Az LMBTQ+ és roma munkavállalók érzik magukat legkevésbé biztonságban munkahelyükön

2021. november 29.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

Országos program indult a munkahelyi elfogadás felméréséért, és a munkahelyek lépéseinek támogatásáért. Minden negyedik ember az átlagosnál kevésbé érzi magát biztonságban a munkahelyén Magyarországon. Gyakrabban tapasztal verbális bántalmazást és zaklatást. Kevésbé tapasztalja, hogy ugyanazért a munkáért ugyanolyan elbírálást kap. Ők azok, akik valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozónak vallják magukat. Az eredmények egy friss országos reprezentatív kutatásból származnak. A Nyitottak vagyunk most indult OPEN Survey Programja évről évre megvizsgálja, hogy országosan átlagosan mennyire érzik nyitottnak a munkahelyeket a magyarországi munkavállalók. Emellett lehetőséget ad a munkáltatóknak arra, hogy összevessék magukat az országos átlaggal és más munkáltatókkal, megmérjék, az adott céget mennyire élik meg elfogadónak az ott dolgozók, valamint szakmai tanácsokat kapnak a helyzetük javítására vonatkozóan.

Az LMBTQ+ és roma munkavállalók érzik magukat legkevésbé biztonságban munkahelyükön
Fotó: Gettyimages.com

Az OPEN Survey Program két részből áll. Egy országos reprezentatív kutatásból, ez most elkészült. A másik része pedig a vállalatok felmérése és egymással való összevetése, illetve az eredmények alapján akciótervek megfogalmazása, ez a munka folyamatosan zajlik, munkáltatóként jövő év januárjáig lehet hozzá csatlakozni.

Az országos kutatásából egyértelműen kiderül, hogy a valamilyen kisebbségi csoporthoz tartozó munkavállalók munkahelyi élményei mérhetően negatívabbak, mint a többségi társadalomhoz tartozó társaiké. Az is kirajzolódik, hogyan változnak az eredmények az iskolai végzettség alapján, a kékgalléros dolgozók körében alapvetően negatívabbak a tapasztalatok. A kékgalléros dolgozók, iparágtól függően például a mezőgazdaságban, nagyobb arányban találkoznak bántalmazó viselkedésformákkal és hátrányos megkülönböztetéssel. Jó hír viszont, hogy a munkahelyi elfogadást támogató programok megítélése inkább pozitív.

Az országos reprezentatív kutatás olyan munkahelyi jelenségeket tár fel, mint az egyenlő bánásmód, a veszélyeztetett társadalmi csoportok helyzete, a bántalmazó viselkedésformák, a hátrányos megkülönböztetés, illetve a szervezet kiállása a sokszínűség és elfogadás mellett.

A kezdeményezők úgy vélik, hogy ez a kutatás egyfajta látlelet a hazai munkahelyek állapotáról, ami segítheti a munkáltatókat a problémák felismerésében. A kutatás is azt mutatja, hogy azonnali cselekvésre van szükség, hatékony stratégiákat azonban csak adatok birtokában lehet kialakítani. A teljes kutatási jelentés letölthető a nyitottakvagyunk.hu oldalról. Vállalatok jelentkezését pedig várják a most aktuális mérési programba.

Az OPEN Survey Programot a Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet indította a Gemius Magyarországgal együttműködésben, hogy támogassa a hazai munkáltatókat országos reprezentatív adatokkal, és segítsen a saját szervezeteikre vonatkozó adatokkal is megérteni, hol tartanak most, és mik a fontos teendők a nyitottabb munkahelyi kultúráért.

Néhány tanulság az országos kutatás eredményeiből:

