Ez az az érzés, ami nélkül nem biztos, hogy van értelme a második randinak
Egy évvel ezelőtt, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján indult útjára egy olyan kezdeményezés Budán, amely rövid idő alatt valódi közösségi mozgalommá nőtte ki magát. A Jurányi Ház és a II. kerületi Önkormányzat összefogásával elindított meNŐ kampány nemcsak reflektorfénybe helyezte a női teljesítményeket, hanem új szemléletet is hozott a helyi kulturális életbe. A siker akkora volt, hogy 2025 Budán hivatalosan is a Nők éve lett.
Ezeket láttad már?
A meNŐ nem csupán egy kampány, hanem egy élő, organikusan fejlődő közösség, amely a figyelemfelkeltésen túl valódi kapcsolódásokat teremt. Nők történetein, munkáin és jelenlétén keresztül mutatja meg, mennyire meghatározó szerepet töltenek be a városi kultúra alakításában. Az elmúlt év bebizonyította, hogy az értékalapú összefogás képes kerületi szintről országos inspirációvá válni.
A meNŐK kampány születése és céljai
A meNŐ kampány ötlete Rozgonyi-Kulcsár Viktóriától származik, aki a Margit-negyed Tanácsadó Testületének kulturális fővédnökeként hívta életre a projektet. A cél egyértelmű volt: fókuszba helyezni azokat a nőket, akik a II. kerületben élnek és vagy dolgoznak, és akik hitvallásukkal, szemléletükkel, valamint mindennapi munkájukkal aktívan hozzájárulnak a kerület kulturális sokszínűségéhez. A kezdeményezés már az indulás pillanatában túlmutatott egy egyszeri akción, hiszen egy hosszú távon gondolkodó közösségi vízió állt mögötte.
A kampány kezdetén 25 nőt kértek fel arra, hogy legyenek „A nők a kerületi kultúráért – egy kulturált kerületért” program nagykövetei. Az első csapat rendkívül sokszínű volt: írók, színészek, festőművészek, intézményvezetők, designerek, újságírók és cégvezetők is helyet kaptak benne. Már ekkor hangsúlyossá vált, hogy a meNŐ egy nyitott közösség, amelyhez később bárki csatlakozhat ötletekkel, kreativitással és aktív jelenléttel.
A meNŐ kampány három fő pillérre épül. Az egyik a figyelemfelkeltés, vagyis annak tudatosítása, hogy a női teljesítmények igenis jelen vannak és értéket teremtenek a helyi kultúrában. A másik a láthatóvá tétel, amely portrékon, interjúkon és személyes történeteken keresztül mutatja meg ezeket a nőket. A harmadik pedig a közösségi összefogás erősítése egy mikroközösségen belül, amely hosszú távon fenntartható kapcsolódásokat hoz létre.
„Ahol mindenben konszenzus van, ott gyakorlatilag véget ér a szabadság”- interjú Somogyi Hajnalkával, az OFF-Biennále alapító vezetőjével
Egy év alatt valódi kulturális mozgalommá vált
Az elmúlt év során a meNŐ kampány számos formában adott teret a női hangoknak. Mini interjúk, portrék és életutak bemutatása segítette, hogy a nagyközönség közelebb kerülhessen azokhoz a nőkhöz, akik formálják a kerület kulturális arculatát. Emellett különböző események és meghívások erősítették a jelenlétüket a szélesebb kulturális térben is.
A meNŐ közösség tagjai meghívást kaptak többek között a Művészetek Völgyébe, a Női Váltó konferenciára, a Ménesi Utcabálba és a Sarolta Napokra is. A Nők éve jegyében szerveződtek a programok a Helló Margit! Fesztiválon, valamint a kapolcsi Buda Udvarban, ahol a női alkotók és közösségépítők kiemelt szerepet kaptak. Ezek az alkalmak nemcsak bemutatkozási lehetőséget jelentettek, hanem új együttműködések alapjait is megteremtették.
A kezdeményezés a hógolyó elvén kezdett el növekedni. A II. kerületből indulva egyre több nő kapcsolódott be, és a meNŐ ma már szervesen beépült a Margit-negyed kulturális életébe. Nem kívülről szervezett programként működik, hanem annak aktív, inspiráló hajtóerejeként. Ennek eredményeként mára több mint ötven aktív nő vallja magáénak a projekt szellemiségét és üzenetét.
Malik Andrea: „A kultúra az életem legnagyobb mozgatórugója”
Stafétaátadás és új fejezet Újbudán
Már a meNŐ kampány életre hívásakor megfogalmazódott az a vágyott cél, hogy a kezdeményezés inspiráló erővel hasson más kerületekre is. Ez az elképzelés 2026-ra valósággá vált, hiszen a stafétát Újbuda veszi át, ahol már össze is állt az induló nagykövet-csapat. Az újbudai meNŐ közösséget stílusosan 11, a kerületben élő és vagy dolgozó aktív nő képviseli.
Az újbudai nagykövetek névsora önmagában is jól mutatja a kampány sokszínűségét: Antal Nikolett, Canjavec Judit, Faur Zsófia, Gyulay Eszter, Mihályfi Zsófia, Pálmai Anna, Rainer Zsófia, Sárdi Dóra, Somogyi Hajnalka, Tana-Kovács Ágnes és Winkler Nóra.
A Szatyor Bárban készült közös fotón egy erős, egymásra figyelő női közösség képe rajzolódik ki, amely készen áll arra, hogy Újbudán is továbbvigye a meNŐ üzenetét.
A csoportképet Gordon Eszter készítette, az öltözeteket pedig Mihályfi Zsófia, a PLIÉ hazai divatmárka egyik alapítója biztosította. A modellek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy minden nagykövet ruhája tükrözze az egyéniségét, hiszen a meNŐ kampány egyik alapértéke az önazonosság és az egyéni utak tisztelete.
A staféta átadására a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett díjátadón került sor a B32 Galéria és Kultúrtérben. Az eseményen Őrsi Gergely polgármester jelképesen átadta a meNők stafétát dr. László Imrének, Újbuda polgármesterének. Az est külön érdekessége volt, hogy az idei Pro Cultura Újbuda kitüntetést Somogyi Hajnalka vehette át, aki a meNŐ kampány egyik újbudai nagykövete.
A meNŐ kampány ezzel új szakaszba lépett, miközben megőrizte eredeti értékeit és célkitűzéseit. A budai indulás után most már egyre inkább körvonalazódik az a jövőkép, amelyben a meNŐK nemcsak kerületi, hanem akár országos mozgalommá is válhat. Olyan közösséggé, amely hosszú távon erősíti a nők kulturális és közösségi szerepét, és inspirációt ad más városrészek számára is.
A kezdeményezésről további információk az Instagram oldalon érhetők el, ahol folyamatosan nyomon követhető a meNŐ közösség fejlődése, eseményei és történetei.
