előfizetésem
Hírlevél
Nem egy adag kávé vagy egy semmittevős nap fogja megoldani a kimerültségedet, hanem ez
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy valaki folyamatosan fáradt, és az sem, hogy ezt kávéval próbálja orvosolni. Sokan már dél körül a negyedik adagjukat szürcsölgetik egy reggeliző teraszán, azonban ennek ellenére is úgy érzik, körülöttük minden pörög, ők pedig alig bírják tartani a lépést. Érdekesség, hogy a világegyetemben sosem volt még olyan, hogy ennyi lehetőségünk lett volna pihenni, mégis fáradtabbak vagyunk, mint valaha. A jelenség azonban messze túlmutat a reggeli koffeinhiányon. Egyre több szakember beszél krónikus fáradtságról, stressz miatti energiahiányról, valamint kiégésről és pszichés terhelésről.
A fáradtság azonban nem pusztán lustaság, nem a rossz szokások következménye. Az orvosok hangsúlyozzák: az állandóan fennálló kimerültség gyakran összefügg a stresszel, a szorongással, a depresszióval. A problémát pedig nem oldja meg egy extra adag koffein vagy egy vasárnapi pihenőnap.
Amikor a fáradtság már többet jelent annál, mint hogy kimerültek vagyunk
A krónikus fáradtság alapvetően nem múlik el egy kis alvással, egy semmittevős nappal. Ez egyfajta folyamatos energiahiány, amely olyan, mint amikor a test és az elme lemerül, de sosem érkezik töltés. A fizikai tünetek, mint a folyamatos levertség, fejfájás, izomfeszülés, gyakran a test részéről egyfajta figyelmeztetések, hogy valami nagyon nincs rendben odabent.
Ennek ellenére sokan ilyenkor kávéért nyúlnak. A koffein átmenetileg blokkolja a fáradtságérzetet az agyban, azonban nem oldja meg a mögöttes problémát, a szervezet energia- és stresszrendszereinek kimerülését. Sőt, tulajdonképpen aki ilyenkor sok kávét fogyaszt, csak ront a helyzeten. Ezzel ugyanis hozzájárulhatunk az alvászavarokhoz, az idegességhez, a hormonális egyensúly felborulásához. Már-már egy ördögi körben találjuk magunkat, ahol a több koffein fenntartja a feszültséget, nem oldja azt.
„A tartós, „örök” fáradtság gyakori panasz, miközben sokan eleget alszanak, és kávéval próbálják fenntartani az energiaszintjüket. Ilyenkor gyakran nem testi ok áll a háttérben, hanem hosszan fennálló szorongás, elfojtott feszültség vagy kiégés” - mondta el Mándi Anita, pszichológus, integratív terápiás szakember, aki hozzátette, hogy ebben az állapotban az autonóm idegrendszer tartós készenléti működésben marad. „A szervezet alvás közben sem tud teljes mértékben regenerálódni, ezért reggel fáradt ébredés, mentális kimerültség, csökkent stressztűrés jelentkezhet. A stimulánsok átmenetileg fokozzák az éberséget, de nem pótolják a valódi idegrendszeri pihenést.”
Te is észrevetted, hogy szinte divat, státusszimbólum lett a folytonos fáradtság?
A kimerültség kultúrája
Van valami ironikus abban, hogy a mai modern társadalom hogyan viszonyul a fáradtság kérdéséhez. Folyamatosan panaszkodunk, mégis büszkék vagyunk rá, mintha ez kitüntetést érdemelne, hogy bizony mi minden egyes nap nagyon keményen dolgozunk. A kimerültség gyakran nemcsak állapottá, hanem identitássá is válik. Egy olyan bizonyíték, ami azt mutatja, hogy képesek vagyunk helytállni, bírjuk a folyamatos pörgést. Csakhogy a test és az idegrendszer nem ismer bennünket az önéletrajzunk alapján, csak azt érzékeli, hogy terheljük magunkat.
A pszichológusok szerint a krónikus fáradtság egyik alattomos jellemzője, hogy észrevétlenül válik normálissá. Aki évek óta kialvatlan, feszült, belső nyomás alatt él, annak ez lesz az alapállapota, amitől nehezen tud szabadulni. Már nem tűnik fel neki, hogy reggelente gyomorgörccsel ébred, és így indul munkába, hogy már nem tud örülni semminek, emellett türelmetlen és figyelmetlen. A szervezetünknek viszont jó az emlékezőképessége. A fel nem dolgozott stressz lenyomatot hagy az idegrendszerünkben, idővel pedig egyre kevesebb inger is elég lesz ahhoz, hogy túlterhelődjön.
Egy 2023-as felmérés szerint a dolgozók több mint fele érzi úgy, hogy mentálisan kimerültebb, mint öt évvel ezelőtt. Még akkor is, ha alapvetően nem dolgozik többet, mint akkor. Ez is azt mutatja, hogy nem csak a munka mennyisége okoz problémát, hanem annak minősége: a folyamatos elérhetőség, az érzelmi munka, valamint a bizonytalanság is. Ezek mind rabolják az energiánkat, megfosztanak bennünket attól, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A digitális jelenlét pedig csak hab a tortán. Egy olyan rendszer, ami miatt az idegrendszerünk soha nem képes kikapcsolni, egy csendes üzemmódot fenntartani.
Sokan azonban nem azért fáradtak, mert túl sok dolgot csinálnak egyszerre, hanem azért is, mert túl sok mindent nem engednek meg maguknak. A legtöbben visszafolytjuk a dühöt, a bizonytalanságot, a szomorúságot, a kétséget. Nem beszélünk ezekről senkivel, így felemésztenek bennünket. Ezek az el nem ismert érzelmek idővel belső feszültséggé alakulnak,
amelyek folyamatos háttérzajként, láthatatlanul szívják el az energiánkat.