Munkahelyi biztonság, zaklatás, verbálisan bántalmazó viselkedés

  • A legbiztonságosabbnak általában véve a nők és a fiatalok helyzetét látják a válaszadók. Legkevésbé az LMBTQ+ munkavállalók, a romák, valamint a fogyatékkal élők vannak biztonságban. 
  • Az önmagukat valamely kisebbséghez sorolók az átlagosnál szignifikánsan kevésbé érzik biztonságban magukat munkahelyükön
  • Az LMBTQ+ emberek helyzete a mezőgazdaságban és a közigazgatásban kedvezőtlenebb, mint a teljes populációban.
  • A fogyatékkal élők helyzetét a kereskedelemben, a közigazgatásban és a mezőgazdaságban látják válaszadóink az átlagosnál számottevően rosszabbnak.
  • A roma munkavállalók helyzete a kereskedelemben, a közigazgatásban és az oktatásban szignifikánsan rosszabb az összesített átlagnál.
  • A munkahelyi el nem fogadás, bántalmazás lehetséges megnyilvánulási formái közül a másik lenézése, lekezelése a leggyakoribb, de magas a munkatársakkal való tiszteletlen viselkedésről beszámoló válaszadók aránya is. Ilyen jelenségekkel az alapfokú végzettséggel rendelkezők lényegesen gyakrabban találkoznak, mint a magasabb iskolázottságúak. Szintén gyakrabban találkoznak velük a kisebbségi csoportok tagjai: minden negyedik-ötödik, kisebbségi csoporthoz tartozó ember napi rendszerességgel tapasztalja ezeket.

Fair bánásmód: ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér

  • Az „egyazon munkáért egyazon megítélés” elve a válaszadók 54%-a szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem érvényesül a munkahelyen. Leginkább az alapfokú végzettségűek érzik az elv érvényesülésének a hiányát.
  • Az önmagukat valamely kisebbséghez tartozónak valló válaszadók jelentősen nagyobb arányban élnek át rendszeresen, illetve alkalmanként hátrányos megkülönböztetést munkahelyükön, mint a nem kisebbségi csoporthoz tartozók.

Nyitottságot támogató munkahelyi programok

  • ​​Az önmagukat valamely társadalmi kisebbséghez soroló válaszadók az átlagosnál kevésbé érzik elfogadónak munkahelyüket. Eközben ők a többieknél lényegesen nagyobb arányban tudtak állást foglalni a vállalatvezetés kisebbségek melletti kiállásának kérdésében. Jól látható, hogy lényegesen fontosabbnak érzik a témát, jobban figyelnek erre, mint a többségi társadalomhoz tartozók. 
  • Legsürgetőbb feladatnak a fogyatékkal élők, második legfontosabbnak pedig a nők támogatását látják a válaszadók. Az alapfokú iskolai végzettségűek szerint elsősorban a nők és a legfiatalabb munkavállalói csoport támogatása sürgető feladat, a középfokú végzettségűek a fogyatékkal élők, a diplomások pedig az LMBTQ+ emberek és a romák támogatását érzik a legfontosabbnak.
  • A nők és az 50 év felettiek, és kisebb mértékben a 18-35 évesek is az átlagosnál sürgetőbbnek érzik saját társadalmi csoportjuk intézményes támogatását.
  • Utóbbiak az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban tartják fontosnak az LMBTQ+ emberek támogatását is.
  • ​​A vállalaton belüli példaképek, pozitív példák rendkívül fontosak lehetnek az elfogadó munkahelyi légkör és szemlélet kialakulásában. A válaszok szerint elsősorban az idős vagy fiatal életkori csoportok tagjai, illetve általában a női munkavállalók „tudnak” példaképpé válni, kisebb arányban kerültek említésre etnikai kisebbséghez tartozók, fogyatékossággal élők, vagy LMBTQ+ emberek. 

A módszertanról

A felmérés pop-up kérdőíves módszertan alapján készült nagy elérésű hazai oldalakon, súlyozva a 18 éven felüli, hazai lakosságra. A célcsoport a 18 éven felüli aktív vagy gyesen lévő internetezők, a mintanagyság pedig N = 1000 fő. A vizsgált időszak: 2021. 07. 12. - 07. 28.

Részletes eredmények az OPEN Survey Program országos kutatásából

Munkahelyi biztonság, zaklatás, verbálisan bántalmazó viselkedés

A legbiztonságosabbnak általában véve a nők és a fiatalok helyzetét látják a válaszadók. Legkevésbé az LMBTQ+ munkavállalók, a romák, valamint a fogyatékkal élők vannak biztonságban. Saját magukat nagyrészt biztonságban érzik magukat munkahelyükön, viszont az önmagukat valamely kisebbséghez sorolók az átlagosnál szignifikánsan kevésbé érzik biztonságban magukat munkahelyükön.

