Izmos férfitestek- szexi vagy beteges?
Mit gondolsz a színpadon magukat mutogató hatalmas, izmos férfiakról? Szerinted szexi, vagy inkább már visszataszító? Vajon hol van az egészséges határ?
Ezeket láttad már?
A fenti kérdésben megoszlanak a vélemények, hisz mindenki ízlése más, azonban létezik egy ide kapcsolódó testképzavar, melynek neve: izomdiszmorfia. Régen inverz anorexiának hívták, de a szakirodalomban még ma is előfordul ez a kifejezés, ami jól mutatja a betegség mibenlétét.
Az anorexiával ellentétben, ahol a személy kövérnek látja magát, miközben a súlya már vészesen alacsony, itt fordított a helyzet. Elsősorban férfiakra jellemző a betegség, mely során állandóan edz, izomtömeget növel, sőt, retteg, hogy le fog fogyni. Ennek érdekében egy edzést sem hagy ki, hisz ez elviselhetetlen feszültséget okozna benne. Van tehát egy kényszeres megnyilvánulás, ugyanúgy, mint az anorexiában.
Jellemző, hogy az izomzatának növelése miatt mindent megtesz, azaz az edzésen kívül kényesen ügyel az étrendjére, és különböző szteroidokat használ, annak ellenére, hogy ennek kockázati tényezőivel is tisztában van.
Mindebből úgy tűnhet, hogy az összes férfi, aki napi szinten edzőterembe jár, és hatalmas a karja, ebben a zavarban szenved. Ez azonban óriási tévedés!
Kiemelendő ugyanis, hogy aki beteg, az nem szívesen mutogatja magát, hisz testét visszataszítónak, petyhüdtnek, kicsinek tartja. A szociális hálója is szétszakad, ugyanis minden társas tevékenységet, bulit, találkozót az edzés utánra sorol, azonban utóbbi annyi idejét elveszi, hogy a barátokra már garantáltan nem marad még egy szabad óra sem. Sőt, még az alapvető, mindennapi feladatok ellátása is akadályokba ütközik.
Míg az anorexiánál veszélyeztett csoportnak számítanak a modellek, a balerinák, itt magasabb a rizikófaktor a testépítők esetében. Egy kutatásban, ahol több mint 100 testépítő vett részt, kilenc mutatta a tüneteket, három azonban korábban anorexiás volt. Jellemző, hogy sok betegnél az előzmények közt már volt valamilyen pszichiátriai zavar: más evés- vagy testképzavar, esetleg valamilyen függőség.
Ha tehát valaki napi szinten edz, izmos, használ táplálékkiegészítőket, vagy akár versenyszerűen színpadra áll, az nem beteg, hanem tesz az egészségéért, van egy hobbija, levezeti a feszültséget. Ebben az esetben tehát aggodalomra semmi ok. Ha azonban valaki számára az élet csak a vég nélküli tömegnövelésről szól, érdemes szakemberhez fordulnia.
