Magamutogatás a közösségi médiában
Egy olyan korszakban élünk, ahol a nők tárgyiasítása elleni küzdelem kezd teret hódítani. Vagy mégsem? Szakértőnk, Németh Anna tanácsadó szakpszichológus segít megérteni a közösségi média önértékelésre gyakorolt hatását.
Ezeket láttad már?
A közösségi média nagyban hozzájárul a fiatalok testképének torzulásához, a szélsőségekhez és ahhoz, hogy a tinédzserek megerősítést kapjanak a képernyőn keresztül.
Kicsit úgy tűnik, ha nem mutatjuk meg magunkat, olyan, mintha nem is léteznénk. A legveszélyeztetettebb a Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek, akiket gyerekkoruktól körülvesz a közösségi média világa. Ők átlagban négy és fél órát szörfölnek naponta, ami egy órával több, mint amennyit a most 25–40 évesek töltenek az interneten.
Már szinte mindenki tudja és észleli, hogy a közösségi oldalak időről időre működési elvet változtatnak. A német Algorithwatch, egy algoritmusokra specializálódott kutatási szervezet 2020-as felmérése alapján megfigyelte, hogy a népszerű közösségi médium nemhogy megbüntette a bikinis fotókat vagy félmeztelen férfi testet ábrázoló képeket, de a tesztcsoport hírfolyamán feljebb sorolódtak, mint esetleg olyan oldalak és témák, amiket az illető napi szinten követ és lájkol.
Csökken az önértékelés
Nem elég, hogy influenszerek ezrei mutatják meg filterek segítségével vagy plasztikai beavatkozásokkal „tökéletesített” testüket, követőik előszeretettel másolják le, amit a képernyőn látnak. Szerencsére a filterek használatával és a Photoshop elterjedésével sokan csak digitálisan módosítanak a külsejükön, nem operáltatják át magukat másmilyenre. „A kontrollálatlan médiahasználat miatt hajlamosak lehetünk arra, hogy olyan emberek példáját, életét kezdjük irigyelni, akikről valójában nagyon keveset tudunk, mégis, az ismerősség hatását keltik. Minél több tartalmat nézünk, annál nagyobb a kockázata annak, hogy csökken az önértékelésünk az összehasonlítás miatt. Feltételekhez kötjük a boldogulásunkat; ha úgy fogunk kinézni és élni, ahogy a követett ismerőseink, akkor boldogok lehetünk. Ez pedig nagyon veszélyes hozzáállás, hiszen a testképzavarok is hasonló dinamikák mentén működnek” – avat be minket Németh Anna tanácsadó szakpszichológus.
Sokszor volt már téma, ám nem győzzük hangsúlyozni, hogy a közösségi média nem a valóságot mutatja, sokkal inkább egy idealizált, szórakoztatásnak szánt platformnak tekinthető. Ezért is fontos emlékeznünk, hogy nem részesei, hanem szemlélői vagyunk ezeknek a tartalmaknak, és vissza kell térnünk a valóságba. Erre int a szakértő is: „Ajánlott tudatosan olyan személyeket is kiválasztanunk a közösségi oldalainkon, akik átlagosabb külsővel rendelkeznek – vagy kevésbé sikerorientált tartalmat mutatnak nekünk. De mindezek mellett érdemes lehet a saját szokásainkat is megvizsgálni, és tudatosabban emlékeztetni magunkat, hogy milyen valódi értékeket hordoz az életünk” - tanácsolja Németh Anna.
Bárdossy Adrienn
Ez a cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022. január-februári lapszámában jelent meg.