Az egyes veszélyeztetett társadalmi csoportok helyzetének megítélésében lakóhely/településtípus szerinti különbségeket nem láthatunk, egyes ágazatokban viszont némely megjelölt társadalmi csoport helyzetét az átlagosnál lényegesen rosszabbnak (kevésbé biztonságosnak) látják a válaszadók.

Az LMBTQ+ emberek helyzete a mezőgazdaságban (4,7 átlag egy 10 fokú skálán) és a közigazgatásban (5,1 átlag egy 10 fokó skálán) szignifikánsan kedvezőtlenebb, mint a teljes populációban. Ebben a kontextusban az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem biztonságos, 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben biztonságos, és ennek az átlagával számolunk.

A fogyatékkal élők helyzetét a kereskedelemben (6,3 átlag egy 10 fokú skálán), a közigazgatásban és a mezőgazdaságban (6,4 – 6,4 átlag egy 10 fokú skálán) látják válaszadóink az átlagosnál szignifikánsan rosszabbnak.

A roma munkavállalók helyzete a kereskedelemben (5,4 átlag egy 10 fokú skálán), a közigazgatásban (6,3 átlag) és az oktatásban (6,4 átlag 5,4 átlag egy 10 fokú skálán) szignifikánsan rosszabb az összesített átlagnál.

A külföldi állampolgárok munkahelyi biztonsága a válaszadók szerint a mezőgazdaságban (6,1 átlag 5,4 átlag egy 10 fokú skálán) és a közigazgatásban (6,5 átlag 5,4 átlag egy 10 fokú skálán) múlja alul jelentősen az összesített értéket.

A munkahelyi el nem fogadás, bántalmazás lehetséges megnyilvánulási formái közül a másik lenézése, lekezelése a leggyakoribb, de magas a munkatársakkal való tiszteletlen viselkedésről beszámoló válaszadók aránya is. Ilyen jelenségekkel az alapfokú végzettséggel rendelkezők lényegesen gyakrabban találkoznak, mint a magasabb iskolázottságúak. A másikkal szembeni tiszteletlen viselkedés, illetve lenéző viselkedés napi szintű megjelenése az iparban, valamint általában a multinacionális cégeknél szignifikánsan jelentősebb, mint többi ágazatban, illetve vállalattípusnál.

Minden negyedik-ötödik, kisebbségi csoportba tartozó ember napi rendszerességgel tapasztalja azt, hogy a munkatársai úgy viselkednek vele, mintha nem tartanák okosnak. Hasonló az arány abban a kérdésben is, hogy minden negyedik-ötödik, kisebbségi csoportba tartozó személy érzi úgy, hogy a munkatársai úgy bánnak vele, mintha azt gondolnák, hogy jobbak, mint ő.

A munkahelyi zaklatások tekintetében kifejezetten kedvezőtlen kép rajzolódik ki, a válaszadók 22%-a személyesen is megtapasztalt már ilyen eseményt. Az ágazatok közül az iparban, az oktatásban, valamint a közigazgatásban dolgozók számoltak be az átlagnál lényegesen nagyobb arányban személyesen (is) átélt munkahelyi zaklatásról. Szexista, rasszista, homofób és egyéb sértő megjegyzésekkel való rendszeres munkahelyi találkozásról a válaszadók 14%-a, alkalmankénti előfordulásukról közel egyharmaduk számolt be.

Jogorvoslati lehetőségek

A válaszadók 64%-a tudja, kihez fordulhatna, ha hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás érné munkahelyén, az alapfokú végzettségűek ennél jóval kisebb arányban vannak tisztában a lehetőségeikkel.

Zaklatás esetén a válaszadók 60%-a fordulna a közvetlen feletteséhez, 26%-uk pedig a cégvezetéshez, míg cégen kívüli jogorvoslatot csak 6%-uk keresne. A nők elsősorban a közvetlen felettest, a férfiak pedig a cégvezetést keresnék fel sérelmükkel. A válaszadóknak csak mintegy fele bízik benne, hogy panasza a segítségkérést követően megoldódhatna.

Fair bánásmód: ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér

Az „egyazon munkáért egyazon megítélés” elve a válaszadók 54%-a szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem érvényesül a munkahelyen. Leginkább az alapfokú végzettségűek érzik az elv érvényesülésének a hiányát.

