Tényleg lehetséges, hogy egy nő is ugyanannyit keressen, mint egy férfi? Ezek a törekvések mind ezt szorgalmazzák
A nők és a férfiak közötti egyenlőség megvalósítása a tagországokban az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. 1957 óta szerepel az európai alapszerződésekben az az elv, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő munkáért egyenlő díjazást kell kapniuk, hiszen ez a nőknek nemcsak anyagi függetlenséget ad, hanem a jövőre nézve biztonságot is. Az anyagi függőség, a kiszolgáltatott helyzet ugyanis sok esetben egyenesen vezethet párkapcsolati erőszakhoz.
Ezeket láttad már?
Fontos tudni, hogy az Unió tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy a párkapcsolati erőszak valamennyi formáját megszüntetik. Olyan törekvéseket fektettek le, amelyek a bűncselekmények megelőzésére és büntetésére, az áldozatok támogatására és védelmére helyezik a hangsúlyt. Az pedig a tagállamok és a Bizottság számára is nyilvánvaló, hogy Európában egységes stratégiára van szükség a nők helyzetének javítása érdekében.
Érsz annyit, mint egy férfi
Az Európai Unió 2020-2025-ig szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiája egy olyan Európára vonatkozó elképzelésen alapul, amelyben a nők és férfiak, lányok és fiúk olyan környezetben nőhetnek fel, ami erőszaktól és sztereotípiáktól mentes, és ahol egyenlő esélyekkel indulhatnak neki az életnek és arra is megvan minden esélyük, hogy akár vezetők legyen szakmai vagy társadalmi szinten hovatartozástól, nemtől, identitástól függetlenül.
Az uniós stratégia egyik első eredményeként 2021 márciusában kötelező érvényű intézkedéseket javasoltak a bérek átláthatóságára vonatkozóan. Jelenleg ugyanis az EU-ban a nők átlagosan 14%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ami azt jelenti, hogy ennyi az átlagos bruttó órabérük között a különbség. Ennek több oka van, és csak az egyik a bérezésben megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés:
- A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30%-a azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, a kereskedelem vagy az oktatás. Még mindig vannak olyan munkahelyek – például a tudományos, technológiai és mérnöki területeken –, ahol a férfi munkavállalók aránya kiugróan magas (több mint 80%).
- A nők kevesebb vezetői pozíciót is töltenek be: a vezető vállalatok vezérigazgatóinak kevesebb mint 10%-át adják. Ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket vizsgáljuk, a női vezetők vannak a leghátrányosabb helyzetben, mivel 23%-kal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők.
- Hátrányos megkülönböztetés érheti őket a munkahelyen is, például kevesebb fizetést kapnak, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó, ugyanolyan végzettséggel rendelkező férfi kollégáik, vagy a szülési szabadságról visszatérve lefokozzák őket.
A megfelelő minimálbérek szintén segíthetnek a nemek közötti bérszakadék csökkentésében, mivel a nők nagyobb arányban dolgoznak minimálbérért, mint a férfiak. E célból a Bizottság javaslatot nyújtott be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós munkavállalókat megfelelő minimálbérek védjék. Ez a javaslat jelenleg még tárgyalás alatt áll. A Bizottság jelenleg is dolgozik egy a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló új jogalkotási kezdeményezésen. A kezdeményezésről 2021 februárjában nyilvános konzultáció indult. Ezzel párhuzamosan az EU csatlakozása az Európa Tanács isztambuli egyezményéhez továbbra is kulcsfontosságú prioritás a Bizottság számára, 2020-ban elfogadta az áldozatok jogaira vonatkozó első uniós stratégiát, amely tovább erősíti a nemi alapú erőszak elleni uniós fellépést.
A Covid-19 világjárvány hatása a nők helyzetére
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben az EU az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód szélesebb területén is fellépjen, és ha kell, akkor jogszerűen alkalmazható pozitív diszkrimináció is a nők emancipációja érdekében. Emellett a szerződés előírja, hogy jogszabályokat kell alkotni a megkülönböztetés valamennyi formájával szemben, beleértve a nemi alapú megkülönböztetést is, illetve további jogszabályokat fogadtak el az emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme ellen.
Ez utóbbi egy állandóan jelen lévő probléma és együtt jár az erőszakkal. A Covid-19 világjárvány sajnos az elmúlt másfél évben gyakoribbá tette a nők ellen elkövetett erőszakot, és ráerősített azokra a régóta ismeretes kutatási eredményekre, melyek szerint a családon belüli erőszak áldozata válság idején is általában a nő. A kijárási korlátozások bevezetése elsősorban az emberek biztonsága miatt történt, azzal azonban nem számoltak a törvényhozók, hogy az otthon nem mindenki számára ugyanolyan biztonságos.
A pandémia hatása nemcsak a társadalomban és gazdaságban, de a nemek közti egyenlőségben is megmutatkozik, ami ráadásul az eddig elért eredményeket is veszélyezteti. Világszinten 47 millió nőt és lányt szorított a szegénységi küszöb alá a járvány az ENSZ adatai alapján, mindezt úgy, hogy ráadásul a nők felülreprezentáltak voltak a világjárvány alatt változatlanul nyitva tartó, működő munkahelyeken, mint például a kereskedelem, illetve a beteg- és a gyermekgondozás. Az EU-ban dolgozó pénztárosok 82%-át nők teszik ki, és a háztartási takarítók, valamint otthonápolók 95%-át is ők képviselik az Európai Parlament adatai alapján. A járvány által leginkább érintett szolgáltató szektorban is túlnyomórészt nők dolgoznak, pontosabban 84%-a ennek a területnek 15-64 év közötti nő, akik közül sokan a pandémia következtében elveszítették az állásukat is.
Mit tesz az Európai Parlament a nemek közti egyenlőség érdekében?
A Parlament üdvözölte az Unió új nemi esélyegyenlőségi stratégiájának pozitív intézkedéseit, de további lépéseket és kötelezően megvalósítandó célokat szorgalmazott, például azt, hogy az időszak végére konkrét célokat is írjon elő, és olyan eszközöket bocsásson rendelkezésre, amelyek segítségével a fejlemények is nyomon követhetők. Kötelezően alkalmazandó intézkedéseket várnak a munkahelyi erőszak és zaklatás definiálására és tiltására. Ilyen lépés lenne többek között a nemi szempontokra érzékeny, biztonságos és eredményes panasz- és vitarendezési mechanizmusokhoz, képzéshez, támogató szolgáltatásokhoz és jogorvoslatokhoz való tényleges hozzáférés biztosítása és a figyelemfelkeltő kampányok szervezése. Az Isztambuli Egyezmény erre egy tökéletes példa, amivel kapcsolatban a Bizottság olyan intézkedéseket ígér, amelyek révén akkor is megvalósíthatók az egyezmény célkitűzései, ha annak ratifikálását egyes tagállamok továbbra is elutasítják.
Érdemes kiemelni a már fent említett járvánnyal kapcsolatos egyenlőtlenségek figyelembevételét is: az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók világszerte 70 százaléka nő, akik gyakran minimálbérért dolgoznak. A képviselők kérik, hogy az erősen nők-dominálta ágazatokban, így a gondozásban, az egészségügyben vagy a kiskeresdekelemben jellemző bérek és munkakörülmények szintje érje el azt a szintet, ami a férfiak által dominált szektorokra jellemző.
Az Európai Parlament következetesen szorgalmazza azt is, hogy megkönnyítsék a nők és lányok tanulását és munkavállalását a férfiak által dominált ágazatokban, a rugalmas munkaidő-rendszereket, valamint a bérek és a munkakörülmények javítását azokban az ágazatokban, ahol a nők vannak többségben. Ezek az intézkedések egységesen segíthetnek abban, hogy a nők élete jobb, biztonságosabb legyen Európában.
Továbbá olyan uniós keretirányelvet is várnak, amelynek célja, hogy megelőzze és felszámolja a nemi alapú erőszak minden formáját - különösen a női nemi szerv csonkítását, a kényszerabortuszt és -sterilizálást, a korai- és kényszerházasságot, a szexuális kizsákmányolást, az emberkereskedelmet és a nők elleni kibererőszakot, valamint online gyűlöletbeszédet. Egy európai parlamenti javaslat szerint monitoring rendszert is ki kellene kiépíteni arra az esetre, ha valamelyik tagállamban visszalépés látható a korábbi eredményekhez képest.
Itt egy rövid videóban láthatod, hogyan lehetne felszámolni a nemek közti bérszakadékot Európában:
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
