Még több nőt a politikába! Kutatások azt bizonyítják, hogy ez az egész társadalmunk javára válna
Átlagosan, óránként a nők csaknem 15%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál az Európai Unióban. Ez a nemek közötti bérszakadék a nők és férfiak átlag órabére közötti különbség. Az átlag alatt azt értjük, ahogy különböző szakmák bérezését összesítjük. Egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be. A nagy különbségek pedig általában a részmunkaidőben dolgozó vagy csak bizonyos alulfizetett szakmákban dolgozó nők magas arányából adódnak. Az EU-ban 2018-ban átlagban több férfi (59%) tudós és mérnök dolgozott,mint női (41%). A vezetői pozíciók csupán 33%-át töltik-töltötték be nők.
Ezeket láttad már?
Persze óriási különbségek vannak az egyes tagállamok között: míg Észtországban a legmagasabb ez a szám (23%), addig Romániában csupán 3%. Magyarországon a legutóbbi adatok szerint a nők átlagosan 11,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál. ugyanazért a munkáért. Az Európai Parlament törekvései között nemcsak a bérszakadék felszámolása és az univerzális egyenlő bérezés szerepel ezen a téren, hanem minél több nő vezetői és politikai döntésképes pozícióhoz való juttatása is.
100 évvel azután, hogy a nők megkapták a szavazati jogot és először beválasztották őket egyes EU-s államokban a parlamentekbe, az adatok továbbra is azt bizonyítják, hogy a nők jóval kevesebb pozíciót töltenek be a közéletben, így például az államigazgatásokban és a helyi önkormányzatokban is, sőt még az uniós intézményekben sem érik el a kívánt jelenléti arányt. Számos érv szól amellett, hogy figyelembe vegyük a nemi egyenlőséget a politikában is, és mindannyiunk számára jövedelmező lenne, ha minél több nő kerül ilyen döntéshozói pozícióba. Elvégre a nők alkotják a társadalom felét és ennek megfelelően reprezentációra van szükségük magasabb, vezető pozíciókban is. Az igazság, az egyenlőség és a demokrácia nevében az EU elkötelezte magát a kiegyensúlyozott politikai reprezentáció mellett és arra ösztönzi a tagállamokat is, hogy intézményeiket, kormányaikat, politikai pártjaikat, a civilszférát és a médiát is kiegyensúlyozottá tegyék e szempontból is.
Minden helyi parlamentben több férfi van, mint nő az Európai Unió tagállamaiban, az 50% közelében egyedül csak Svédország áll. Magyarország viszont a legutolsó a sorban, ahol alig haladja meg a 12%-ot a női képviselők száma. Érdekesség, hogy míg korban egyre nagyobb a változatosság, addig a női tagok száma nem nő egyenesen arányosan ebben a tekintetben, bár a megválasztott női képviselők között is észrevehető az egyre fiatalabb generáció jelenléte.
Az Európai Parlamentben jelen levő női politikusok aránya folyamatosan emelkedik. A 2019-es választások során a női képviselők száma közelíti az 50%-ot, bár tagállamonként itt is nagyon nagy különbségeket látunk. A parlamenti adminisztrációban dolgozó nők aránya több, mint 44%.
A választópolgárok véleménye is nagyban befolyásolja, hogy hány nő kerül be a parlamentbe. Az egyik Eurobarometer kutatás alapján a válaszadók 86%-a úgy gondolja, hogy egy nő jobban tudná képviselni az álláspontjukat, mivel a nők könnyebben egyetértenek egymással és másokkal, mint a férfiak (a válaszadók 88%-a volt nő és 83%-a volt férfi). A hatalom elosztása viszont már sokkal megosztóbb kérdés volt ugyanebben a felmérésben, valamint az is, hogy legyen-e több nő döntéshozó helyzetben. A nők 62%-a gondolja, hogy több nőnek kellene döntési helyzetben lennie, míg a férfiaknak csak 44%-a vélekedik így, amikor pedig arról kérdezték a válaszadókat, hogy mennyire vélik úgy, hogy sikerült az adott uniós tagállamban elérni a nemi egyenlőséget a politikában, egészen változó arányok születtek: Dániában 75, Franciaországban 32, Spanyolországban 36, míg Magyarországon 35%-a a válaszadóknak látja úgy, hogy ez megvalósult.
A Covid-19 vírusjárvány alatt a nők helyzete ismét nagyobb figyelmet kapott, ugyanis a járvány felerősítette a nemi alapú erőszak előfordulását és csökkentette a nők hozzáférését a fogamzásgátló módszerekhez, illetve súlyosan befolyásolta a megélhetésüket és lehetőségeiket. Egyes tanulmányok szerint a nők által vezetett kormányok jobban teljesítettek a járványhelyzetben. A halálesetek arányaiban is felfedezhetők különbségek, melyek akár a női vezetési stílussal (koordinálás, reagálási készség) is összefüggésbe hozhatók.. Dánia, Finnország, Németország, Izland és Új-Zéland női vezetőit magasztalták a gyors és hatékony döntéshozásuk miatt a járvány alatt: a szabályokat jól átgondoltan vezették be és a szigorúbb intézkedések okáról részletesen tájékoztatták a társadalmat, aminek az eredménye kevesebb ellenállás és több kooperáció volt az állampolgárok részéről. A felmérések szerint a női politikusokat empatikusabbnak, együttérzőbbnek, megbízhatóbbnak találják a polgárok, ellenétben a férfiakkal, és magasztalták őket a tényeken alapuló, átlátható és egyenes, járvánnyal kapcsolatos kommunikációjukért. Ez oda is vezethet egyes vélemények szerint, hogy a jövőre nézve nagyobb ugrást láthatunk a nők politikai döntéshozói pozíciókba való bejutásában.
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