A vállalathoz, szervezethez való belépéskor a munkavállalók bíznak abban, hogy nem fogja őket hátrányos megkülönböztetés érni; a diplomások inkább bíznak a cégekben, mint az alapfokú végzettségűek, és a tapasztalatok alapján utóbbiakat a későbbiekben csakugyan gyakrabban is érik hátrányos megkülönböztetések. Az önmagukat valamely kisebbséghez tartozónak valló válaszadók az átlagosnál kevésbé (a körükben mért átlagérték 7,31, szemben a nem kisebbséghez tartozók 8,4-es átlagával) bíztak abban, hogy nem fogja őket hátrányos megkülönböztetés érni. Ez be is igazolódik: az önmagukat valamilyen társadalmi kisebbséghez soroló válaszadók a többieknél szignifikánsan nagyobb arányban élnek át rendszeresen, illetve alkalmanként hátrányos megkülönböztetést munkahelyükön, mint a nem kisebbségi csoporthoz tartozók.

A munkahelyi elismertségről, a véleménynyilvánítás és a viselkedés szabadságáról összességében inkább pozitívak a vélemények; legkevésbé a közigazgatásban dolgozók számoltak be e tekintetben kedvező viszonyokról.

Nyitottságot támogató munkahelyi programok

A vállalati sokszínűséget bemutató programban a válaszadók 23%-a tudott már részt venni, ezek a programok elsősorban a nonprofit és a multinacionális szektort jellemzik.

A válaszadók 24%-a jelezte, hogy valamilyen társadalmi kisebbséghez tartozik. A munkatársi támogatás mértékét mérő kérdésre válaszaik alapján tízfokú skálán 6,8 átlagértéket kaptunk. A munkatársi támogatás mértékét az alapfokú végzettségűek érzik a legerősebbnek, a vállalatvezetés hozzáállásával ugyanakkor ők a legelégedetlenebbek az iskolai végzettségi csoportok közül.

​​Az önmagukat valamely társadalmi kisebbséghez soroló válaszadók az átlagosnál kevésbé érzik elfogadónak munkahelyüket. Eközben ők a többieknél lényegesen nagyobb arányban tudtak állást foglalni a vállalatvezetés kisebbségek melletti kiállásának kérdésében. Jól látható, hogy lényegesen fontosabbnak érzik a témát, jobban figyelnek erre, mint a kisebbségi csoporthoz nem tartozók.

Az egyes vállalat- vagy szervezettípusok közül leginkább a nonprofit szervezetek és a multinacionális cégek állnak ki a társadalmi sokszínűség mellett, míg legkevésbé az állami intézmények és a magyar tulajdonú nagyvállalatok, az ágazatok közül a szolgáltatás és a kereskedelem cégei a legtámogatóbbak, szemben a közigazgatással és a mezőgazdasággal.

A válaszadók egyötöde tud a munkáltatójának olyan tevékenységéről, melyben az valamilyen kisebbségi csoportot támogat anyagilag vagy ingyenesen nyújtott szolgáltatással; legtöbben a fogyatékkal élők és a romák céges/intézményi támogatásáról tudnak. LMBTQ+ emberek céges/intézmény általi támogatásáról a multinacionális cégek és a nonprofit szervezetk munkatársai tudnak az átlagosnál többen, a roma kisebbség munkáltató általi támogatása a nonprofit cégek, állami intézmények, egyéni vállalkozások és magyar nagyvállalatok munkatársai számára ismert.

A fogyatékkal élőket elsősorban a magyar kis- és középvállalatok és az egyéni vállalkozások munkatársai szerint támogatja cégük.

A kérdésre „egyéb” válasz is adható volt, ezen belül elsősorban a hajléktalanok, szociálisan rászorulók körét említették a válaszadók.

Legsürgetőbb feladatnak a fogyatékkal élők, második legfontosabbnak pedig a nők támogatását látják a válaszadók. Az alapfokú iskolai végzettségűek szerint elsősorban a nők és a legfiatalabb munkavállalói csoport támogatása sürgető feladat, a középfokú végzettségűek a fogyatékkal élők, a diplomások pedig az LMBTQ+ emberek és a romák támogatását érzik a legfontosabbnak.

A nők és az 50 év felettiek, és kisebb mértékben a 18-35 évesek is az átlagosnál sürgetőbbnek érzik saját társadalmi csoportjuk intézményes támogatását.

