Gianni Annoni különleges küldetése: szarvasgombával és borral avat lovagokat a Dunán
A lovagkorba csöppenünk a Budapesten megrendezett, olasz gyökerű, de a tagságot tekintve nemzetközi Albai Szarvasgomba és Borlovagrend – vagyis a Cavalieri del Tartufo e Vini d’Alba – lovaggá ütési ceremóniáján és az azt követő exkluzív rendezvényen. Alba városa Észak-Olaszországban, Piemont régióban fekszik, és híres az utolérhetetlenül finom fehér szarvasgombájáról, valamint jóféle vörösborairól is, amelyek a Langhe bortermelő vidékhez tartoznak. Belekóstoltunk ezekbe a csodákba.
Ezeket láttad már?
A szarvasgomba lovagrend missziója, hogy hírét vigyék a világban ezen ínyencségeiknek, emberbaráti cselekedetekkel irányítva rájuk a figyelmet. Lovaggá ütéshez különleges helyszín dukál, és ehhez keresve sem találhatnánk jobbat a Dunán hajózásnál. A fanfárok felsorakoznak a hajó báltermében, majd csengettyűszóra bevonulnak a rend főméltóságai Gianni Annoni séf vezetésével, aki a magyarországi lovagok vezetője.
Itt a nők is lehetnek lovagok
A rend főméltóságait három, korabeli ruhába öltözött udvarhölgy követi. Egy négytagú albai kórus is elkísérte hozzánk az olasz különítményt; a két női és két férfi énekesből álló csapat acapella előadott énekében Albát élteti. A lovaggá ütés metódusa ezt követően kezdődik el, mégpedig – a borkészítést szimbolizálandó – egy szőlőtőkéből készült díszes bottal.
Mielőtt a nagymester a leendő lovag bal vállára helyezné a botot, hogy elmondja a szükséges felavatási formulát, az aspiráns kortyol egyet az Albából származó vörösborból, majd a szertartásnak megfelelően még méltatja is a minden bizonnyal kifogástalan nedűt. Több lovag is születik a délután, mi több, még a nők közül is, hiszen az albai lovagrendbe bizony a szebbik nemet is felveszik. A fanfárok minden ütés végén felharsannak, hogy az ünnepélyes hangulat maximuma járja át bensőnket, na meg a hajóteret.
Borbély Alexandra és Nagy Ervin: „Olyanok a napjaink, hogy nagyjából minden héten elválhatnánk”
A rend fontos küldetése a jótékonykodás
A rendezvény következő állomása a Várkert Bazár külső teraszán tartott elegáns állófogadás, ahol az épületben székelő Ida étterem pincérjei falatkákkal és pezsgővel kedveskednek a jelenlévőknek. Folynak persze a borok is, ami kedvez a vidám ismerkedésnek, barátságok és üzleti kapcsolatok köttetnek. A díszes társaság még a naplemente előtt átvonul az étterembe, ahol egy fenséges magyaros vacsorát költ el.
A szarvasgomba nem része a hagyományos hazai fogásoknak, ezért fordulhat elő, hogy a lovagok ezúttal nélkülözni kénytelenek kedvenc ételalapanyagukat. Bor viszont bőven van, amely köré – vagyis a drága albai palackok licitálására és megvásárlására – épül a lovagok autista gyermekekért rendezett jótékonysági árverése. A megkóstolt és elárverezett borfajták közt van például a Barolo, a Barbaresco és a Barbera is.
Hármas UNESCO-világörökség
Nem véletlenül nevezik az albai fehér szarvasgombát "ehető fehér aranynak": intenzív illata és egyedülálló íze minden ételt varázslatossá tesz. Catherine Zeta-Jones is ezzel a gombával szeret főzni az Ízlések és pofonok című filmjében, ami valódi luxuscikk. Ha egyszer megkóstoljuk ezt a pazar fűszert, megértjük, miért éri meg az árát. Ugo Venturino, a lovagrend oszlopos tagja megosztja velünk, hogyan is találkozik egymással a szarvasgomba és a szőlő: mindkettő alapja a piemonti föld, illetve az albai régió. Ugótól azt is megtudjuk, hogy Alba festői táját és az ott található, a lovagrend tulajdonában lévő Grinzane Cavour kastélyt az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az is érdekes adalék, hogy hamarosan maga a szarvasgomba keresés, mint hagyományőrző cselekedet, szintén nemzetközi oltalom alá kerül.
Még mindig koplalással és futással akarsz fogyni? Ideje felébredni!
A szarvasgomba csodája
A lovag arról is szót ejt, hogy az egyes szarvasgombák milyenségét a termőföld különbözősége határozza meg – ahogy az a szőlő esetében is lenni szokott. Az pedig, hogy fehérről vagy feketéről beszélhetünk-e attól függ, mikor gyűjtik be a gombákat. A piemonti fehér szarvasgombának a világon egyedülálló az illata és az íze, ami a különleges termőföldnek, és az ott szimbiózisban élő növényzetnek köszönhető.
A színeken kívül a kétféle gomba közötti külső különbség, hogy a fehér „bőr” nélküli, a feketének azonban van egy kis hártyája. Az előbbit csak frissen lehet felhasználni, a hőkezelés hatására veszt az ízélményből, addig a fekete hosszabban is eltárolható, hűthető. A fehér a leszedéstől számítva körülbelül egy hétig tartható el, a nedvesség megfelelő kontrollálásával, ami azt jelenti, hogy folyamatosan le kell itatni a gombáról a levet, amit ereszt magából, máskülönben az könnyen megromlik.
A gasztronómia összeköt
Gianni Annoni kiemeli, hogy a gasztronómia remek közvetítőcsatorna az emberek között: elősegíti egymás megértését, elfogadását. Régen a nemes a saját régiójának specialitásaival tudta igazán megmutatni egy idegennek, hogy ki ő és honnan jön, ugyanígy az albai lovagrend is azt népszerűsíti, hogy amikor idegenként összetalálkoznak az emberek, a gasztronómia szeretetén keresztül definiálják identitásukat, származásukat.
