6 passzív-agresszív kifejezés, ami a legszorosabb emberi kapcsolatokat is tönkreteheti

• A passzív-agresszív kommunikáció káros hatással lehet az emberi kapcsolatokra.

A passzív-agresszív mondatok gyakran úgy hagyják el szánkat, hogy szinte észre sem vesszük azokat. Pedig az ártatlannak tűnő kifejezések még a legszorosabb barátságokat, emberi kapcsolatokat is képesek tönkretenni egy idő után. Nézzük, melyek azok, amelyeket kerülnünk kellene a beszélgetéseink során!

„Nyugi, csak vicceltem!”

Mondasz valamit a barátodnak, de ő nem nevet a viccen, sőt nem is reagál rá... Próbálod menteni a helyzetet azzal, hogy kijelented, „Nyugi, csak vicc volt", ezzel azonban csak rontasz rajta. Ez a mondat ugyanis a „Nem érted a viccet?" kérdésnek a passzív-agresszív megfelelője. „Ez a kijelentés egy sértő megjegyzés után csak sót szór a sebbe, mert ahelyett, hogy felelősséget vállalnál a tapintatlanságodért, a hallgatót hibáztatod azért, hogy túl érzékeny.” - mondta el Meg Gitlin pszichoterapeuta a HuffPostnak.

„Csinálj, amit akarsz.”

Egy másik passzív-agresszív módja annak, hogy egy barát kifejezze nemtetszését, az az, ha ezt mondja: „Csinálj, amit akarsz.” A szakember szerint ez gyakran úgy hangzik, mintha egyetértenénk, valójában azonban lemondást vagy meg nem hallgatást tükröz. A valódi beleegyezés helyett ez egy módja lehet a visszavonulásnak, elkerülve a közvetlen konfliktust. Szerinte támogatóbb alternatíva lenne, ha valami ilyesmit mondanánk: „Valójában én kicsit másként csinálnám, elmondhatom, mire gondolok?”

„Túlreagálod.”

„Bármi, amivel érvénytelenítjük egy személy reakcióját azzal, hogy érzékenynek vagy hasonlónak tituláljuk, passzív-agresszívnak tekinthető” – mondta a szakember, aki hozzátette, ahelyett, hogy a másik személy reakciójának kritizálásával aláásnánk az érzéseit, ő inkább a párbeszédet ajánlja. Próbáljunk meg olyan kijelentést választani, amely egy szélesebb körű beszélgetéshez vezet, amely során megoszthatjuk az érzéseinket és nincs benne ítélkezés, hanem megértés.

Szokatlan randizási trend terjed, meglepő, ugyanakkor nagyon praktikus a módszer

„Mintha nem is érdekelne, mit gondolok.”

Ez a fajta nyelvhasználat a szakember szerint a másik személyt hibáztatja és megszégyeníti. Inkább mondjuk azt, hogy rosszul esett és sérültnek éreztük magunkat, amiért a másik nem reagált és úgy éreztük, mintha a mi véleményünk nem is számítana. Az pedig a lehető legrosszabb megoldás, ha ezután a közös barátokhoz fordulunk, hogy panaszkodjunk. Ez pillanatnyi megkönnyebbülést hozhat, de aláássa a bizalmat és a barátságot. Ugyanakkor fontos az is, hogy nem minden apró sérelemre kell reagálni, mert senki nem tökéletes, olykor célravezető az is, ha csak elengedünk valamit. Az is előfordulhat például, hogy ő is nehéz időszakon megy át, ilyenkor a legjobb, ha elnézőek vagyunk egymással szemben.

„Nincs semmi baj.”

Ez abban a helyzetben számít passzív-agresszív mondatnak, ha láthatóan mégis van valami baj. A szavak semlegességet sugallanak, de lehetséges, hogy aki mondja, teljesen mást érez, dühös vagy feszült. Ezzel a kifejezéssel azonban megpróbálja ezt leplezni, csakhogy az ellenkezőjét éri el vele: mintha nem akarna megnyílni a másiknak, nem akarná kifejezni őszintén az érzéseit. Ehelyett inkább mondjuk azt, hogy „Igen, van egy kis gond, de majd máskor elmesélem, szükségem van egy kis időre, hogy beszélni tudjak róla."

„Nem tudom, megkaptad-e az üzeneteimet, de...”

Ez a kijelentés felszínesen ártalmatlannak tűnhet, de valójában azt sugallja, hogy elégedetlenek vagyunk, hogy nem kaptunk választ. Jobb, ha ilyenkor inkább őszintén elmondjuk a másiknak, hogy egy kicsit elhanyagolva érezzük magunkat, amiért a másik nem reagált. Megkérdezhetjük, segíthetünk-e neki, mert nagyon elfoglaltnak tűnik. És hozzátehetjük azt is, hogy hiányozhatnak a régi beszélgetéseink.