Utóbbiak az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban tartják fontosnak az LMBTQ+ emberek támogatását is.

​​A vállalaton belüli példaképek, pozitív példák rendkívül fontosak lehetnek az elfogadó munkahelyi légkör és szemlélet kialakulásában. A válaszok szerint elsősorban az idős vagy fiatal életkori csoportok tagjai, illetve általában a női munkavállalók „tudnak” példaképpé válni, kisebb arányban kerültek említésre etnikai kisebbséghez tartozók, fogyatékossággal élők, vagy LMBTQ+ emberek.

Az OPEN Survey Programról

A Nyitottak vagyunk azért indította az OPEN Survey Programot, hogy a munkáltatók jobban megértsék hol tartanak a sokszínűség és elfogadás terén megtett úton. A felmérés kifejlesztésében több mint 8 év tapasztalatára támaszkodtak, mialatt több mint 100 szervezettel és több tucat multinacionális céggel dolgoztak együtt. Az OPEN Survey felmérés szakmai partnere a Gemius Magyarország, Közép-Kelet-Európa legnagyobb online kutatóintézete.

Az OPEN Survey Program két részből áll. Egy országos reprezentatív kutatásból, ez most elkészült. A másik része pedig a vállalatok felmérése és egymással való összevetése, illetve az eredmények alapján akciótervek megfogalmazása, ez a munka folyamatosan zajlik, munkáltatóként jövő év elejéig lehet hozzá csatlakozni.

A program vállalatoknak szóló része részletes megértést nyújt arról, miként értékelik a dolgozók a sokszínűség és elfogadás helyzetét a munkahelyen, felteszi a munkáltatókat a nyitottságot támogató szervezetek hazai térképére, illetve értékeli a munkahelyek erőfeszítéseit különböző szintű elismerésekkel és további akciótervekkel.

Az Edelman Trust Barometer azt a tendenciát mutatja, hogy a munkavállalók háromnegyede a cégvezetőktől várja, hogy a társadalmi változások élére álljanak, ezért különösen fontos a munkahelyek hozzáállása. A munkavállalók jelentős részének fontos, ha munkahelyük nyitott szellemisége tükröz, illetve elfogadó és sokszínű.

A Nyitottak vagyunkról

A Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet küldetése, hogy millióknak mutassa meg, a nyitottság érték a szervezetekben, illetve hogy mind a munkáltatóknak, mint a munkavállalóknak bemutassa, segítsen megtapasztalni, és másoknak is megmutatni a nyitottságban rejlő előnyöket.

A Nyitottak vagyunk-ot kezdeményezésként 2013-ban alapította a Prezi, az espell, és a Google. A Nyitottak vagyunk közösségéhez eddig több mint 1100 cég, szervezetet és közösség csatlakozott a nyitottakvagyunk.hu honlapon. Azokat várják, akik alapértéküknek tekintik, hogy másokat csak tetteik és teljesítményük alapján ítélnek meg, tekintet nélkül bármi másra.

A nyitottakvagyunk.hu-n mindenki kiállhat a nyitottság mellett. A közösség legfrissebb híreit a Facebookon oldalukon lehet követni.

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

Stílus és szabadság: új irányzatok a női táska világában

Stílus és szabadság: új irányzatok a női táska világában

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Parfüm horoszkóp: találd meg a tökéletes illatot a csillagjegyed szerint

Parfüm horoszkóp: találd meg a tökéletes illatot a csillagjegyed szerint

Megérkezett a plüss bob hajtrend, a csendes luxus megtestesítője

Megérkezett a plüss bob hajtrend, a csendes luxus megtestesítője

Így szabadulj meg a stressztől egy fárasztó nap után (x)

Így szabadulj meg a stressztől egy fárasztó nap után (x)

Ha ettől nem félsz, jobban meg tudsz küzdeni a változásokkal a szociálpszichológus szerint (x)

Ha ettől nem félsz, jobban meg tudsz küzdeni a változásokkal a szociálpszichológus szerint (x)

Kell egy programötlet a romantikus kikapcsolódáshoz? - Mutatunk egyet! (x)

Kell egy programötlet a romantikus kikapcsolódáshoz? - Mutatunk egyet! (x)

Ezért kötődünk annyira ruhadarabjainkhoz (x)

Ezért kötődünk annyira ruhadarabjainkhoz (x)