Őrült diéták a középkortól napjainkig

2022.április.15.

Ma sem ismeretlen, hogy a vágyott karcsú alak elérése érdekében néhányan extrém életmód követésére is hajlandóak. Amikor az egészséges étkezés és a sport nem elegendő a célhoz, akkor fordulnak általában az emberek a legújabb, „legjobb” és gyakran a legfurcsább diétákhoz, remélve, hogy az végre működni fog. A különös, bizarr módszerek nem korunk szülöttei, évezredek, évszázadok óta léteznek meghökkentő gyakorlatok. Ezek egy része ma már teljesen őrülten hangzik, és egyértelmű, hogy nem válnak be vagy akár károsak is. De hát ahogy ma is, a mindenre elszánt diétázók semmitől sem riadtak vissza. Nézzük, mivel sanyargatták magukat.

 Őrült diéták a középkortól napjainkig
Őrült diéták a középkortól napjainkig
Fotó: Gettyimages.com

Apácák étrendje

A középkorban az apácák számára a karcsúság kardinális kérdésnek számított. A katolikus Sziénai Szent Katalin anorexiája minden bizonnyal az egyik legkorábban feljegyzett példa az étkezési zavarra. Közismertté vált az étkezés megtagadásáról és a falánkság kerüléséről, célja ezekkel a bűnbocsánat elnyerése volt. Nem minden egyház szolgálatába állt nő volt ilyen szélsőségesen elhivatott, ám mindannyian rendkívül körültekintők voltak az ételekkel kapcsolatban. Az étkezés kapcsán kulcsfontosságú volt az (ét)vágy kérdése, mellyel nap, mint nap harcoltak az apácák.

Egy 1250 körül írt útmutató kifejezetten szigorú elveket javasolt: még a téli hónapokban is mindössze napi egy kis tányérnyi zöldségféle fogyasztását ajánlotta. A visszafogott táplálékmennyiség minden bizonnyal az apácák ciklusának leállását is eredményezte. Ezt feltehetőleg kedvezőnek ítélték, hiszen egyes felfogások szerint a menstruáció Éva kiűzetéskor kapott büntetésének része.

Lord Byron módszere

A romanticista költő irodalmi munkásságán kívül bulimiájáról és anorexiájáról is ismertté vált. Kedvence az ecet-diéta volt: naponta jelentős mennyiségű ecetet ivott vízzel az étrendjét képző, teába kevert nyers tojás mellett. A módszer mellékhatása hányás és hasmenés volt, így nem kérdés, hogy fogyasztott.

Kutatók utánajártak annak is, hogy a kellemetlen mellékhatások mellett is van az ecetnek súlyvesztést támogató tulajdonsága. Kísérletekkel igazolták, hogy szénhidrátgazdag étkezések esetén az almaecet visszafogta a vércukorszintet az extrém növekedéstől. Ennek köszönhetően az ételből kevesebb cukor szívódott fel. Elmondhatjuk tehát, hogy Lord Byron nem volt teljesen őrült, csak óriási túlzásba esett.

Galandféreg-diéta

Amikor ismertté vált, hogy ez a parazita az emberek bélrendszerében él és súlyvesztést okoz, mert elfogyasztja a bevitt tápanyagokat, nem mindenkit az undor öntött el. A századfordulón egyesek rögtön lehetőséget láttak a dologban és elkezdtek lárvákat nyelni, ami olyannyira népszerű lett, hogy tabletta formában is árulták őket. A fogyasztók célja az volt, hogy annyit ehessenek, amennyit csak akarnak, hízás nélkül. Azonban még a diéta lelkes híveit is elborzasztotta, hogy ezek az élőlények akár 7 és fél méteresre is nőhetnek bennük. Emellett pedig agyhártyagyulladást és demenciát is okozhatnak. Mikor kiderültek ezek a kedvezőtlen mellékhatások, be is tiltották a tabletták árusítását, ezzel rövidre zárva a módszer történetét.

Fletcherizmus

Szintén a századfordulóra datálható a Horace Fletcherről elnevezett módszer. Az amerikai férfi egyéb tevékenységei mellett diéta-guruként vált ismertté, technikája még ma is közszájon forog. Fletcher megelégelve emésztési problémáit és hízását, sajátos módszerrel igyekezett lefaragni súlyából és gyorsítani anyagcseréjét. A diéta alapgondolata egyáltalán nem rossz, a manapság divatos intuitive eating-hez hasonló. Fletcher azt hangsúlyozta, hogy fontos rendesen időt szakítani az evésre, arra figyelni étkezés közben és csak akkor enni, ha csakugyan éhesek vagyunk. Azonban nem ez a kiindulási pont vált ismertté fletcherizmus néven, hanem az az elképzelése, mely szerint mindent harminckétszer kell megrágni, vagy addig, amíg az étel nem veszti el teljesen az ízét és szilárdságát.

Az ötlet bizarrsága ellenére alátámasztható biológiai érvekkel. A vékonybélben találhatók olyan sejtek, melyek étel hatására PYY hormont választanak ki. Ez egy étvágyelnyomó hormon, ami teltségérzetet eredményez. Azonban akár egy órába is telhet, mire az étel a bélrendszer azon részébe jut, ahol ezek a hormonok kiválasztódnak. Ennek értelmében ennyi idő is kellhet ahhoz, hogy jóllakottnak érezzük magunkat. A lassú étkezéssel, sok rágással kitolhatjuk az étkezésünk hosszát és kevesebb táplálékot viszünk be, mire beindul ez a biológiai folyamat.

Csipkerózsika-diéta

Az először a 60-as években feljegyzett módszer lényege, hogy alvás közben nem eszünk, tehát a kilók sem gyarapodhatnak. Ezzel az ártatlan feltevéssel nincs is semmi probléma, azonban a technika lelkes, elhivatott követői altatókkal, nyugtatókkal és alkohollal igyekeztek legalább egy napra álomba merülni. A diéta népszerűsítői szerint az eredmény kipihent ébredés és súlycsökkenés volt, azonban a bevitt gyógyszerek és ital inkább egészségkárosodást okozott.

A módszer leghíresebb követője Elvis Presley volt, aki egyszer napokra mesterséges kómába került a túladagolás miatt.

Szerző: Dózsa Kamilla

Ez is érdekelhet

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Ez a 3 csillagjegy a legkevésbé alkalmas a hűségre egy párkapcsolatban

Sztárhírek

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő

Nagykorú lett Norvégia trónörököse, nézd, milyen gyönyörű a hercegnő