Málta régi időkig visszanyúló vallási hagyományai mind a szigetet tarkító templomokon belül, mind azokon kívül teret kapnak. A máltai szigetek talán leglátványosabb vallási eseményei a falusi ünnepségek, illetve feszták, ahogy a helyiek nevezik. Ugyanakkor a feszták nemcsak a vallás jegyében telnek: kirakodóvásárokat, kiállításokat, tűzijátékokat szerveznek ilyenkor, és a vallásos áhítat mellett az ünnepek az emberek színes forgatagától, s utcabáloktól hangosak.
Ezeket láttad már?
Minden falu rendelkezik saját védőszenttel, és mindegyik szentnek megvan a maga ünnepe. Az egyházi naptár egész évre nézve, télre-nyárra egyaránt bővelkedik a védőszent-napokban. És bár ezeket az ünnepségeket Málta építészetileg pazar templomaiban tartják, a kültéri, piazzákon tartott fesztákat elhalasztják a csodálatosan tiszta nyári napokra. Így nem zavarhatja meg eső a harsányan menetelő zenekarokat, a díszfelvonulásokat, a hagyományos máltai ételektől roskadozó pultokat, valamint a nemzetközi viszonylatban is híres tűzijátékot.
Mindez nem jelenti azt, hogy a vallásos jelleg háttérbe szorul ezeken a rendezvényeken; nem egyfajta hívő-pogány kettősségről van szó. A feszták szervezőiben és résztvevőiben hit és derű egybefonódik. Még a nyári eseményeken is, amelyek tulajdonképpen nem a szentek napjai, a templomokat fényekkel, arannyal, kristállyal és vörössel díszítik. A prédikációk témája az adott szent élete, és a szertartásokat orgonaszó, zenekarok és szólisták kísérik.
A falu az ünnepség központját jelentő szent egyes tulajdonságai, illetve az őt ábrázoló szobor iránti tiszteletét fejezi ki. A szobrot már a rendezvény estéje előtt egy héttel kiállítják, de az ünnepen körbe is viszik a falu főutcáin zenével, tapssal kísérve, tűzijátékkal a háttérben.
A világi így csak erősíti a máltai ünnepek vallásos elemét – és ez fordítva is igaz. A főtereket, piazzákat standok veszik körül, ahol sokféle árut kínálnak: a játékoktól az olyan hagyományos máltai édességekig, mint a qubbajd (nugát), a neoncsövektől és kis zászlóktól a különböző emléktárgyakig. Zenekarok menetelnek a tömegben, és a színpadokon énekesek, együttesek, kamarazenekarok és helyi előadóművészek lépnek fel varázslatos és lenyűgöző élményt nyújtva.
Késő este a figyelem átterelődik a tűzijátékra. Málta és testvérszigete, Gozo legtöbb falujában egyaránt rendeznek égi és földi tűzijátékokat. Az égi tűzijátékok számos nemzetközi versenyt nyertek, az este meggyújtott girandole (Katalin-kerék) igen változatos lehet méretében, színében és mozgásában egyaránt. A többnyire önkéntes alapon működő pirotechnikai társaságok egész évben ezeken a csodálatos, alaposan kidolgozott műsorokon munkálkodnak, és minden falu valami személyeset is belecsempész a látványos ünnepségekbe, amelyeket ezért igazán vétek lenne kihagyni.
Valójában az ünnepségek manapság legalább annyira kulturális, mint vallási események. Qormi városában például a feltámadt Úr ünnepén Jézus szobrát lelkes fiatal férfiak kapják a vállukra és szaladnak körbe vele a főutcákon. Ez nemcsak a máltai római katolikus közösség szenvedélyét mutatja, hanem az összes máltai ünnepen ténylegesen jelen lévő energiát: a szórakozás élvezetét, a bajtársiasságot és jókedvet.
Az egyik leghagyományosabb ünnep az úgynevezett Imnarja, Péter Pál ünnepe. A június végén tartott eseményt mégis újszerű módokon ünneplik. Bár továbbra is évről évre láthatók a lovasversenyek, a mezőgazdasági kiállítások, a hagyományos máltai ének- és körmenet, mindez a fiatalokra összpontosít; így tele van energiával és soha nem válik avíttá. Ezen az ünnepen a mérleg átbillenhet a világi oldalra; elég csak a fiatalság telhetetlenségére gondolni.
Lényegében a máltai ünnepek egyszerre vallásosak és világiak, és ez az ötvözet különleges, emlékezetes élményekkel szolgál; olyan karneváli hangulattal, amely igazán egyedülálló a kontinensen.
