6 inspiráló nő, akit érdemes megismerned és történetesen leszbikusak
Tudtad, hogy a leszbikus nők kezdettől fogva aktív részesei voltak a nőmozgalomnak? És azt, hogy a világ első állatvédő szervezetét is egy leszbikus nő alapította?
Ezeket láttad már?
Billie Jean King teniszező, a „nemek harcának” győztese
Húszéves pályafutása alatt számos győzelmet aratott. Dühítette, hogy a sportolónők kevesebbet keresnek férfi társaiknál, ezért is fogadta el 1973-ban Bobby Riggs kihívását. A férfi játékos ugyanis bőszen hangoztatta, hogy nincs az a nő, akit őt legyőzné. A nagy publicitást kapott mérkőzést King megnyerte – nagy volt a tét. „Tudtam, ha veszítek, azzal újra legalább ötven évre hátrányba kerülnek a nők” – mondta egy későbbi interjújában. A hetvenes években, az elítélő társadalmi környezet miatt, még nem merte leszbikusságát vállalni. Jelenleg sportolótársa, Ilana Kloss házastársa, akivel a nyolcvanas évek óta vannak együtt.
Galgóczi Erzsébet, a 60-70-es évek népszerű írója
Dramaturg szakon végzett, színdarabokat írt, újságíróként is dolgozott, de legnagyobb sikereit regényeivel, novelláival aratta. Több művében foglalkozott, életrajzi elemekkel átszőve, a munkás- és parasztcsaládból származó, feltörekvő értelmiségi nők nehézségeivel. Háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. „Ahhoz, hogy az ember önmaga legyen, személyiség, a Létnek egy egyedi megjelenési formája, nélkülözhetetlen variációja – nem szabad, hogy elforduljon önmagától, inkább kézbe kell vennie önmagát” – írja Törvényen belül című, a leszbikusság témáját nyíltan feldolgozó regényében. Ő maga sokáig Gobbi Hilda színésznővel élt együtt.
Sally Ride űrhajós, az első amerikai nő, és a világon a harmadik nő, aki az űrben járt
Fizikából doktorált, 1978-ban ezer jelentkező közül választották be a NASA programba. 1983. június 18-án a Challenger űrhajón tette meg első útját az űrbe. A következő évben ismét az űrben járt, harmadik útját az 1986-os tragédia miatt törölték, tagja volt a balesetet vizsgáló bizottságnak. 1987-ben kilépett a NASA-tól, a Kaliforniai Egyetemen az űrkutató intézet igazgatója lett. 2001-ben saját céget alapított, ahol oktatóprogramokat fejlesztettek, melyekkel fel tudják kelteni a lányok érdeklődését a természettudományok és a matematika iránt. 27 éven keresztül, 2012-ben bekövetkezett haláláig Tam O’Shaunessy volt az élettársa, aki tudományos ismeretterjesztő könyveket írt gyerekek számára.
Frances Power-Cobbe aktivista, a világ első állatvédő szervezetének alapítója
Autodidakta módon képezte magát, majd utazásai során szembesült a szegénységgel, így elhatározta, hogy életét a társadalmi problémák enyhítésének szenteli. Újságíróként kezdett dolgozni, és nagy port kavart „Feleségkínzás Angliában” című cikke, mely elsőként foglalkozott a családon belüli erőszak problémájával. Az áldozatok kiszolgáltatottsága révén egyértelmű kapcsolatot látott a nők elnyomása, a gyermekbántalmazás és az állatkínzás közt, és mindhárom ellen igyekezett fellépni. 1875-ben az Élveboncolás Elleni Társaság alapító tagja volt – a kegyetlen állatkísérletek ellen tiltakozó szervezet egy évvel később állatvédelmi törvényt fogadtatott el. Huszönöt éven keresztül, annak haláláig együtt élt Mary Lloyd szobrásszal.
Annie Leibowitz fotós
Katonatiszt apja kiküldetései miatt családja sokat költözött, Annie a Fülöp-szigeteken készítette élete első fotóit a katonai bázis lakóiról, valamint a helyiekről. Később San Franciscóban tanult fényképészetet. Miután 1970-ben visszatért az Egyesült Államokba, a Rolling Stone zenei magazinnál helyezkedett el. 1971-től rendszeresen fotózta a Rolling Stones zenekart, akiket 1975-ben elkísért világkörüli turnéjukra. Neve ekkor vált nemzetközileg ismertté. 1980. december 8-án elkészítette John Lennon és Yoko Ono ikonikus közös fotóját, néhány órával a zenész meggyilkolása előtt. A Rolling Stone-tól való távozása után szabadúszóként dolgozott. Elkészítette többek között Demi Moore, Brooke Shields, Sting, Bruce Springsteen, Miley Cyrus, Michael Jackson, Bill Gates és II. Erzsébet királynő portréját. 1989-től negyedszázadon át (annak haláláig, 2004-ig) Susan Sontag író társa. Sarah Cameron nevű lányát 2001-ben, 52 évesen szülte.
Lida Gustava Heymann, prostitúció ellen küzdő aktivista
Gazdag családba született 1868-ban Hamburgban, de egyetemre így is csak mint vendéghallgató járhatott: nő lévén, diplomát nem szerezhetett. Vagyonát a munkásnők támogatására, gyermekétkeztetésre és reformiskolára fordította. A 20. században élettársával, Anita Augspurggal bekapcsolódott a feminista mozgalomba: egész Európát bejárva küzdöttek a nők szavazati jogáért és a prostitúció és az emberkereskedelem felszámolásáért. 1913-ban a Női Választójogi Világkongresszus alkalmával Budapesten is jártak.
Dame Ethel Smythe zeneszerző
A kevés ismert női komponista egyike – noha tizenévesen, az 1870-es években kemény harcot kellett vívnia apjával, hogy a lipcsei konzervatóriumban tanulhasson és életét a zenének szentelhesse. A kritika, egyértelműen nemi alapú előítéletek miatt, műveit sokáig fanyalogva fogadta, érdemi elismerést csak idősebb korában kapott. A 20. század elején csatlakozott a szüfrazsettekhez. A nőmozgalmi munka érdekében rövid időre háttérbe szorította a zeneszerzést, de ekkor is írt egy a mozgalom számára. A börtönt is megjárta, mert társaival kővel betörték egy képviselő ablakát, aki ellenezte a nők szavazati jogát.
