előfizetésem
Hírlevél
A feszültség ára: hogyan tesz beteggé a mindennapi stressz?
Folyamatos készenléti állapotban élünk, miközben nap mint nap megküzdünk a bennünket körülvevő nyomással. A feszültség nem válogat: jelen van az irodában, az utcán, a családi ebédlőasztalnál és a gondolatainkban. Bár sokan igyekeznek elkerülni, elfojtani vagy bagatellizálni, a fel nem dolgozott stressz hosszú távon testi és lelki megbetegedésekhez vezethet. De mi történik akkor, ha megtanulunk odafigyelni ezekre a jelekre? Lehetséges megelőzni a pszichés összeomlást? A válaszokat Schwanner Magdolna pszichológus segítségével keressük.
A feszültség az életünk részévé vált. Legyen az enyhe vagy hatalmas, egy dolog egészen biztos: állandóan velünk van. Vajon letenni, elnyomni kell, vagy szembenézni vele? Hiszen mindannyian érezzük, gátat kell szabnunk az érzésnek, ami képes megmérgezni a mindennapjainkat, a kapcsolatainkat, és sokszor bele sem gondolunk, de a jövőnket is.
Számos helyzetben tapasztalhatjuk, legyen szó egy üzletről, parkolóról, közlekedésről vagy tömegközlekedési eszközről, hogy az emberek türelmetlenek, robbanékonyak, ami ránk is hatással van. Észrevétlenül magunkkal visszük ezt a feszültséget az otthonainkba, átadva azoknak, akik a legfontosabbak számunkra.
A frusztráció fertőz – de kivédhető
A mindennapi élethelyzetek – a közlekedésben tapasztalt agresszió, a járókelők közötti feszültségek – a frusztráció ragályos természetére hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor ez a hatás kivédhető, ha tudatosan foglalkozunk a bennünk zajló érzelmekkel. „Az egyik legnagyobb tévedés, hogy a feszültséget elnyomni vagy letenni szeretnénk” – hangsúlyozza Schwanner Magdolna, a Swan Lake Rehabilitációs Központ vezetője.
„Úgy tekintünk erre az érzésre, mint valami rosszra, amitől mielőbb meg kell szabadulnunk. Pedig ha belegondolunk, nap mint nap tucatnyi alkalommal tehetnénk le ezt a terhet anélkül, hogy tudnánk, mit is érzünk pontosan, és mi a kiváltó oka.”
Az intimitást nem csak a romantikus kapcsolatokban kell keresni
A mélyben gyökerező okok
A probléma valódi gyökerével való szembenézés gyakran fájdalmas, hiszen ez megoldási kényszert is magával hoz. Ezért inkább apró, jelentéktelennek tűnő helyzetekben vezetjük le frusztrációinkat, amelyek csak átmeneti megkönnyebbülést hoznak. Ilyen lehet például a sorban állás miatti ingerültség, a magas árakon való bosszankodás, vagy éppen a parkolási nehézségek miatti feszültség. Ezek az epizódok a napjaink részévé váltak.
„Gondoljunk bele, milyen érzés, amikor szerelmesek vagyunk, amikor megkapjuk álmaink állását, vagy valami csodálatos dolog történik velünk. Képesek vagyunk mosolyogva fogadni azokat a helyzeteket, amelyek korábban kilátástalannak tűntek. Innen is látszik, hogy nem a helyzettel van a gond, hanem velünk, azzal, ahogyan éppen a világot látjuk” – teszi hozzá a szakértő.
A feszültség forrásának tudatos azonosítása és az azzal való munka kiemelt jelentőségű – mondja Schwanner Magdolna. Két páciensének története is ezt példázza. Az egyik nő, noha szerető családi háttérrel rendelkezik, fokozódó feszültséget és elidegenedést érzett otthon, míg a másik fiatal nő testi tünetek – köztük rendszeres hányás – formájában élte meg munkahelyi stresszét.
„A mesterséges intelligencia még nem kreatív” - Valuska Lászlóval beszélgettünk
„Az egyik esetben a páciens élettörténetének feldolgozása során kiderült, hogy a saját anyai mintája által kiváltott mélyebb szorongások álltak a háttérben. A másik esetben pedig pszichoszomatikus tünetek formájában jelentkezett a szervezet válasza a tartós munkahelyi nyomásra és az empátia hiányára” – magyarázza Schwanner Magdolna.
Testi tünetek, mint vészjelzések
A feszültség tehát nem csupán lelki terhet ró ránk, hanem idővel a test is jelez. „Talán nem is a feszültséget érezzük elsőként, hanem fejfájást, szemhéjrángást, fáradtságot vagy hányingert. A pszichés megterhelés pszichoszomatikus tünetek formájában jelenhet meg, és ha nem figyelünk ezekre, komoly következményekkel járhat.”
A pszichológus hangsúlyozza: ha nincsen lehetőségünk szakemberhez fordulni, a legalapvetőbb öngondoskodási technikák is segíthetnek. A tudatos légzés, a meditáció, a relaxáció, de akár egy őszinte ölelés önmagunk felé is oldhatja a feszültséget. „Nem bűn, ha érzünk” – emeli ki.
A feszültség nem ellenség, hanem jelzés.
Azt mutatja, hogy valami nincs egyensúlyban – és ez a felismerés már önmagában lehetőséget teremt a változásra.”
A feszültség útmutató lehet – ha megtanuljuk meghallani
A stressz nem csupán egyéni teher, hanem társadalmi jelenség is. Olyan komplex, rétegezett élmény, amely élethelyzettől, személyiségtől és múltbéli tapasztalatoktól függően teljesen eltérően hathat ránk. Schwanner Magdolna szerint éppen ezért fontos, hogy ne stigmatizáljuk a feszültséget, hanem ismerjük fel, amikor jelen van, és tegyük meg az első lépéseket a feldolgozásához. Legyen szó terápiáról, egy empatikus beszélgetésről, vagy önreflexiós gyakorlatokról – a legfontosabb, hogy ne maradjunk egyedül ezzel az érzéssel.
A legnagyobb és leghangosabb szurkolótábor mindig a társunk kell, hogy legyen
A valódi bátorság nem az elfojtásban, hanem a megértésben rejlik. Ha hajlandóak vagyunk szembenézni a feszültség gyökereivel, esélyünk nyílik arra, hogy ne pusztán túléljük a mindennapokat, hanem valóban meg is éljük azokat – kiegyensúlyozottan, önazonosan, szabadon.