinak egészségét már most is jelentős mértékben károsítja a klímaváltozás, melynek hatásai, egy, a Lancet tudományos folyóiratban megjelent jelentés alapján a világ egyik elsődleges egészségügyi kockázatának számítanak. Az egészségi állapot esetén nemcsak a fizikai, hanem a mentális és szociális jóllétről is beszélünk és ezek figyelembevételével az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) második munkacsoportjának legutóbbi jelentése, mely az éghajlatváltozás hatásait, valamint a lehetséges alkalmazkodást összegzi, a következő egészséggel kapcsolatos fő kockázatokra hívja fel a figyelmet:

  • extrém időjárási események okozta halálozások számának növekedése
  • légszennyezettség hatásai
  • szélsőséges hőség, amely súlyos kiszáradáshoz, szervi elégtelenséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez és akár halálhoz is vezethet
  • vírushordozó fajok (pl.: szúnyogok, kullancsok) elterjedése, valamint a szélsőséges események okozta élelmiszer- és vízbiztonság csökkenésének hatására betegségek elterjedése
  • extrém időjárási események, például árvizek, hőhullámok és erdőtüzek kiváltotta poszttraumás stressz-zavar, szorongás és depresszió

Az elmúlt két évtizedben már több mint félmillió haláleset következett be az extrém időjárási események miatt, azonban a jelentés szerint

2050-re évente várhatóan további 250 000 ember fog meghalni az éghajlatváltozás miatt,

és a pesszimista forgatókönyv szerint, mely mentén jelenleg is haladunk, a század végére ez a szám évente 9 millióra nőhet.

Ennek oka többek között az egyre gyakoribb hőség, valamint a például a rosszabbodó élelmiszerbiztonságból, egészségügyi problémákból, csökkenő tápanyagtartalomból eredő alultápláltság, továbbá a különböző, egyre inkább elterjedő betegségek, mint a malária és hasmenéses fertőzések – utóbbinak több mint fele Afrikában várható.

Megközelítőleg 3,3-3,6 milliárd ember él olyan területen, ahol nagymértékű a sebezhetőség az éghajlatváltozás hatásaival szemben, mely mind a fizikai, mind a mentális egészségre komoly veszélyt jelent. Az egyre növekvő kockázatok ráadásul összefüggenek és egymást erősíthetik, ahogy azt az alábbi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi hatásokat összegző ábrája is szemlélteti.

Az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatok és ezen hatásokra való kitettséget és érzékenységet meghatározó tényezők. Az éghajlatváltozás közvetlenül és közvetve is hatással van az egészségre és ezen hatásokat erősíthetik a különböző környezeti, társadalmi és közegészségügyi tényezők. Forrás: WHO
Fotó: másfélfok.hu

Az éghajlatváltozás fizikai egészségre gyakorolt hatásai

Az éghajlatváltozás hatására egyre nagyobb területeken fognak megjelenni fertőzéseket terjesztő élőlények (ún. vektorok), amelyek hozzájárulnak például a Lyme-kór egyre nagyobb területen történő elterjedéséhez, és a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladásos esetek számának növekedéséhez. A további inváziós fajok terjeszkedése növekvő kockázatot jelent Európa számára is.

Emelkedett az élelemhez és vízhez köthető megbetegedések száma is, és ez a jövőben folytatódni fog. Bár a fertőzések okozta hasmenéses megbetegedések száma globálisan csökkent, de a melegedés és az áradások növekedése miatt egyre több helyen jelennek meg olyan fertőzések, mint a kolera vagy más gyomor- és bélrendszert támadó megbetegedések.

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság négy aspektusát érintheti: élelmiszertermelés és -elérhetőség, élelmiszer-ellátás stabilitása, élelmiszerekhez való hozzáférés és élelmiszer-felhasználás. A szerteágazó hatások egyik oka, hogy a fokozódó hőség és aszály következtében súlyosbodnak az egészséget és az élelmiszertermelést fenyegető kockázatok és a hőstressz hatására csökken a munkatermelékenység is. Ez dominó hatásként növeli az élelmiszerárakat, csökkenti a háztartások jövedelmét és fokozza az alultápláltságból eredő egészségügyi hatásokat, különös tekintettel a trópusi területekre.

