Kisbaba kortól tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal

2022. július 19.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A másfélfok.hu cikke.

Kisbaba kortól tele lehet a szervezetünk mikroműanyaggal
Fotó: Getty Images

A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.

HIRDETÉS

Korábban már írtunk róla, hogy a mikroműanyagokat kimutatták többek között ivóvízből, sörből, konyhasóból, cukorból és számos további élelmiszerből, de az a hazai folyókban is jelen van. Holland kutatók közlése szerint a mikroműanyagok már az emberi vérből is kimutathatók, egy olasz kutatócsoport pedig nemrégiben igazolta, hogy ezek az apró műanyagdarabkák megtalálhatóak a méhlepény szövetében is. A műanyag részecskék háromféle úton juthatnak a szervezetünkbe:

  • táplálkozással,
  • belélegezve és
  • már a bőrünkön keresztül is.

Egy, a Nature Foodban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy a műanyag cumisüveggel táplált kisbabák milyen mértékű mikroműanyag bevitelnek vannak kitéve. Számításaik szerint a babák szervezetébe bekerülő mikroműanyagok száma 14600 és 4550000 között alakul naponta attól függően, hogy mennyi ideig és hogyan sterilizálják az édesanyák a cumisüvegeket, illetve hogyan melegítik és rázzák fel azok tartalmát.

Vagyis a babák legrosszabb esetben akár 2600-szor annyi mikroműanyagot is elfogyaszthatnak, mint amennyi egy átlagos felnőtt szervezetébe bejut a táplálékkal, az ivóvíz fogyasztással és belégzés útján.

Becslések szerint naponta 26-130 közötti a belégzéssel a szervezetünkbe kerülő mikroműanyagok száma, vagyis éves szinten akár 47000 fölött is lehet a belélegzett darabkák száma. Természetesen a konkrét értékeket nagyon sok tényező befolyásolja: milyen tevékenységet végzünk, hogyan ütemezzük a takarítást, milyen a bútorzat és milyenek az időjárási körülmények. Azt, hogy a belélegzett részecskék milyen mélyre jutnak el a tüdőben, befolyásolja azok mérete és sűrűsége. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb és könnyebb az adott részecske, annál mélyebbre képes eljutni.

Kell félnünk a mikroműanyag egészségügyi hatásaitól?

Azt már régóta tudjuk, hogy szálasanyagok tüdőbe való bekerülése növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. A kutatók daganatos betegségben szenvedőktől származó tüdőszövet-mintákat vizsgálva megállapították, hogy a 114 szövetminta 87%-a cellulóz- vagy műanyagszálat tartalmazott, vagyis

ezek az anyagok nemcsak bejutnak a szervezetbe légzés útján, hanem fel is halmozódnak ott.

A tudósok elsősorban állatokon elvégzett kísérletek eredményeiből próbálnak következtetni arra, hogy a szervezetbe bekerülő műanyagok milyen problémákat okozhatnak. A következtetést azonban nagyban nehezíti az, hogy a kísérletek általában jóval nagyobb dózisokkal zajlanak, mint amennyi műanyag ténylegesen bekerül az állati vagy emberi testbe.

Rákok, kagylók és halak esetében például megfigyelték, hogy a mikroműanyagok hatására csökkent a táplálkozási aktivitás, amelyet a plasztikdarabkák idegrendszert károsító hatására vezettek vissza, valamint arra, hogy a műanyag beavatkozott az emésztőenzimek normál működésébe.

Ellenkező eredményeket kaptak egérkísérletekben, ahol a műanyagoknak való kitettség növelte az állatok energiaigényét, valamint csökkentette a táplálék felszívódásának hatékonyságát, ezáltal arra ösztönözte a kísérleti állatokat, hogy a korábbinál többet egyenek.

Annyi bizonyos, hogy a mikroműanyagok nagy felülete oxidatív stressz és gyulladások kialakulását okozhatja a szervezetünkben, a plasztikdarabkák mérgezőek lehetnek a sejtjeinkre, annak köszönhetően pedig, hogy rendkívül lassan bomlanak, a szervezetből való eltávolításuk nem valósítható meg. A műanyagok károsíthatják továbbá az immun- és az idegrendszert. A tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, rosszabb esetben érelzáródás is kialakulhat. Elérhetik a szervezet számára idegen anyagok eltávolításáért felelős májat és a vesét is, fokozott igénybevételnek kitéve ezeket a szerveket.

A mikroműanyag darabkák közül a 150 mikrométernél (µm) nagyobbak kiürülnek a szervezetből, az ennél kisebb darabkák azonban már átjuthatnak a nyirokrendszerbe, illetve a vérkeringésbe, igaz bőven 1% alatt marad azoknak az aránya, amelyek ténylegesen fel is szívódnak a szervezetben. Jóval veszélyesebbek a 20 µm-nél kisebb műanyagdarabok, amelyek már a szerveket is képesek elérni. A legkisebb, 10 µm-nél kisebb darabkák pedig akár a sejtekbe is behatolhatnak, átjuthatnak a vér-agy gáton és méhlepényen is.

Szervezetünkből a felvett mikroműanyagok mintegy 90%-a kiürül, azonban ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznunk a problémával.

Osztrák kutatók 10 grammonként átlagosan 20 db mikroműanyagot (főleg polipropilént és polietiént) találtak emberi székletmintákban.

