Miért szeretjük a rosszfiúkat?
A válasz egy szóval: hormonok. Bármennyire is furcsa, de a hónap különböző napjain igen különböző férfiak tetszhetnek egyazon nőnek. Ne úgy képzeld azonban, hogy ma egy barna sármőr, holnap pedig egy szőke tudós az ideál. A folyamat szinte észrevétlenül megy végbe a testünkben. Azt azonban tudni lehet, hogy mikor, ki a befutó.
Ezeket láttad már?
Amikor ugyanis egy nő termékeny időszakba lép, rendkívül kiélezett vadásszá válik. Ilyenkor többet akarunk szerelmeskedni, magabiztosabbak vagyunk, több orgazmust élünk át, de a párkapcsolatból való kicsapongás is esélyesebb ebben a periódusban. Merészebb ruhákat húzunk, több ékszert vállalunk be, és összeségében több időt foglalkozunk magunkkal. Ezen kívül pedig a szaglásunk is élesedik.
Mint tudjuk, a genetika meghatározza a külsőnket. Minél jobb a genetikai állományunk, annál szebbek, okosabbak, egészségesebbek, sikeresebbek leszünk. És mivel a gyermekének mindenki a legjobbat szeretné, így logikus, hogy a lehető legjobb felépítésű pasast akarjuk, akiben tombol a tesztoszteron.
Aztán amikor felszáll a köd, azaz az ösztrogénáradat alább hagy a testünkben, akkor már inkább keressük a biztonságot nyújtó kezeket, azt a melegszívű férfit, aki valóban ringatja majd a bölcsőt. A gond csak az, hogy ilyenkor már nem a termékeny időszakban vagyunk.
Ez alapján viszont az optimális helyzet az lenne, hogy "ess teherbe a rosszfiútól, és neveltesd fel a jófiúval". Az iskolában viszont ezt ritkán tanítják így, és én sem hallottam ezt a tanácsot soha anyukámtól. Azonban, ha figyelembe veszem, hogy Magyarországon a gyerekek 10-15%-a "balkézről" jön, akkor nem tudom bátran kijelenteni, hogy ne létezne a dolog.