Alhatunk bármennyit, ha nincsen meg a hanghigiénénk, nem leszünk kipihentek
Nem csak egyéni probléma, hanem társadalmi nehézség is
A pszichés terhelés és a burnout jelenség mára már nem csak magánügy. A WHO szerint évente nagyjából 12 milliárd munkanapot veszítünk el globálisan a depresszió és a szorongás miatt, ami évente 1 trillió amerikai dolláros termelékenység-kiesést okoz. Nem véletlen az sem, hogy a sokak számára ismerős kiégés fogalom is bekerült az ICD-11 nemzetközi egészségügyi statisztikai rendszerekbe is. Ez nem betegség, hanem a krónikus munkahelyi stressz következménye, amely energiahiányt, cinizmust és csökkent teljesítményt eredményez.
A stressz azonban nem csak egy mentális probléma. A folyamatos kortizolszint-emelkedés, avagy a stresszhormon növekedése, hosszú távon káros hatással van az idegrendszerre és a testre. Ebben az esetben ugyanis súlyossá válhat a memória romlása, emellett komolyabb alvászavarok alakulhatnak ki, ami aztán hatással van a hangulatunk szabályozására.
A stressz fizikai következményei sem ritkák. Amiatt, hogy kevesebbet és rosszabbul alszunk, nem tudunk megnyugodni, kikapcsolódni, krónikus fejfájáshoz, izomfeszüléshez, gyenge immunrendszerhez vezethet. Ezek pedig mind a folyamatos stressz következményei. Az alapprobléma megoldása nélkül pedig a testünk sem képes regenerálódni.
„Integratív megközelítésben a cél nem pusztán a tünetek csökkentése, hanem az idegrendszeri egyensúly fokozatos helyreállítása. A módosult tudatállapotokkal végzett munka ebben a folyamatban is szerepet kaphat, mivel segítheti az idegrendszert kilépni a tartós készenléti állapotból, és támogatja a nyugalmi, regeneratív működéshez való visszatérést” - tette hozzá a szakember. Kiemelte, hogy a negatív élményekhez való beragadás és a tartós fáradtság gyakran ugyanannak a folyamatnak a különböző megnyilvánulásai: egy túlterhelt, nehezen szabályozódó idegrendszer jelzései.
Öt nap túlélés, két nap szórakozás: rettentő káros, ha kizárólag csak hétvégén élsz
Az egyensúly megtalálásának nehézsége
Egyre több szakember és kutató hangsúlyozza azt, hogy a kiégés és az örökös fáradtság nem egyetlen nap eredménye. Sokkal inkább egy dinamikus rendszer zavara, ahol a testünk és az elménk nem képes eltávolodni egymástól. Folyamatosan egymásra hatva okoznak problémát a másiknak. De az, hogy valaki állandóan stresszel, nem azt jelenti, hogy nem érezheti magát jól a bőrében.
Fontos, hogy hallgassunk a testünkre és a lelkünkre.
Ez nem egy modern szokás, hanem egy túlélési stratégia. Aki folyamatosan fáradt, levert, csökkent az érdeklődése a korábban örömet okozó tevékenységek iránt, annak kétségkívül túlműködik a stressz-reakciórendszere. Ilyenkor a pihenni vágyó agy és lélek nem kapja meg azt a figyelmet, amire szüksége lenne.
A másik fontos eleme annak, hogy valahogy egyensúlyra leljünk, az a rendszer, a rutin kialakítása. Az, hogy nem ugyanabban az időben fekszünk és kelünk, rendszertelenül étkezünk, mozgásszegény életmódot élünk, teljesen tönkre tudja tenni a testünket és a mentális állapotunkat. A minőségi alvás, a megfelelő tápanyagok bevitele, valamint a heti legalább 150 perc mozgás segíthet visszaállítani a biológiai rendszerünket. Nem, a fáradtságra nem az a megoldás, hogy egész nap az ágyban fekszünk. Sokkal többre megyünk egy kiadós sétával, egy meleg zöldséglevessel, egy ideális fekvési-kelési időpont megtalálásával.
A mindfulness, a légzőgyakorlatok, a séta a természetben vagy akár a pszichoterápia sem luxusok manapság. Ezek mind olyan rutinok, amelyek segíthetnek újrarendezni az idegrendszer működését. A krónikus stressz ugyanis nem fog csak úgy magától eltűnni, ha nem veszünk róla tudomást. Fontos, hogy megtaláljuk azt a megoldást, folyamatot, amely segítheti a gyógyulást. Ilyen lehet egy szakember bevonása is, akivel megtalálhatjuk az egyensúlyt, meghallhatjuk a belső hangunkat, valamint létrehozhatunk egy biztonságos környezetet.
Az örök fáradtság tehát nem egy 21. századi probléma, de kétségkívül egyre több embert érintő nehézség a mindennapokban. A megoldás pedig nem egy újabb adag kávé, nem egy hétvégi wellness, hanem egy olyan életmód kialakítása, amely hosszú távon is fenntartható, nem okoz stresszt és kiégést. A munkahelyi elvárások, az állandó készenlét és az érzelmi nyomás nem segít megtalálni önmagunkat, és bár kávéval álcázhatjuk a kimerültséget, valódi megoldást csak akkor fogunk találni, ha megértjük a belső dinamikát, felismerjük azt, hogy melyik területen vagyunk túlterheltek, és aktívan próbálunk meg figyelni rá, regenerálódni, egyensúlyba kerülni.
Stylist: Pintér Judit, Smink és haj: Kiss Csilla, Fotóasszisztens: Szentgyörgyváry Ambrus
Köszönet a helyszínért Dukai István vizuális művésznek!