Az évtized végére vonatkozó szimulációk szerint az éghajlatváltozás hatásaihoz köthető halálozás több mint harmada a gyermekek alultápláltsága és fertőzések miatt következik be.

Ennek oka az élelmiszer- és/vagy tápanyaghiány, a nem megfelelő vízminőség, valamint a nyugodt életkörülmények hiányából eredő szoptatás és gondozás nélkülözése. A hőmérséklet emelkedése az elhízáshoz is hozzájárulhat a csökkenő fizikai aktivitás, az élelmiszerárak növekedése és a feldolgozott élelmiszerek elterjedése miatt.

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos negatív egészségügyi hatások fokozódnak a növényeket érő kémiai szennyeződések elterjedésével. Erre példa, hogy a felmelegedés hatására olvadó permafroszt talajokból felszabaduló higany biológiai úton felhalmozódhat az élővilágban, így tengerekben és szárazföldi élőlényekben bekerülve a táplálékláncba, ezáltal élelmiszereinkbe is.

Kanadai kutatók rávilágítottak, hogy az emelkedő hőmérséklet hatására a szalmonellafertőzéshez köthető kockázatok is növekednek. Egy másik kutatás szerint

Európában a pesszimista forgatókönyv alapján a század végére mintegy 50%-kal emelkedhet a szalmonellához köthető megbetegedések száma.

A vizeink mellett a levegő szennyezettsége is súlyos kockázatokat jelent. A PM2.5 szálló por következtében bekövetkező korai halálesetek száma globálisan már 2030-ra várhatóan több mint 55 ezer lesz és a század végére ez a szám közel négyszeresére nőhet, míg éghajlatváltozás nélkül növekedés helyett 16%-os csökkenés lenne 2000-hez képest. A felszínközeli ózonhoz köthető korai halálozások száma a század közepére 43600 lehet és a század végére az összes korai halálesetek 14%-ért lehet felelős.

Az egyre gyakrabban és hosszabban előforduló vegetációtüzeknek kedvező időjárási helyzetek miatt az erdőtüzek füstje is hozzájárul a légszennyező anyagok légköri feldúsulásához, tovább fokozva a felmelegedést. Ez az ördögi kör társul a közvetlenül az emberi tevékenységekből a légkörbe jutó légszennyező anyagok okozta megbetegedések kockázatával.

A légszennyezettség mellett a hosszabbodó és magasabb koncentrációjú pollen szezon is kikezdi majd a szervezetünket és fokozhatja az allergiás tünetek súlyosságát. Az Egyesült Államokban több növényfajhoz köthetően várható pollenkoncentráció növekedés; a pesszimista forgatókönyv szerint ez 14%-kal növelheti a sürgősségi osztályok betegeinek számát 2090-re. Egy, az Environmental Health Perspectives szaklapban publikált tanulmány szerint

Európában például a parlagfűvel szembeni érzékenység várhatóan több mint kétszeresére nő, 33 helyett 77 millió ember lesz kitéve az allergiás tüneteknek.

Az egészségünket fenyegető növekvő éghajlati kockázatok, mint például egy jelentős infrastrukturális károkat okozó villámárvíz ráadásul az egészségügyi és szociális támogatói rendszereket is meggyengíthetik, fokozva ezzel a lakosság kiszolgáltatottságát.

Poszttraumás stressz, szorongás, bűntudat, és akár öngyilkosság – mentális hatások

Egyre többen, és ami még rosszabb, ugyanazok az emberek gyakrabban és visszatérően vannak kitéve fizikai sérüléseknek, otthonok és vállalkozások elvesztésének, környezeti károknak és akár halálnak.

Mindezek mélyreható, gyakran hosszú távú hatással vannak a mentális egészségükre.

Az éghajlatváltozással összefüggő események mentális jólétre gyakorolt hatásai közvetlen és közvetett hatásokra oszthatók. A közvetlen hatások többnyire szélsőséges időjárási események után jelentkeznek, és magukban foglalják a poszttraumás stressz-szindrómát, a szorongást, a kábítószerrel való visszaélést, a depressziót és még az öngyilkossági gondolatokat is. A közvetett hatások közé tartoznak a gazdasági veszteségek, a lakóhelyelhagyás, a kényszermigráció és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny.

