Négynapos munkahét a jövő?
Sosem voltunk ennyire közel a négynapos munkahét bevezetéshez. A munkaidő-csökkentéssel nemcsak boldogabbak lehetünk, de a környezetszennyezést is visszaszoríthatjuk.
Ezeket láttad már?
A rugalmas munkaidő a jövő
A technológiai fejlődés lehetővé tette az otthoni munkavégzést, aminek hatására sokan nem hajlandóak már a régi kerékvágás szerint visszatérni az irodába. Egyértelművé vált, hogy a munkaadóknak rugalmasabbnak kell lenniük, és újra kell gondolniuk eddigi működésüket. Az elmúlt években egyre több cég tett arra kísérletet, hogy kipróbálja, miként tudja a projektjeit úgy megvalósítani, hogy a bevételek ne csökkenjenek és a dolgozók is elégedettek legyenek.
Az új-zélandi Perpetual Guardian nevű cég 2018-ban kezdte el tesztelni a csökkentett munkarendet, változatlan fizetés mellett. A kísérlet rámutatott, hogy a dolgozók boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak voltak a tesztidőszak alatt, és a hatékonyságuk is javult. A vállalat azóta sem tért vissza az ötnapos munkahéthez, sőt, kisebb trendet indított el. A helyi Unilever egy évig teszteli a négynapos munkahetet, Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern szerint pedig a belföldi turizmust is fellendíthetné, ha több szabadidőt kapnának a munkavállalók.nbsp;
Hogy akar dolgozni az új generáció?
„Az új generáció hamarosan bekerül a munkaerőpiacra. Ők már teljesen máshogy látják a munka világát és azt, hogy a munka milyen hatást gyakorol az életükre és a bolygóra” – mondja Charlotte Lockhart, a 4dayweek.com alapítója, aki nemzetközi szinten népszerűsíti a négynapos munkahét bevezetését. A szakember szerint a váltás először a középosztálybeli munkavállalóknál lesz kiugró, és onnan terjed szét globálisan. A brit Henley Business School 2019-es jelentéséből kiderül, hogy a vállalkozások 63 százaléka szerint a négynapos munkahéttel sokkal könnyebb bevonzani és megtartani a tehetségeket. Emellett 78 százalékuk elégedettebb és kevésbé stresszes a klasszikus rendszerben dolgozóknál.
Kevesebb munka, zöldebb jövő
Utah Állam nyolc helyett tízórás munkavégzést vezetett be az kormányzat dolgozói körében a hétfőtől-csütörtökig tartó időszakban. Esetükben a fűtéssel, árammal vagy az autók használatával akartak spórolni. A tervnek köszönhetően legalább 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe és több, mint 1,8 millió dollárt takarított meg az állam 10 hónap alatt. Spanyolország idén jelentette be, hogy elindítaná a négynapos munkahét tesztelését, amiben 200 vállalat három-hatezer dolgozója venne részt. A finnek úgy gondolják, hogy az ott élőknek bőven elég napi hat órát dolgozniuk heti négy napon át. Céljuk, hogy több idejük jusson magukra, a családjukra vagy a kultúrára. A minden EU-s tagot érintő határozatra még valószínűleg várni kell, de a hazai lehetőségeket szemügyre véve reményre ad okot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának egyik kutatócsoportja már vizsgálja a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és annak hatásait. A kutatást vezető Antal Miklós humánökológus csoportja a fogyasztói társadalom alternatíváját keresi. Szerinte a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni a kutatás során, mivel hiányoznak a fogyasztáscsökkentéssel kapcsolatos stratégiák.
A magyar cégvezetőkkel az ELTE Szociológia Doktori Iskola is készített interjút, amiből kiderül, hogy a járvány miatt bevezetett home office nemcsak átmeneti megoldás, sokkal rugalmasabbak lettek a munkáltatók a dolgozóikkal szemben, ami mindenképpen biztató jel a jövőre nézve.
Adamek Alma
A cikk a GLAMOUR magazin 2022. január-februári lapszámában jelent meg.
