Minden mell szép! Pozitív üzenet Kozma Ritától mára a Mellrák Világnapjára
Minden mell szép! Minden mell szép! - ismételgettem, mint egy papagáj a minap az egyik rádióműsorban. Egy vitaműsorba hívtak vendégnek a témám kapcsán.
Ezeket láttad már?
“Hogy áll a mellem? Jaj, már nem olyan, mint húsz évesen. Úgy utálom, hogy ilyen kicsi.” Olyan nagy, hogy nem találok rá csinos blúzt.” Nap mint nap megannyi óhaj és sóhaj hallatszik a nők szájából a mellhez kapcsolódóan. Emlékszem, amikor az első barátom, aki látta a mellemet megkérdezte: “miért olyan csíkos a melled, mi történt vele?” Én meg értetlenül álltam a helyzet előtt, hiszen nagyjából csak a saját melleimet láttam addig, vagy ha láttam is másét - mondjuk a koliban a zuhanyozóban a többi lányét -, nem figyeltem. Az enyém csíkos volt, ezt szoktam meg. Azóta már tudom a pontos megnevezését: striás. Sőt azt is tudom, hogy miért striás, mert gyorsan megnőtt, és nagyra. Akkor azonban mélyen érintett a felismerés, hogy az enyém “nem oké”, mert csíkos, biztos nem is szép, hiszen az akkori párom meglepett arca azt mutatta, hogy még nem látott ilyet és furának tartja.
Évekbe telt, mire elfogadtam, hogy teljesen rendben van, hogy striás. Mire elfogadtam, addigra a mellem már nem úgy nézett ki, mint húsz éves koromban, így egy újabb fordulóponthoz érkeztem az életemben: már nem olyan a mellem, mint régen, nincs olyan tartása, nem olyan feszes. Majd jöttek a ciszták, a párom (nem az akkori, hanem a mostani) sápadt arca, miközben mintát vettek belőle, az ijedelem, hogy mi van, ha rák…Mindezt megelőzte az, hogy már hetek óta kényelmetlen volt a hason alvás, majd egyszer, amikor hanyatt feküdtem az ágyban és kissé fáradtan kenegettem magam a testápolómmal, észrevettem, hogy a bal mellemben van valami. Nem is egy, több valami is. Kemények. Olyan csomószerűek. Ijedelem. Külföldön éltünk akkor, így az ijedelem dupla volt, hogy most akkor mi lesz velem itt kint, meg úgy egyébként is. Majd a mintavétel után jött a hír: ciszta.
Azóta évek teltek el, még mindig van cisztám. Amit ebből az esetből tanultam, az az önvizsgálat, a törődés magunkkal és az, hogy minden mell szép. Mert nem az számít - már nekem -, hogy striás, vagy nem olyan az állapota, mint anno. Örülök, hogy van. Nem, nincs olyan, hogy az enyém nem szép, mert kicsi vagy nagy, vagy striás. Olyan van, hogy valaki úgy dönt változtatni akar rajta - például szó szerint terhes számára a mell nagysága, vagy egyéb okok miatt -, de kérlek mielőtt vagdalkozol (akár szavakkal, akár kés alá fekszel) nézz egy kicsit másképp a melledre. Ne csak azt lásd, hogy miért nem tökéletes, ne csak azt lásd, hogy most épp mi a divat. Az a te döntésed, hogy változtatsz rajta vagy sem, de az is a te döntésed, hogy megsimogatod. Hogy belenézel a tükörbe és rámosolyogsz. Magadra mosolyogsz. Hogy ne bántsd (magad), amiért nem úgy nézel ki, mint egy makulátlanra megkreált influenszer, mert nem kell olyannak lenned. Légy hálás azért, amid van. Ha egészséges vagy, azért. Ha már egészséges vagy, azért. Hiszen te is nagyon jól tudod, hogy ez a legfontosabb.
Szöveg: Kozma Rita
Kövesd Ritát az alábbi közösségimédia-oldalakon!
https://www.facebook.com/KozmaRitaplussize