Kimutatták, hogy az ausztráliai Adelaide városában a hőhullámok idején nőtt a mentális egészségügyi problémák miatti kórházi felvételek száma, és összefüggést találtak a szélsőséges hőség, a csökkent terméshozam és az indiai farmerek öngyilkossága között. Az alábbi ábrán látható, hogy Európát sem kímélik az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásai. A nyugat-európai nyári áradások dokumentáltan okoztak poszttraumatikus stressz zavart, depressziót és szorongást.

Az éghajlatváltozásnak tulajdonítható negatív globális és regionális hatások az egészségre és jóllétre. Forrás: IPCC AR6 WGII
Fotó: másfélfok.hu

Egy Lancet tanulmány alapján a szélsőséges események okozta traumák mellett nem elhanyagolható a klímaszorongás okozta kockázat sem. Még azokban az országokban is, amelyeket még csak kis mértékben érint közvetlenül az éghajlatváltozás és a hatásokból eredő fizikai károk, számos személyes és klinikai beszámoló létezik a klímaválsággal és más globális környezeti problémákkal összefüggő depressziós esetekről, kétségbeesésről és bűntudatról.

Az éghajlati szorongás kialakulásához hozzájáruló kulcsfontosságú tényező az, hogy tudjuk, hogy veszély közeleg, de nincsenek megtéve a kellő lépések a veszély enyhítésére.

Az úgynevezett „öko-szorongás” az olyan szorongás jelenléte, mely az éghajlati és ökológiai válságok által jelentett egzisztenciális fenyegetés miatt alakul ki. Ez a hatás már Európában is megjelent, főleg a fiatalabb korosztály esetén.

Lehetséges az alkalmazkodás, de épp olyan komplex folyamat, mint az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai

A vektorok által terjesztett betegségek esetében például a hatékony alkalmazkodási lehetőségek közé tartozik a korai figyelmeztető rendszerek kiépítése és az oltóanyag-fejlesztés. Az éghajlatváltozással kapcsolatos mentális egészségügyi kockázatok csökkentésére szolgáló hatékony alkalmazkodási lehetőségek közé tartozik többek között a célzott egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a szélsőséges időjárási események hatásainak nyomon követése.

A szerteágazó kockázatok miatt a WHO keretrendszert dolgozott ki az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelésére, mely alkalmas az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. A rendszer célja, hogy lehetővé tegye a potenciális kockázatok előrejelzését, az arra való gyors válaszlépéseket és alkalmazkodást.

A teljes rendszer hatékony működéséhez szükséges a megfelelő tudás, eszközök, valamint emberi és pénzügyi erőforrások megteremtése, hogy az egészségügyi rendszereink képesek legyenek jobban alkalmazkodni a növekvő és változó kihívásokhoz.

Az éghajlatváltozás hatásai azonban az egészségügy mellett más pontokon is befolyásolhatják jóllétünket és a láncreakció-szerűen terjedő következmények megfékezésére rendszerszintű, a regionális különbségeket figyelembe vevő változtatásokra van szükség.

Az alábbi ábrán láthatóak a különböző szélsőséges időjárási események és az azokhoz való lehetséges adaptációs módok, valamint ezek hatásai a különböző kritikus területekre, mint az élelmiszerbiztonság, a mentális egészség vagy az egészségügyi rendszereink.

Az éghajlati veszélyek, adaptációs lehetőségek és ezek egészséggel kapcsolatos hatásai. Forrás: Scheelbeek és mtsai. (2021)
Fotó: másfélfok.hu

A fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes jövő irányába tett törekvések csökkentik a kitettséget, a sérülékenységet és a társadalmi egyenlőtlenséget, ezzel párhuzamosan pedig növelik az alkalmazkodás és mérséklés mértékét.

Ide tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése többek között a tiszta energia és közlekedés elterjedésével, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb várostervezés, a fenntartható élelmiszerrendszerek és a törekvés az egészségesebb, klímabarát étrend elterjedésére.

Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Ez is érdekelhet

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Sztárhírek

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő