„Munka vagy család?” - Választás, ami elé főként a nőket állítják

2021.július.30.

Kata egy átlagos női munkavállaló szakmai életútját járja végig. Kitalált karakterének és tapasztalatainak alapját nemzetközi és magyar statisztikai eredmények, kutatások és beszámolók adják. A GLAMOUR felületén egészen gyermekkori szocializációs folyamataitól kezdve követheted végig karrierje alakulását a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetésének útvesztőjében. Most ennek tükrében a gyermekgondozás és munka összeegyeztetése során tapasztalt nehézségekre világítunk rá.

„Munka vagy család?” - Választás, ami elé főként a nőket állítják
Fotó: Gettyimages.com

Visszatérés a munkába

Kata egy marketing cég adminisztratív munkaköréből, több év munkatapasztalattal ment szülési szabadságra. Három évet töltött otthon, majd amikor eljött a visszatérés pillanata, amellett, hogy attól tartott, nem fogják visszavenni régi pozíciójába, még folyamatos bűntudatot is érzett, amiért nem tud majd elég időt tölteni gyermekével. Mivel a gyermekgondozással járó feladatokat elsősorban ő látta el az elmúlt években, így az volt az érzése, ez az ő kötelessége, aminek nem tud eleget tenni munkája mellett.

Kata félelme munkahelyére való visszatérésével kapcsolatban nem alaptalan. Bár az Európai Parlament és a Tanács 2006-os irányelve mellett a 2010-es is előírja, hogy a szülési és szülői szabadságról visszatérve a munkavállalók jogosultak arra, hogy visszatérjenek eredeti pozíciójukba, ahogy ez az Amnesty kutatásából is kiderül, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg. Az irányelv arra is kitér, hogy amennyiben az adott munkakör megszűnt, egy azzal azonos vagy ahhoz hasonló képesítést, tapasztalatot és tudást igénylő, a korábbi munkakörülményeknél nem kedvezőtlenebb beosztásba kell felvenni a szülési szabadságról visszatérő alkalmazottat.

Az egzisztenciális félelmek mellett a gyermekvállalásból való visszatérés érzelmi következményekkel is jár a munkavállaló számára. Ha sikerül is visszatérnie korábbi munkahelyére és pozíciójába, a család és magánélet összeegyeztetésének nehézségeivel néz szembe. Egy amerikai kutatás 255 szülő bevonásával a munkavégzés gyermekekre gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban kialakuló bűntudat érzését vizsgálta. Az anyák esetében az apákhoz viszonyítva lényegesen magasabb volt a munka és a család összeegyeztetése okozta frusztráció és bűntudat. Hasonló eredményekről számol be Jessica L. Borelli a Kalifornia Egyetem kutatója és munkatársai is, az anyák jelentősen nagyobb bűntudatot élnek át, mint az apák. Ezek a hatások fokozódnak a munkaidő hosszának növekedésével. Ennek egyik jelentős oka, hogy a tradicionális nemi normák és szerepek, amelyeket szocializációnk során sajátítunk el, a nők egyik elsődleges feladataként a gyermekgondozást írják elő. Erre mutat rá az Eurobarometer 2017-es felmérése is, mely szerint a magyarok 78-79%-a szerint a nők legfontosabb feladata az otthonukról és a családjukról való gondoskodás, míg a férfiaké a pénzkereset. Ezekkel az állításokkal EU-szerte a megkérdezettek átlagosan 44-43%-a értett egyet. Részben ezek a nemi normák, állnak annak hátterében, hogy egy 2013-as felmérés alapján a nők sokkal nagyobb valószínűséggel hagyják ott állásukat a családjuk szükségleteinek kielégítése miatt, mint a férfiak.

