Neked lehet hazudni?
Bármennyire is azt gondolják sokan, hogy azonnal kiszúrják, ha valaki át akarja őket vágni, a valóság nem ezt mutatja. Hajlamosak vagyunk ugyanis elsiklani kisebb hazugságok felett, és a mellébeszélést is viszonylag jól tűrjük.
Ezeket láttad már?
Nem hiszed? Akkor mielőtt tovább olvasnál, teszteld magad! A feladat a következő: Nézd meg a videót, és számold meg, hányszor passzolják egymásnak a fehér pólósok a labdát!
A fenti kísérlet egy igazán klasszikus darab a pszichológiában, mely bizonyítja, hogy valójában az észlelésünk meglehetősen szelektív. Azaz azt vesszük észre, amit akarunk, ami alátámasztja a nézeteinket, beleillik az általunk kialakított képbe.
Így történhet meg, hogy sokszor észre sem vesszük, ha a beszélgetőpartnerünk nem a kérdésünkre válaszolt, vagy ha ellentmondásokba keveredett. Ez azonban jócskán leegyszerűsíti az életünket.
Gondolj bele, ha minden inger, ami körülötted van (munkatársak beszélgetése, telefonok csörgése, az utca zaja, a számítógép búgása, stb.) ugyanúgy elvenné a figyelmed. Nem tudnál semmilyen feladatot alaposan végrehajtani, csak kapkodnád a fejed.
Ezen túl pedig, ha mindig figyelembe kellene venni azokat az elképzeléseket, amelyek mások fejében élnek, akkor naponta változtatnánk a világnézetünkön. Márpedig az állandóság, egységesség érzése biztonságot ad. Nem inoghatunk meg állandóan.
Éppen ezen érvek miatt hosszútávon nem érdemes semmit tenni a jelenség ellen. Kimerítő és felesleges lenne. Rövidtávon azonban, például egy nyári utazásnál, érdemes az adott hely lehetséges veszélyeivel (pl.: zsebtolvajok) tisztában lenni, és valóban figyelni, így sok bajtól megóvhatjuk magunkat.
Ha nem láttad a medvét, akkor te sem vagy tévedhetetlen. Ezért van, hogy két ember ugyanazt a szituációt teljesen másképp láthatja. Más lesz számukra a lényeg, más kerül a figyelem középpontjába. Ettől viszont ő nem vak, csak más a szűrő, amin átment az élmény.
Így válhat valóra a megcsalt fél vakságának klasszikus esete, amikor már mindenki tud mindent, kivéve azt az egy személyt, akit felszarvaztak. Nagy valószínűség szerint milliónyi jel van, amit ő egyszerűen nem is akar észrevenni.
Ezért történhet meg, hogy egy központi helyen lévő reklám sem feltétlen ér sokat, mert ha a személy nem mondjuk orrspray-t keresgél, valójában kevés hatást érnek el a hirdetéssel. Ez persze erőteljesen kompenzálható más trükkökkel.
Egy olyan dolog azonban biztosan van, amire automatikusan ráterelődik a figyelmünk. Ez pedig a fegyver. Kutatások bizonyítják, hogy olyan képen, ahol akár csak sejteni lehet, hogy valamilyen fegyvert tart az ember a kezében, azonnal oda fókuszálunk. Ha tehát létkérdésről van szó, érzékszerveink azonnal kiélesednek.
