Egy hétig matcha lattét ittam kávé helyett, különös dolgokat vettem észre a testemben
Napi egy kávé – nem több, nem kevesebb. Délután egy óra körül, rituálészerűen. Reggelente nem iszom feketét, mert anélkül is pörgős a napkezdés, viszont ebéd után mindig elálmosodom. Ez volt az én kávés rutinom, amíg úgy nem döntöttem, hogy az élénkítést egy héten keresztül a matcha latére bízom. Spoiler: nyolc nap lett belőle. És igen, az eredményen én is meglepődtem.
Ezeket láttad már?
A matcha latte receptje receptem egyszerű: 4-5 gramm matcha port (igazit, ami tiszta és élénk zöld színű) feloldok kábé 1 dl nem túl forró vízben, átszűröm, jól összekeverem (hagyományos bambuszkeverőt használtam), hozzáöntök másfél deci zabtejet, és belekeverek egy teáskanál mézet. Már az alkalomra vásárolt matchakészítő eszközökkel végzett keleties hangulatú rituálé is egészen más élményt hozott, mint amikor a kapszulás kávét a gépbe dobom, hogy az másodperceken belül elém varázsolja a vágyott nedűt. És most nézzük, hogyan sikerült a kísérlet.
1. nap: Matcha vs. kávé
Elsőként a kávéhoz képest a matcha lágyabb ízével barátkoztam, de mivel a zöld teát egyébként is szeretem, ez az ízvilág is jólesett. A hatást illetően magam is megtapasztaltam az egyenletes, hosszan tartó energetizálást. Furcsamódon nem hiányzott a koffeines robbanás. Sőt, ezt így kellemesebb élénkítésnek könyveltem el.
3-4. nap – Minden rendben
A harmadik és negyedik napra is kitartott a finom, enyhe élénkségem. A fejem nem fájt, noha gyakran küzdök migrénnel, ráadásul arra is számítottam, hogy előbb-utóbb megcsap a kávéelvonás – de egyelőre nincs semmi ilyen. A szervezetem, úgy tűnt, hamar alkalmazkodott az átálláshoz, a csere működött.
Cseréld le a reggeli teát erre a gyulladáscsökkentő italra, és évekkel tovább élhetsz
5. nap – Hiányzik a kávé íze
Itt volt az első töréspont: nem az élénkítő hatás, hanem az íz miatt. Elkezdett hiányozni a kávé aromája, a kesernyés, telt íze és mámorító illata. A megszokott kávézás fájó hiánya felütötte fejét.
6. nap – Egy kis fejfájás
Délután enyhe fejfájás jelentkezett, de nem tudtam meghatározni, hogy a kávé miatt, vagy ez csak a front, esetleg a túl sok csokoládé a bűnös. (A csoki nálam amúgy is gyenge pont: imádom, ám néha fejfájást okoz.)
7. nap – Az új szokás természetessé válik
A fejfájás eltűnt, és ezzel együtt a kételyeim is alábbhagytak. A kávéízt ugyan még mindig hiányoltam kicsit, de a matcha már a napom szerves része lett. Üdítő volt a nyári melegben, frissítőbb, mint egy forró tejeskávé. Egyetlen hátránya: nem elérhető mindenhol. Ha úton vagyok, macerás megoldani, hol igyak – a legtöbb kávézóba nem lehet csak úgy beugrani egy „egy matchára”. Persze, vannak törzshelyeim, de előfordul, hogy másfelé van dolgom.
8. nap – Új rutin születik
Ma konstatáltam, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben elkészült a matchám, mint a hét első felében, ráadásul nincs lelkiismeretfurdalásom sem a kidobott üres kávékapszulák miatt. A folyamat letisztult: porszűrés, víz, keverés, tej és még némi kevergetés. Ráadásul energiatakarékos is, pláne, ha jegesen iszom, amit szintén kipróbáltam: így is finom!
Ha most váltanál, kezdd pici adaggal (kb. 2-3 gramm matcha), és figyeld meg, hogyan reagál a tested. A matcha koffeintartalma egészen másként fejti ki hatását (lassú felszívódású), mint a kávéé – hosszabban, stabilabban.
Marad vagy megy?
Marad. Nem állítom, hogy örökre búcsút mondok a kávénak, de a matcha szuper alternatívává vált. A „melegital” (vagy a jeges frissítő) hatás így is megvan, kíméletesebb is a szervezetemnek, és nem hoz akkora koffein-ingadozást, mint fekete társa. Persze, némi odafigyelést igényel az elkészítése, a városban sem mindenhol elérhető, és a minőségi alapanyag is drága hozzá (bár, ha azt nézzük, mennyibe kerül egy tízdarabos kapszulás doboz és az mennyi időre elég, akkor máris nem tűnik olyan borsosnak a matchapor), így is megéri.
És lehet, hogy holnap ismét kávézom egyet – de már nem kényszerből, hanem a magam választásából.