„Nem kérek zsebpénzt a férjemtől!” - Külön kasszán legyünk vagy osszunk meg mindent?
Míg régen teljesen egyértelmű volt, hogy az esküvő után egy pár osztozik mindkettőjük vagyonán, addig ma egyre gyakoribb, hogy külön vezetnek számlát azok is, akik együtt élnek. Vajon ennek mik az előnyei és mik a hátrányai?
Ezeket láttad már?
Akárhogy is élitek az életeteket, biztosan meg tudjátok indokolni, hogy az miért jó nektek úgy, ahogy van. Most két olvasónk mondja el, hogyan kezelik a férjükkel a pénzügyeiket, és miért gondolják, hogy ez a helyes.
Nem kérek zsebpénzt a férjemtől
Öt éve vagyunk együtt a férjemmel. Rengeteg tárgy van a lakásunkban, amit közösen vettünk, de hogy a pénzünk is az legyen, az eddig fel sem merült. El sem tudom képzelni, hogyan is zajlana a gyakorlatban. Mindketten egy közös számlára utalnánk mindent? Vagy egyikünk odaadná az összes pénzét a másiknak, aki aztán ad, amikor kell, vagy – ami még rosszabb – zsebpénzt oszt? Azt gondolom, hogy a közös kassza alapvetően egy patriarchális konstrukció, hiszen általában arról van szó, hogy a nőnek nincs elég keresete vagy éppen semmilyen, ezért „az ura” pénzéből élnek. Bele sem szeretnék gondolni, milyen lenne kuncsorogni azért, hogy elmehessek fodrászhoz vagy ihassak egy koktélt a barátnőimmel. Szeretem, hogy van saját pénzem, amit arra költök, amire szeretném – természetesen a közös költségek rendezése után.
Tudom például, hogy vannak olyan dolgok, amiket én totális pazarlásnak gondolok a férjem részéről. Például, hogy napi három kávét vesz a munkahelyi kávézóban, ahelyett, hogy termoszban vinne – de mivel az ő pénze, ő dolgozott meg érte, nekem nincs jogom beleszólni. Ő pedig ugyanígy forgatja a szemét azon, hogy képes vagyok a legapróbb bajommal is magánorvoshoz fordulni, mert egyszer nagyon megjártam már a tb-s ellátással. Azt hiszem, ha közös kasszán lennénk, ezek az apróságok egyre nagyobb problémákká nőnék ki magukat, ami felesleges ellenségeskedést szülne, és akár még váláshoz is vezethetne. A pénz az egyik elsődleges dolog, ami a házasfelek közötti elmérgesedett viszonyhoz vezet. Lili (31)
Ekkor érdemes házasodni, ha nem akarsz elválni
Külön pénz – külön utak?
Őszinte leszek: szerintem akik külön kasszán vannak, igazán nem köteleződtek el egymás felé. Valahogy az az érzésem, hogy ott lappang valami titok, vagy legalábbis egyik vagy mindkét fél részéről nincs teljes bizalom a másik felé. Enélkül pedig nem lehet egy házasságot működtetni. Vállalkozóként dolgozom, rapszodikusan érkezik a bevételem, van, hogy két hónapig semmi, aztán pár hét alatt jön több, nagyobb összeg. Ha nem lenne egy közös számlánk a férjemmel, amiről automatikusan vonják a lakáskölcsön törlesztőrészletét, a rezsit, akkor én néha nagy bajban lennék.
Közben meg nem úgy kell ezt elképzelni, hogy magyarázkodnunk kell egymásnak, mit miért vettünk, vagy elszámolással tartoznunk a másik felé. A számlához mindkettőnknek van kártyája, amiről akkor veszünk le pénzt, amikor csak akarunk. Tény, hogy amióta családi kassza van, azóta kétszer is meggondolok bizonyos luxuskiadásokat – mint például, hogy tényleg fontos-e mindennap étteremből rendelni az ételt, vagy lehet néha otthonról is vinni –, mert tudom, hogy nem csak a saját pénzemet költöm, hanem a férjemét és a gyerekeimét is. Pálma (34)
Ezeket olvastad már?