A műanyagdarabok méretén kívül az alak a másik fontos tényező a hatások becslése szempontjából: a szálak általában mérgezőbbek, mint a törmelékek. A kutatók szerint ez a szervezetben való tartózkodás hosszabb idejére, valamint a szálak által okozott fizikai károsodás nagyobb mértékére vezethetők vissza.

A ftalátok általános képlete. A műanyagoknál lágyítószerként használt szerves vegyület képes beavatkozni a hormonrendszer működésébe, a méhlepényen átjutva a magzatot is elérheti, valamint anyagcserénk megváltoztatásával növeli az elhízás kockázatát.
Fotó: másfélfok.hu

Ha mindez nem lenne elég, ezt még fokozzák a műanyagokkal együtt a szervezetbe bejutó adalékanyagok hatásai is. Ilyen adalékanyagok például a ftalátok, amelyeket lágyítószerként használnak műanyagok rugalmasságának biztosítására. A ftalátokat többek között anyatejből és emberi vizeletből is kimutatták már. A kutatók szerint

összefüggés lehet az asztma, illetve allergiás megbetegedések kialakulása, valamint a ftalátok szervezetben való megjelenése között.

A polibrómozott difenik éterekről (PBDE) igazolták, hogy képesek az emberi szervezetben felhalmozódni, a potenciális hatásaira azonban csak állatkísérletekből tudunk következtetni: vélhetően az idegfejlődésre vannak negatív hatással, illetve beavatkozhatnak a hormonrendszer működésébe is.

Végezetül a mikroműanyagok nemcsak kemikáliákat, hanem akár mikroorganizmusokat is hordozhatnak a felületükön, vagyis egyfajta „szállítói” lehetnek akár betegséget okozó mikrobáknak is.

Még a mikroműanyag hatásait sem ismerjük teljesen, de már itt a nano

A mikroműanyagok szervezetbe való bejutásának harmadik útja a bőrrel való érintkezés, amelyről elsőre azt gondolhatnánk, hogy nem képesek rajta átjutni. Egyes kutatási eredmények szerint a verejtékmirigyek, a bőr sérülései és a szőrtüszők ideális bejutási pontok az apró műanyagrészecskék számára, míg más tudósok szerint a nanoműanyagok, vagyis azok a részecskék, amelyek 100 nanométernél kisebbek, nemcsak ezeken a pontokon, hanem máshol is képesek áthatolni a bőrön.

A nanoműanyagokra egyelőre még egységes definíció sincs (francia kutatók javaslata szerint 1 μm-nél kellene meghúzni ennek a tartománynak a felső határát), arról pedig, hogy mi történik velük az emberi testben, gyakorlatilag semmit nem tudunk. Mintavételezésük és mérésük még a mikroműnyagokénál is jóval összetettebb feladat, ahogyan egy nanoanyagokkal foglalkozó tudós, Roman Lehner fogalmazott:

úgy keresünk tűt a szénakazalban, hogy a tű úgy néz ki, mint a széna.

Lehner szerint egyelőre nincs ok aggodalomra, a mikro- és nanoműanyagok mennyisége a környezetben (még) nem éri el azt a szintet, ami már veszélyt jelenthetne az emberi egészségre. Azonban csak rajtunk múlik, hogy elérjük ezt a szintet.

Kockázatos végkimenetelű globális emberkísérlet a túlzott műanyagfogyasztás

Mértéktelen, rendkívül pazarló és sokszor teljesen indokolatlan műanyagfelhasználásunk nemcsak a fosszilis energiahordozók iránti keresletet hajtja fel, növelve ezzel az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, és tovább fokozva a globális felmelegedést, hanem környezetünkre és saját egészségünkre is hatással van. A megoldást nem a bioműanyagok fogják elhozni, hanem az, ha képesek vagyunk minél rövidebb idő alatt radikálisan visszafogni a műanyagfelhasználást.

A tudomány jelenleg még nem rendelkezik biztos válaszokkal arra nézve, hogy a tartós műanyagfogyasztás milyen hosszútávú hatásokkal lesz az emberi szervezetre. Olyan beláthatatlan végkimenetelű kísérletet végez jelenleg magán az emberiség, aminek az egészségünkre és az egészségügyre gyakorolt hatásai aggasztó méreteket ölthetnek a jövőben. Mint más környezeti-éghajlati problémáink esetében is, most még van lehetőségünk érdemben változtatni.

Jurecska Laura környezetkémikus, a környezettudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

Ez a hatóanyag a hialuronsav utódja? Ha érett bőröd van, feltétlenül próbáld ki

Ez a hatóanyag a hialuronsav utódja? Ha érett bőröd van, feltétlenül próbáld ki

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Ünnepi készülődés stresszmentesen - lehetséges? (x)

Ünnepi készülődés stresszmentesen - lehetséges? (x)

3 hagyományos és egészséges karácsonyi menü, amit imádni fogsz (x)

3 hagyományos és egészséges karácsonyi menü, amit imádni fogsz (x)

Ha gőzöd sincs, milyen ajándékot vegyél karácsonyra, segítünk! Íme 30 szuper ajándékötlet (x)

Ha gőzöd sincs, milyen ajándékot vegyél karácsonyra, segítünk! Íme 30 szuper ajándékötlet (x)

Ettől garantáltan mindenki rátok figyel majd: itt a Dolce&Gabbana elképesztő karácsonyi illatkollekciója (x)

Ettől garantáltan mindenki rátok figyel majd: itt a Dolce&Gabbana elképesztő karácsonyi illatkollekciója (x)