Gyermekgondozás „vagy” munka

Mivel Kata gyermekének apja több előléptetési lehetőséget kapott, így jobban fizető munkája volt. Ezért döntöttek úgy Katáék, hogy a gyermekgondozási távollét teljes ideje alatt ő marad otthon a gyermekükkel. Ez idő alatt a férfi egyre többet dolgozott és fokozatosan haladt felfelé a munkahelyi ranglétrán, így a családdal és otthonnal kapcsolatos munka terhe egyre inkább Kata vállára nehezedett. Ez vezetett ahhoz, hogy ugyan Kata visszatérhetett munkahelyére, azonban rövid időn belül fel kellett mondani, mert a szakmai élete összeegyeztethetetlenné vált a gyermekvállalással kapcsolatos feladataival. Kisgyermekes szülőként nem talált olyan munkahelyet, amely rugalmas munkaidőt biztosított volna számára, így kénytelen volt egy rosszabbul fizető részmunkaidős állást elvállalni annak érdekében, hogy délutánonként időben odaérjen az óvodába, bevásároljon, vacsorát készítsen és gyermekével legyen.

Kata helyzete nem egyedi eset, Magyarországon a nők több mint kétszer annyi háztartáshoz kapcsolódó láthatatlan munkát végeznek, mint a férfiak. Míg 2016-ban az Európai Unióban a nők 78%-a főzött és/vagy végzett házimunkát napi szinten, addig a férfiaknak csupán 32%-a. A gyermekgondozás és a háztartási munka mellett az „érzelmi házimunka” is a láthatatlan munka területéhez kapcsolódik. Ez a fogalom arra világít rá, hogy egy adott háztartás működtetéséhez nem elég annak fenntartása, a család gyakorlati és érzelmi életének működtetése, a kapcsolattartás, a fontos események és szükségletek észben tartása is amellett, hogy elengedhetetlenül fontos, elsősorban a nőket terheli. A láthatatlan és családi feladatokhoz kapcsolódó munka az egyik elsődleges oka annak, hogy az Európai Unióban a női munkavállalók közel egyharmada, míg a férfiaknak csupán hozzávetőleg 8%-a dolgozik részmunkaidőben, ami kevesebb fizetéssel és előléptetési lehetőséggel jár. A láthatatlan munka nemek közötti egyenlőtlen megoszlását igazolja egy európai kutatás, mely eredménye szerint a work-life balance (munka-magánélet egyensúlya) a női alkalmazottak szülés utáni munkahelyi (pszichológiai, fizikai és szociális) jóllétével szignifikáns kapcsolatban áll. A férfiak esetében ez az összefüggés nem jelent meg. A munka és magánélet összeegyeztetésében mutatkozó feszültségnek mentális következményeire mutat rá a Minnesota Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatóinak elemzése is, mely szerint míg a család-munka interferencia jelentősen alacsonyabb mentális egészségi pontszámokkal jár, addig a munkatársak támogatása erősen és pozitívan kapcsolódik a jobb fizikai egészséghez.

Az, hogy a munka és a család egyensúlya hogyan valósul meg a munkavállaló életében erőteljesen függ az adott munkaadótól. A vezetőség befolyásolhatja alkalmazottai munkahelyi jóllétét a munkaidő, feladatkör vagy jutalomrendszer kialakítása útján (Danna és Griffin, 1999). Ha érdekel, hogy a munkavállaló mellett miért érdeke a munkáltatónak is a rugalmas munkaidő biztosítása, regisztrálj Tudatos Lépés hírlevelünkre!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország

Ez is érdekelhet

Úristen: rég nem láttunk Palvin Barbiról ilyen forró képeket

Úristen: rég nem láttunk Palvin Barbiról ilyen forró képeket

GLAMOUR Horoszkóp

Napi horoszkóp: szerencsét ígér a mai nap sokunknak - szeptember 18. szombat

Napi horoszkóp: szerencsét ígér a mai nap sokunknak - szeptember 18. szombat

Divathírek

Megnyitott az Etele Plaza: íme minden, amit tudnod kell róla

Megnyitott az Etele Plaza: íme minden, amit tudnod kell róla